A Biblia tiltja az önkielégítést?

Így kimondva sehol nincs benne.

Amire hivatkozni szoktak, az Onán története, amelyben az van, hogy Onannak meghalt a bátyja még mielőtt gyermeket nemzhetett volna, ezért a kor szokásainak megfelelően Onanon volt a sor, hogy az elhunyt testvére "helyében" teherbe ejtse annak feleségét, ezzel biztosítva a vérvonal fennmaradását (ha fiú születik ilyenkor, akkor az a halott testvérének számít, aki így tovább viheti a nemzetséget). Onan neki is látott a dolognak, de minden alkalommal megszakította az aktust, és "földre hullatta magjait". I. ezért kinyírta (igen, tudom, az Ószövetségben nagyon bájosan tudják ábrázolni az öreget).

Ennek a történetnek van aztán több értelmezése.

Az egyik az, hogy ez egy szimbolikus tanítás, miszerint egy kis sivatagi népnél ez egy teljesen racionális gyakorlat volt elkerülendő a törzs kihalását, és Onan halála azt jelképezi, hogy ha nem élnek ezzel a gyakorlatot, akkor a törzs kihalhat (másrészről a feleség is meghalna, hiszen férj és fiúk nélkül nem lenne kire támaszkodnia)- ez nagyjából stimmel is az egész Ószövetség jellegével, ami ha alaposan mögé nézzünk, rendkívül pragmatikus gyakorlati tanácsokat és előírásokat tartalmaz.

A másik értelmezés a szó szerinti, amely arra koncentrál, hogy Onan a "földre hullatta magjait", tehát biztos önkielégített, és mivel ezért I. megölte, tehát az önkielégítés halálos bűn. Vagy kicsit tágabban értelmezve, a nem gyerekcsinálásból végzett nemi aktus halálos bűn.

(3Móz 15: 16–18; 5Móz 23:9–11; Róm 1:24; Gal 5:19)Ide elsősorban az önkielégítés tartozik.

;Paráznaság (2Móz 20:14; 5Móz 22:23–24; Róm 1:29; 1Kor 5:1–13, 6:9–20). Minden szexuális kapcsolat, amely az egész életre, egyetlen, másnemű személlyel kötött házasság szövetségén kívül történik: paráznaság – akkor is, ha a szexuális aktus nem megy teljesen végbe, sőt akkor is, ha akár csak a szívben, a szemben elkezdődik (Mt 55:27–30).

Tehát a házassági szeretet-szövetségen kívül a nemi élet paráznaságnak vagyis bűnnek minősül.

A Bibliában valóban nincs szó szerint leírva, hogy helyes-e vagy helytelen, de!

A Biblia azt tanítja, hogy "Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!" (1 Korinthus 10:31)

Nem látom, hogy a Biblia szerint hogyan szolgálhatná Isten dicsőségét az önkielégítés.

Ha kétséges valamiről, hogy tetszik-e Istennek, akkor a legjobb abbahagyni. Márpedig az önkielégítés kétséges. "Mert minden, ami nem hitből származik, az bűn." (Róma 14:23b)

Továbbá emlékeznünk kell rá, hogy a testünk, mint a lelkünk, meg lett váltva és Istenhez tartozik. "Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben." (1 Korinthus 6:19,20) Ennek a mély igazságnak nagy fontosságot kéne tulajdonítanunk azzal kapcsolatban, hogy mit teszünk a testünkkel. Ezeknek az elveknek a fényében tehát egyértelműen azt mondom, hogy az önkielégítés bűn a Biblia szerint.

Remélem, segíthettem.