A katolikus szerzetesek papok is egyben?

Nem minden szerzetes pap, vannak segítő testvérek is, vagy olyanok, akiknek rendileg olyan általános hivatásuk van, amelyhez nem kell papnak lenni (pl. férfi betegápoló vagy tanító rendek).

Van olyan, hogy valaki szerzetes lesz úgy, hogy tudja, pap és szerzetes is akar lenni, ekkor belép egy rendbe, amely kitaníttatja az ország valamelyik teológiáján, ahol mások is tanulnak. Aztán örökfogadalom után meglesz a papszentelés is.

Van, aki egyházmegyés pap volt, mikor rájött, hogy szerzetes is szeretne lenni, ő már felszentelt papként, a megfelelő tanulmányok után lép valamilyen rendbe.

Van, aki szerzetes lesz, nem akar alapból pap lenni, de jónéhány rendi év után jön rá, hogy papi hivatása is van. Ekkor akár örökfogadalom évei után kezd el teológiára járni, s tanulmányai után felszentelik.

Aki szerzetesként készül papnak, az saját rendjével lakik, tehát nem bentlakásos szemináriumban, miközben papi tanulmányait végzi. Ezért van olyan, hogy bejár szemináriumba órákra. Akad olyan is, hogy laikusoknak való teológiára jár, mert a tanulmányok van, ahol ugyanazok, mint a papin, csak aki teológus akar lenni, nem feltétlen lesz pap is, a szentelés a különbség. Aki tehát szerzetesként jár ilyenre, azt felszentelhetik a végén, ha papságra készül. A papi tanulmányokhoz ugyanis hozzátartozik a közösségben élés, ezért kell a háttérközösség akár rendben, akár szemináriumi kispapi közösségben.

Vannak rendek, ahol egész máshogy készülnek a papságra mint egy átlagos teológián, pl. missziós évekkel, szegények között töltött szolgálattal stb., de az elméleti tárgyakat akkor is valamely teológián sajátítják általában el, hacsak nem akkora rend, hogy saját, belső tanáraik legyenek erre.

A szerzetespapok jogai mások, mint az egyházmegyés papoké. Ha pápai jogú rend, akkor nem tartoznak a megyéspüspök alá, csak saját rendi elöljáróiknak és a pápának tartoznak feltétlen engedelmességgel, míg a világi papok a megyéspüspöktől függenek közvetlenül. Tehát míg pl. egy rendi papot a tartományfőnök helyezhet át, pl. másik városba vagy országba, addig egyházmegyés papot a megyéspüspök helyez át, szabja meg a feladatait egyházmegyéjén belül.

A pápa jezsuita, de rendtagok püspökké választásakor általában függetlenednek a rendtől, hogy el tudják látni irányító teendőiket, magyarán ne a saját rendfőnöküktől függjenek. A pápa múltjában, kiindulásában, lelkiségében, lelki módszereiben jezsuita, de ő az egyházfő, nem tartozik engedelmességben semmilyen rendi elöljárója alá, valamint nem is él jezsuita közösségben. Tehát jezsuita, de mondhatjuk úgy, hogy pápasága által "független" jezsuita.

Hát, az a helyzet, hogy ha nem is kell bejárniuk órákra, azért óhatatlanul vannak a teológiának olyan pontjai, amikkel még egy szerzetes sem foglalkozik mindennapi életében, a lelkipásztori szolgálathoz ellenben szükségesek. Lehet, hogy napi olvasmányaiban pont tanulmányozta valamely területet, és akkor abból nem jár órákra, csak levizsgázik...

Diploma nélkül viszont nincs papszentelés, kellenek a vizsgák (órára járással vagy anélkül), és kell a szakdolgozat. Előbb, vagy utóbb. Ismerek olyan papot, akinek szentelése után lett kész a szakdolgozata, kapott haladékot, de ha nem írta volna meg, felfüggesztették volna papi teendőiből.

Nincs kerülőút, az a helyzet. Nagy feladat a papság, a lelkipásztorkodás, nagy tájékozottságot igényel a mindennapi teendőkben is, szükségesek a megfelelő tanulmányok hozzá.

Az előbbi válaszokon látni, hogy hozzáértő írta.

Ha lehet kérném, hogy pontosítsa amit én hozzáteszek. Vannak kanonok rendek is (Premontrei), ezek valamennyire eltérnek a szerzetes rendektől, más a regulájuk és a tagok nem szerzetesek, hanem kanonokok. Bár ma ők is gyakran szerzeteseknek mondják magokat, a múltban tiltakoztak, ha szerzeteseknek nevezték őket.

Értelemszerűen: a papi olyan, amelynek minden tagja pap, a papi-laikus olyan, amelyiknek minden nem minden tagja pap.

A kanonokrend és a monasztikus rend típus, ezeknek általában nem minden tagja pap.

Pápai jogú férfi szerzetes intézmény - azt jelenti, hogy pápa által jóváhagyott regula szerint működő szerzetesi intézmény (rend - ordo). Különböző szerzetesi rendszabályokat - regulákat alkottak egyes rend alapítók, ezeket ha a pápa jóvá hagyta, akkor vált a szerzet teljes jogú (pápai jogú) rendé.

A papi rendekben csak felszentelt papok voltak a szerzetesek (atyák - pater) ezek a rendek általában nem csak szemlélődő életmódot folytatnak, de tanítanak és lelkipásztori feladatokat is ellátnak, a laikus rendekben egyházi tudományokban nem tanult - laikusok a tagok, ezek általában szeretet szolgálati tevékenységet folytatnak - szociális, karitatív.

Papi-laikus közŐsségekben a papi szerzetesek lelkészi és teológiai tevékenységet folytatnak, a laikusok a tanulatlanok a kisegítő (nem teológiai) tevékenységeket folytatnak (barátoknak nevezik őket, testvérek - frater).

A Monasztikus rendek kolostori, zárt közösségben élő szerzetesek "társulása". Általában szemlélődő-elmélkedő-imádkozó életmódot folytatnak.

Ebben lehetnek papok is, laikusok is.

A kanonokok csak felszentelt papok lehetnek, laikus nem lehet. A kanonokok legaláb felének doktornak kell lenni. A kanonokok a káptalan (kapitula) tagjai. Nem élnek szegénységben, a káptalan vagyonát élvezik. A kanonok rendek lelkipásztori éa tanító rendek. Kanonok rendben laikus csak harmadrendi tag lehet (ez a kívül álló "civilek" kongregációja), akinek vannak abból adódó kötelességei és előírt életvitele a családján belül, privilégiuma, hogy a rend ruhájában temethetik el.