Ha Jézus nem maga Isten, hogy tudott volna bűnöket bocsátani még akkor amikor mint ember volt a földön. Senki! Egyetlem próféta sem vagz egyetlen apostolnak sem volt megadva ez a hatalom, nem beszélve az angyalokéról. Hogy lehet ez?

Szentháromság? Jézus egyszerre ember és isten?

Ez pont a legkisebb problémája a sztorinak, már bocsánat. :)

A Bibliából annyi derül ki, hogy Jézus szerint a bűnös embernek meg lett bocsátva a bűne, ha egyáltalán tényleg bűnös volt.

Hiszen abban az időben is találták már ki értelmetlen dogmákat az emberek. Sőt sokan kiforgatták vagy eltúlozták a törvényeket.

Azok az emberek akik bocsánatot kaptak, mind megbánták a tettüket vagy egyértelműen beismerték, hogy szükségük van megváltásra.

Egyébként a kereszténység szerint Jézus:

a.) Isten, emberi formában -> Isten fia

b.) Isten fia, emberi formában

Sokat szívtunk aznap, és szerencsétlen Jézus teljesen be volt állva az olcsó kanás bortól.

Mondogatta is, sz..... az egészbe bele. Meg van nektek bocsájtva Béláim. Utána elment hányni, na az kemény nap volt. De azért nem volt annyira kemény, mint amikor a keresztelő sz. Jani benyomta fogadásból az ötszáz sáskát. Na hát ő aztán csak sáskát volt hajlandó enni.

Az tény, hogy Jézus azt mondta, hogy a bűnei meg lettek bocsátva. Nem azt, hogy bánja meg és Isten meg fogja bocsátani, hanem közölt egy tényt!

Belelátott az ember szívébe, csak onnan tudhatta, hogy az ember a bűne miatt beteg (ma is megfigyelhető a pszichoszomatikus betegeknél, hogy sokan egy elkövetett bűn következményeként betegszenek meg, önmagukat büntetve ezzel), ami szintén egy bizonyíték, hisz csak Isten tudhatja mi lakozik a szívben. Tehát Jézus egyértelműen megbocsátott, mert látta a bűnt, látta a bűnbánatot és ezt azért tehette meg, mert ő maga az Atya-Isten emberré válva. Egy atya sem áldozna fel mást teremtményeiért, csakis önmagát! Egy apa sem küldené a szomszéd Misit menteni a gyermekeit, hanem ő maga menne értük.

Jézus valóban Isten volt, és természetesen ma is az.

Miért mondom ezt?

Az Evangéliumban Jézus - amikor leborultak hozzá az emberek - egyszersem dorgálta meg őket, hogy ne tegyék, mert csak az Istent imádják.

Ezzel szemben az angyal, amikor János leborult hozzá (Jelenések 22/8-9), nem engedte neki, hanem azt mondta, hogy ne tegye, mert csak Istent imádhatja.

Jézus, amikor a feltámadása után testben megjelent (erre utal a János 20/ 20 és 27), Tamás ezt mondta: "És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!" (28)

Jézus NEM mondta neki, hogy "Ne mondd Tamás! csak a Mennyei Atyára mondd hogy 'én Istenem' ".

Jézus megengedte ezt a megszólítást, mert Ő valóban Isten.

János 1/1 – “Isten volt az Ige.” János 1/14 – “Az Ige testté lett” Ez a két Ige egyértelműen megmutatja, hogy Jézus az emberi testben megjelent Isten.

Pál egyértelműen Jézust mondja ki Megváltónak ÉS Istennek: lásd Titus 2/13: "a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését"

Péter ugyanezt teszi a 2.Péter 1/1-ben: "...a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak..."

Ésaiás szintén a Megváltó Istenségét hangsúlyozza (Ésaiás 9/6): "Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!"

Jézus egyébként Istennek tekintette saját magát.

Erre utal az a beszélgetés, ami a zsidók és Őközte volt: Jézus azt mondja, hogy Ő már Ábrahám ELŐTT is létezett (János 8/57-58)

Jézus itt arra utalt, hogy már a megtestesülése előtt is létezett.

@ Kérdező:

Jól látod (legalábbis én így veszem ki a szavaidból): Jézus maga a testet öltött Isten, aki az Isteni tulajdonságait az Örökkévalóságból hozta át.

VOLT hatalma megbocsátani a bűnöket, és VAN ma is.

Máté

9,2 És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid.

9,3 És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.

9,4 És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?

9,5 Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?

9,6 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.

