Protestáns vallásúak! Válaszolnának néhány kérdésemre?

1) elég buta kérdés. ennyi erővel miért jó katolikusnak lenni? ebbe születtél, így tanítottak.

2,4,5,6) [link]

3) [link]

Szia!

Olvastam a kérdésedet, és szívesen válaszolnék rá.

Teszem azt úgy, hogy én magam is a katolikus egyházból származom - többek között hittanra is jártam annak idején-, úgyhogy van némi összehasonlítási rálátásom a protestáns és katolikus tanításokat illetően.

Ami engem illet, 12 évvel ezelőtt lettem protestáns, sőt tulajdonképpen pünkösdi-karizmatikus protestáns egyházban gyakorlom a hitemet.

Nem válaszolnék most az összes általad feltett kérdésedre, de ami ténylegesen fontos, azt most megírnám.

Szóval:

Nézd, minden egyháznak (történelmi és protestánsnak egyaránt) szilárd meggyőződése, hogy ő az, amelyik a helyes úton jár. Hogy ő képviseli hitelesen Krisztus testét itt, ezen a földön.

Ugyanakkor, ha olvasod az evangéliumot, teljesen világos, hogy Jézus mindig is 2 nagyon fontos tényező mellett állt ki:

- SzentÍrás

- Isten Szent Szelleme

Természetesen alávetette magát bizonyos Szenthagyományok megtételének: lásd a vízkeresztség és az Úrvacsorai közösség, de ezeknek megtétele a SzentÍrás tekintélyének teljes megadásából fakadt.

Hogy jobban megértsd, mire akarok kilyukadni:

A SzentÍrás minden esetben tekintélyként kell hogy létezzen, és nem szabad teret engedni annak, hogy olyan vallási szokások lépjenek fel, amiknek nincs köze a SzentÍráshoz.

A Katolikus egyházat pontosan ezért támadják: nagyon sok tanításuk van, ami VAGY nem található meg a SzentÍrásban, VAGY annak totál félreértelmezése.

A Katolikusok úgy tartják, hogy az Isteni Kinyilatkozás nem ért véget a SzentÍrással, hanem "Szenthagyomány" formájában tovább működik.

És itt csak folytatódik a probléma!

Mert a gond ott kezdődött, amikor hosszú évszázadokkal megelőzően a vallás intézményesültté kezdett válni. Egyre inkább kezdtek hozzá olyan iratok tanulmányozásába, amik teológiailag teljesen ellentmondtak egy- vagy több hittételnek, amit a SzentÍrás tartalmazott.

Az egyházi tisztviselők egyre inkább saját tekintélyükre kezdték alapozni a tanaikat, és egyre logikusabban építettek fel olyan gondolatokat, amiket se Jézus, sem pedig Pál nem tanított.

Ezeket a tanításokat a protestanizmus teljesen elveti, és JÓL TESZI, HOGY ELVETI.

Mert egész egyszerűen nem lehet egyetérteni, nem lehet követni olyan tanításokat, amik szöges ellentétben állnak a SzentÍrással.

Azonkívül, a katolicizmusnak egyik súlyos hibája (teológiai tévelygése) az, hogy a szentséget fizikálisan akarják megközelíteni (erre találták ki a kegytárgyakat, a keresztvetést, az összekulcsolt kezet).

Ez totál ellentétes a SzentÍrás szellemi üzenetével, vagyis hogy minden szentségre Isten Szelleme vezeti el a hívőket.

Éppen ezért korántsem elég az, hogy az egyház csak és kizárólag Isten Igéjére alapozzon. Vagyis nem elég CSAK a protestáns szemlélet.

Rendkívül fontos, hogy Isten Szellemétől újjászülessünk (lásd János 3/1-7). Azonkívül Jézus és Pál egyértelműen a szellemi lét mellett állt ki, és mint tudjuk, Isten Szelleme aki igazságra vezet, és senki sem mondhatja Krisztust úrnak, csakis a Szellem által. És ez csak példa mindabból a kinyilatkoztatásból, amivel a Biblia Isten Szellemének követését, figyelését hangsúlyozza.

És gondolj arra is, hogy a Jézus-korabeli "Írástudók gyülekezete" - ami ellen Jézus határozottan fellépett - olyan egyházi vezetők által képviselt közösséget jelentett, akik teljesen tisztában voltak a SzentÍrással, de ellenálltak Isten Szellemének, és nem fogadták el - sőt a végén már gonosznak vélték - az Isteni megnyilvánulásokat.

Hiába volt egyértelmű, hogy Isten Szelleme csodálatosan képes cselekedni azokban, akik hisznek benne, nem: ők akkor sem fogadták el.

Jézus viszont egyértelműen kinyilatkoztatta - üdvösségi kérdéssé tette! - a szellemi újjászületést, és Pál szintén mélyrehatóan foglalkozott vele. Az Apcselben (Apostolok Cselekedetei) szintén olvashatjuk, mennyire a tanítványokkal volt Isten Szelleme.

Viszont olyat sehol nem olvashatunk, hogy Isten visszavonta volna tőlünk Isten Szellemét.

Épp ellenkezőleg: Isten Szelleme csodálatosan tud működni azokon, akik hittel keresik és követik Őt.

Emiatt van, hogy akik pünkösdi-karizmatikus neoprotestáns egyház tagjaként (mint amilyen a Hit Gyülekezete) gyakorolják a hitüket, személyes kapcsolatba kerülhettek Istennek. Olyan csodálatos átélést kaphattak, amik szellemi tudatában Isten már nem holmi "elvont valaki", hanem a totálisan létező valóság.

Na ezért jó protestánsnak lenni: és EZ, ami óriási (értsd: ÓRIÁSI) különbség katolikus és protestáns (társadalmi és bibliai) egyház között.

És NAGYON NEM MINDEGY, hogy hol gyakorlod a hitedet, elhiszed nekem?

Üdv: kzs