Miféle hely a pokol?

Kedves kérdező.

A kérdésed nagyon jó.

Nos a gyehenna a Héber iratokban szereplő kifejezés:

„Gyehenna” — a teljes pusztulás jelképe

(héberül: גי הנם [gé hin·nom′: ’Hinnom-völgy’]; görögül: γέεννα [ge′en·na]; latinul: ge·hen′na)

A „gyehenna” szó jelentése: ’Hinnom-völgy’, mivel ez a szó a héber gé hin·nom′ kifejezés görög alakja. A Jzs 18:16-ban, ahol a „Hinnom-völgy” kifejezés fordul elő, a görög Septuagintában „gyehenna” áll. Ez a szó 12-szer fordul elő a Keresztény Görög Iratokban; legelőször a Mt 5:22-ben jelenik meg. Az Új világ fordítás minden előfordulási helyen „gyehennának” fordítja, mégpedig a következő helyeken: Mt 5:22, 29, 30; 10:28; 18:9; 23:15, 33; Mk 9:43, 45, 47; Lk 12:5; Jk 3:6.

A Hinnom-völgy Jeruzsálem szemétlerakó és -megsemmisítő helye volt. Elpusztult állatok tetemeit vetették oda, hogy megeméssze őket a tűz, melyet kénnel vagy terméskénnel tápláltak, hogy segítsék az égést. A kivégzett bűnözők holttesteit is ide vetették — őket nem tartották méltónak arra, hogy tisztességesen el legyenek temetve egy emléksírba. Ha ezek a holttestek a tűzbe estek, az megemésztette őket, ám ha a tetemek a mély szakadék szélére estek, oszló húsukat ellepték a férgek, illetve a kukacok, melyek nem pusztultak el addig, míg meg nem emésztették a húst, és csak a csontvázat hagyták meg.

Egyetlen élő állatot vagy embert sem dobtak a gyehennába, hogy elevenen megégjen vagy kínlódjon. Ez a hely tehát sohasem jelképezhetett valamilyen láthatatlan régiót, ahol az emberi lelkek a szó szoros értelmében örök tűzben kínlódnak, vagy el nem pusztuló férgek lepik el őket örökké. Mivel az ide vetett halott bűnözőktől megtagadták, hogy tisztességesen el legyenek temetve egy emléksírba, mely a feltámadás reménységének jelképe, Jézus és a tanítványai az örök pusztulás, az Isten világegyeteméből való kiirtás, vagyis a „második halál”, az örök büntetés szemléltetésére használták a gyehennát.

Ez a hely, mely ma Vádi-er-Rabábi néven ismert, egy keskeny, mély völgy Jeruzsálemtől délre.

14 Jézus elítélte korának vallási vezetőit, amiért a tanítványaikat ’gyehennára valóvá tették’ (Máté 23:15). Akkoriban az emberek ismerték a Hinnom-völgyet, amely egy szeméttelep volt, és ahová a kivégzett, rendes temetésre méltatlannak ítélt bűnözők holttestét is dobták. Jézus korábban a hegyi beszédben említette a gyehennát (Máté 5:29, 30). Hallgatóinak nem volt kérdéses a jelkép jelentése. A gyehenna a feltámadás reménysége nélküli, teljes megsemmisülést jelképezte.

Történelmi háttér: A Hinnom-völgy (gyehenna) Jeruzsálem falain kívül húzódott. Egy időben bálványimádati hely volt, ahol még gyermekáldozatokat is bemutattak.

David Kimḥi (1160?—1235?) zsidó szövegmagyarázó a Zsoltárok 27:13-hoz fűzött magyarázatában a következő történelmi felvilágosítást közli a „géhinnomról”: „Ez pedig a Jeruzsálemmel szomszédos földön lévő hely, méghozzá irtózatos hely: tisztátalan dolgokat és tetemeket vetnek oda. Folyamatosan égett ott a tűz is, hogy elégjenek a tisztátalan dolgok és a tetemek csontjai. A gonoszok ítéletét ezért szemléletesen géhinnomnak nevezik.”

Így hát a legsúlyosabb büntetésnek azt tartották, hogy valakinek a holttestét a gyehennába vetik. „ A tűzzel és kénnel égő tó” jelképe a szó szerinti gyehennából és annak jelentéséből származott (Jelenések 19:20; 20:10, 14, 15; 21:8).

Sok bibliafordító vette magának a bátorságot, hogy a Ge′en·na szót pokolnak fordítsa (Máté 5:22, Katolikus fordítás). Miért tették ezt? Mert azt a pogány eredetű elképzelést, miszerint a gonoszoknak a haláluk után tüzes ítéletet kell elszenvedniük, a Jeruzsálemhez közeli völgyben égő, szó szerinti tűzzel hozták összefüggésbe. Ám Jézus soha nem utalt úgy a Gyehennára, mint a gyötrelem helyére.

Jézus tudta, hogy égi Atyjának, Jehovának még maga a gondolat is visszataszító, hogy embereket égessenek meg élve. Isten Jeremiáson keresztül ezt mondta a népének, akik jól tudták, mik történtek a Hinnom-völgyben: „[Júda fiai] fölépítették a Tófet magaslatait, amely a Hinnom fiának völgyében van, hogy megégessék fiaikat és leányaikat a tűzben, amit nem parancsoltam, és ami fel sem ötlött szívemben” (Jeremiás 7:31). Tehát a halottak kínzása nemcsak hogy távol áll szerető Istenünktől, de ellent is mond annak a világos bibliai tanításnak, hogy „a halottak semmit sem tudnak”, vagyis öntudatlanok (Prédikátor 9:5, 10).

Jézus a gyehenna kifejezéssel a teljes pusztulásra utalt, mely Isten elmarasztaló ítéletének a következménye. Ezért a gyehenna, a Jelenések könyvében említett ’tűz tavához’ hasonlóan, az örök pusztulást jelképezi. Aki jelképes értelemben a gyehennába vagy a tűz tavába kerül, nem támadhat fel (Lukács 12:4, 5; Jelenések 20:14, 15).

[Lábjegyzet]

Ezzel a próféciával kapcsolatban egy katolikus enciklopédia kijelenti: „Jeruzsálem pusztulásakor olyan sokan fognak meghalni, hogy a holttesteket a völgybe vetik, hogy elporladjanak vagy elégjenek” (New Catholic Encyclopedia).

Tisztelettel Katy Weaver

A Biblia örök halált ír. Akiknek jár, azok örök életet kapnak egy gonosz nélküli világban, ahol már nincs bűn, betegség, könny és halál.

Akik pedig nem méltóak erre, azokra örök halál vár, nem ébrednek fel.

Isten igazságos. Azért, mert valaki 60 évig gonosz volt, attól még nem ad örök kínt. Ez nem lenne fer.

Nincs pokol. Ha logikusan gondolkodol te is rájöhetsz: Egy Isten aki az embereket is arra szeretné ösztönözni, hogy jók legyenek, sőt a fia még meg is hal a bűneinkért, teremtene e egy olyan helyet ahol valakik folyton kínoznak téged az elkövetett bűneidért az idők végezetéig akkor is ha megbántad?

A másik logikátlan dolog, hogy ha élsz mondjuk 70 évet, és elkövetsz egy két nagyobb bűnt meg sok aprót, akkor egy gazságos Isten arra kárhoztatna e hogy az idők végezetéig szenvedj? Ha igen, jobb ha már születéskor megölöd a gyermeked így ő rögtön a mennybe juthat mivel nincs bűne neked viszont úgyis mindegy hisz te már úgyis a pokolra jutsz. Ebben semmilyen logika nincs...