A vallásos emberek naívabbak mint az ateisták?

Az ateizmus nem vallás, aki ezt hiszi, az nem ismeri.

Előbb talán illenék megismerni, csak utána nyilatkozni.

Vagy szerinted ha valaki nem gyűjt bélyeget, az hobbi?

"amikor a különböző elméleteket (pl. evolúció, önző gén, stb.) elfogadja az ember, az hit."

Ez sem igaz, mert ez mind ellenőrizhető és ellenőrzött.

Mondjuk az elképzelhető, hogy hit alapján fogadod el - de akkor csak lustaságból, hiszen elenőrizhetnéd.

Istent hogy ellenőrzöd?

Te tisztában vagy vele, hogy milyen "Önző gén elméletre" utaltam? Nos, amennyire én tudom, ez még csak nem is elfogadott álláspont, bár cáfolni valóban nehéz. De vele szemben is állnak elméletek. Amire meg a evolúció elmélet alatt gondoltam, az nem más, mint maga az az elképzelés, hogy így alakult ki a mai élővilág. (Ezt talán nem fogalmaztam elég érthetően.) Vagy te ott voltál, és a saját szemeddel láttad, ami történt? Mert az mindegy, hogy mi alapján hiszel valamit, a lényeg, hogy hiszed. De különben talán nem teljesen értetted meg amit mondtam. Továbbra is azt állítom tehát, hogy az ateizmus nem vallás. Viszont az Isten nélkül létrejött világ elméletében való bizonyosság is hit.

Egy kis "idézet", arra az esetre, ha továbbra sem értenéd:

Prof: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te Istened nem létezik. Na, erre mit mondasz, fiam?

Diák: Semmit. Nekem csak a hitem van.

Prof: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.

Diák: Professzor, létezik-e a hő?

Prof: Igen.

Diák: És létezik-e a hideg?

Prof: Igen.

Diák: Nem, uram. Nem létezik.

(Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.)

Diák: Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban lehet fehér hőnk, kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. 273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ellentéte a hőnek, uram, hanem a hiánya.

(Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.)

Diák: És mi van a sötétséggel? Létezik-e a sötétség?

Prof: Igen. Hogyan beszélhetnénk az éjszakáról, ha nem lenne sötétség?

Diák: Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, s azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?

Prof: Tehát, mire akarsz rámutatni mindezzel, fiatalember?

Diák: Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.

Prof: Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?

Diák: Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni. Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket megértette volna. Ha a halált az élet ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte: csak annak hiánya. Most mondja meg nekem, professzor: azt tanítja a diákjainak, hogy majmoktól származnak?

Prof: Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.

Diák: Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?

(A professzor mosolyogva megrázza a fejét, kezdi látni, mi lesz a vita kimenetele.)

Diák: Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt, azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?

(Nagy zajongás támad az osztályban.)

Diák: Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát?

(Az osztály nevetésben tör ki.)

Diák: Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? Úgy tűnik, senki nem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?

(A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.)

Prof: Azt hiszem, hit alapján kell elfogadnod, fiam.

Diák: Erről van szó, uram! Ember és Isten között a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője.

#16-hoz.

Az eszmefuttatás zseniális. Kár hogy a való világ, az emberi érzékelés és a gondolkodás tökéletes félreismerésén alapszik. Röviden: csak a leírt szavak nem hamisak. Az értelmük igen.

Ezek a fogalmak az emberi agy szüleményei és kizárólag abból a célból, hogy az érzékelést rendszerezni tudjuk, és ezt megoszthassuk embertársainkkal. Hőt és hőmennyiséget ne keverjük, két fogalom, két szavunk van rá. Az ember nem is létezne, ha tapasztalatait, fogalmait csak a látás érzékelésével szerezné. E levezetés analógiájaként az nem is létezik, hiszen a szerző gondolatai, márpedig a gondolat az agyban keletkezik, az ő agyát sem látta senki (hacsak nem volt agyműtétje).

Az valóban igaz, hogy ember és isten között a hit a kapocs. Az ember isten nem érzékeli, hanem hiszi. Ezért értelmetlen minden tudományos istenlét magyarázat. És ezért hamis az utána következő következtetés.

A diák és prof beszélgetése életszerűtlen, mesterséges és kizárólag a hamisságot szolgálja. Az a prof, aki ilyen diák eszmefuttatást nem tud röptében butaságnak megmutatni, nemhogy prof, de elemi tanár se lehet. Kétlem az értettségi szintjét is.

A vallásos ember hisz egy felsőbbrendű lényben, nevezzük istennek. Az ateista - mint neve mutatja, nem hisz ebben. Ennyi. Ennél több már üres belemagyarázás. Az ateizmusnak annyi a köze a tudományhoz, hogy azok művelői, többnyire ellentmondást látnak a tudomány eszköztára és egy isteni irányítás között. A naiv emberek nem tudományosan műveletlenek, mert a naivságnak nem ez az értelmezési tartománya, hanem a mindennapok dolgai. Abban pedig vallásos és ateista egyformán előfordulhat. Én ezt hiszem. Más hihet mást. De bizonyítás nem létezik, mert nincs meggyőző felmérés ebben a témában. Következésképp csak a hit lehet. Az pedig mindenkinek a sajátja. Nem védhető és nem cáfolható.