Az a bizonyos Isten szeparáltan létezik tőlem, vagy a világtól?

Szia!

"... az Isten országa ti bennetek van."

Isten pedig az országában, tehát benned.

Bár én nem vallom magam kereszténynek, "hivatalosan" az vagyok, római katolikus neveltetés annak minden velejárójával: keresztelés, hittan, elsőáldozás, bérmálás. Egyébként ateista vagyok, de érdeklődöm a vallások iránt, Bibliát, Koránt pl. tartok is itthon, illetve mindenféle vallásokról beszámolókat, leírásokat. A kultúránk, történelmünk része.

Nos én ateista lévén úgy vélem, hogy semmiféle isten nem létezik. De a legelképzelhetőbb számomra a következő:

Isten, legyen bármi is, mindenkiben benne van. Egymagadban érheted el, ha magadba tekintesz, és megvalósítod az álmaidat, boldogan élsz és boldoggá teszed a környezeted is, észreveszed az élet apró szépségeit, és megpróbálsz tenni a környezetedet és téged érő rossz dolgok ellen. Gondjai, problémái mindenkinek vannak, sokaknak szüksége van egy bizonyos lelki támaszra. Ha ezt az istenhit adja meg, akkor legyen, de ez a hit ne kapcsolódjon a hazug egyházakhoz, meg a különféle rituálékhoz.

Kérdező, egy kérdés: szerinted mi Isten? Mindenható, mindentudó, teljhatalmú lény, aki mindent tud és mindent lát, teremtő és pusztító erővel bír, továbbá ő teremtett mindent? Ha igen, akkor ezen Isten a véleményem szerint egyszerűen nem létezhet, mert képtelenség.

Láttad a Watchmen című filmet? Abban Dr. Manhattan, akinek különleges hatalma, képességei vannak, elhagyja a Földet. Ember volt, de baleset, sugárzás érte, így vált azzá, ami. Máshol teremthetett magának egy világot. Ezen világ számára ő az Isten, ő a mindenható, de az Univerzum számára nem, és nem is lehet. Tehát el tudom képzelni, hogy esetleg az embereket teremthették bizonyos lények, vagy lény, de teljes mindenhatóságot, meg mindentudóságot nem. Hiszen az ember is teremt. Maga a művészet nem más, mint teremtés. Nem élő dolgokat, de teremtünk: érzelmeket váltanak ki másokból. Az más kérdés, hogy számomra ezen verzió is cáfolva van, objektív bizonyíték viszont nincs semmire.

Én azt mondom a kezdő kérdésedre, hogy nézőpont kérdése. Szerintem nem létezik.

Kérdező,

Ján.

3,1 Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere:

3,2 Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van [Csel. 10,38.] vele.

3,3 Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.

3,4 Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?

3,5 Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.

3,6 A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.

3,7 Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.

3,8 A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.

Ef.

2,1 Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,

2,2 Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, AMA LÉLEK szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;

2,3 A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:

2,4 De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett,

2,5 Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)

Ugyanakkor Péld.

„15,3 Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.”

kifejezi, hogy Isten, nem tudni, hogyan, de mindenről tud.

Nem, ez a gondolat hasonlít arra a deista felfogásra, hogy a "Gép mozog, az alkotó pihen", de ez a Szentírás Istenképével nincs összhangban. A Szentírásból egy kifejezetten cselekvő Istent ismerhetünk meg.

Azért érezhetjük szeparáltnak, mert mi itt korlátok közé vagyunk zárva, és nem ismerjük fel Istent.

"Az a bizonyos Isten szeparáltan létezik tőlem, vagy a világtól?"

Akkor a végéről kezdve: A "Világ" (cosmos) Isten alkotása, nem örökkévaló, a jelenlegi ráadásul csak ideiglenes az egész téridő continuumal, quarkokkal, protonokkal, sötét anyaggal és energiával egyetemben. Ennek az univerzumnak ("világnak") a becslések szerint kb. 4%-a atomos anyag/energia, amit látunk, vagy érzékelhetünk műszerekkel. Annak a 4%-nak is csak egy elenyésző (szinte statisztikai hibaszázaléknak is röhelyes) töredéke az, amit "földnek" meg "emberiségnek" nevezünk. Legalábbis fizikai és materiális értelemben. Ugyanakkor "tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot", Pál pedig azt mondja, hogy "minden tiértetek van", tehát a repülőgép hajtóműtől a naplementéig minden.

Mivel te, én és (nagyjából) mindenki ennek a bizonyos univerzumnak/világnak cosmosnak a része és mivel Isten időn és téren kívül létezik örökkévaló módon, amit emberi aggyal szinte (vagy teljesen) lehetetlen felfogni is: Isten "szeparáltan létezik tőled és/vagy a világtól". Természetesen ez nem korlátozza semmire, nincs alárendelve a téridő "korlátainak", úgyhogy mindent lát és hall, megtehet (és tesz is) amit akar, de a saját szavát (amely egylényegű vele) nem hágja át és bizonyos szellemi törvényeket/törvényszerűségeket sem (ergo: Mindenható)

Remélem, valamennyire érthetően fogalmaztam. Isten bizonyos szempontból "távol" van a mi mércénk szerint, a fenti jellemzők figyelembevételével viszont könnyen beláthatod, hogy olyan "közel" van, amennyire közel "engeded". Ezen felül van még más is, de szerintem így is érted.