"Jézus valóban Isten volt, és természetesen ma is az."

Igen ám, de azért nem árt tisztában lenni az "Isten" szó szentírási

használatával, miellőtt még bármiféle misztikus háromságot beleképzelnénk a dolgokba. Tudtad például, hogy a Biblia külömbséget tesz a Jézusra és az Atyjára használt 'isteni' jezők között?

"Az Evangéliumban Jézus - amikor leborultak hozzá az

emberek - egyszersem dorgálta meg őket, hogy ne

tegyék, mert csak az Istent imádják."

Még szép, hogy nem, mivel az atyja nem hogy az embereknek, de még az angyaloknak is megparancsolta, hogy imádják őt. (Héberek 1:4-6):

4. "Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel

különb nevet örökölt azoknál.

5. Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam

vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: Én leszek néki

Atyja és ő lesz nékem Fiam?

6. Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttét a világba, így

szól: És imádják őt az Istennek minden angyalai."

De nyílván aki ezt a parancsot adta, az nagyobb a fiúnál.

" János 1/1 – “Isten volt az Ige.” János 1/14 – “Az Ige

testté lett” Ez a két Ige egyértelműen megmutatja, hogy

Jézus az emberi testben megjelent Isten."

Ennek viszont azért nem árt alaposabban utánanézni.

A János 1:18 ezt írja: „Istent soha senki sem látta.” A 14. vers világosan kijelenti: „ Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét.”

Az 1. és a 2. vers is azt mondja, hogy kezdetben „Isten nél volt” Lehet-e valaki valaki nél úgy, hogy egyszersmind ő maga is az a személy?

A János 17:3 -ban Jézus úgy szólítja meg az Atyát, mint „az egyedül igaz Istent”; így Jézus mint „isten” csupán Atyjának isteni

tulajdonságait tükrözi vissza ( Héb 1:3 ).

Összeegyeztethető-e az „isten” fordítás a görög nyelvtan szabályaival? Néhány forrásmű kifejezetten síkraszáll amellett, hogy a görög szöveg úgy fordítandó, hogy „Isten volt az Ige”. De nem mindegyik ért ezzel

egyet. Philip B. Harner a „Minősítő értelmű,

névelő nélkül használt főnévi állítmánykiegészítők: Márk 15:39 és János 1:1 ” című cikkében azt mondja, hogy az olyan mondatok mint amilyen a János 1:1 - ben található mondat is, „névelő nélkül használt és az igét megelőző állítmánnyal

elsősorban minősítő értelműek. Arra utalnak, hogy a logosz nak theosztermészete van.” Ezt

javasolja: „Talán így lehetne fordítani a mondatot: »a Szónak ugyanaz volt a természete, mint Istennek«” ( Journal of

Biblical Literature. 1973, 85., 87. o.). Ebben az írásszövegben tehát az a tény, hogy a the·osz′ szó a második előfordulásakor a

(ho) határozott névelő nélkül jelenik meg, és az ige előtt áll a mondatban, a görög nyelvben nagy jelentőségű. Érdekes módon

azok a fordítók, akik kitartanak amellett, hogy a János 1:1 -et így kell fordítani: „Isten volt az Ige”, habozás nélkül elhagyják a

határozott névelőt más szövegrészek fordításánál, ahol az ige előtt egyes számú, névelő nélkül használt főnévi

állítmánykiegészítő van. A görög szövegben több példa is van erre: Ján 6:70, 9:17 .

John L. McKenzie, S. J., ezt írja a Dictionary of the Bible című munkájában: „ A Ján 1:1 -et szigorúan véve a következőképpen kellene

lefordítani: »Az Ige az Istennél [= az Atyánál] volt, és az Ige isteni lény volt.«” (A zárójeles részt ő tette be. Nihil obstattal és a katolikus egyház nyomtatási engedélyével ellátva.)

forrás: [New York, 1965] 317. o.)

Tehát ezek a versek inkább Jézus Természetére, Istenére való hasonlóságára utalnak.

És hogy mi okból mondta Pál, Péter és Ézsaiás Jézust Istennek? Talán ugynabból az okból, amelyből például a Zsoltárok 82:1–6 isteneknek (héberül: ’eló·hím′; a János 10:34 -ben görögül: the·oi′ ) nevezi Izrael emberi bíráit, mivel Jehova képviselői voltak, és az ő törvényeit kellett szólniuk.

Az viszont nyilvánvaló, hogy egyedül az Atyja, Jehova a mindenható Isten, aki nagyobb nála tudásban és hatalomban is.