Ha előkerülne egy biblia ami újabb mondjuk 50, vagy 200 évvel mint az újszövetség, és benne állna hogy ez a könyv van érvényben, és a többi nem számít akkor melyikben hinnétek?

Szervusz

Nincsen a világon még egy könyv, A Biblián kívűl, amelyik azt írja magáról, hogy "Istentől ihletett" és ezt, be is bizonyítja.

A Jelenések könyve ír arról is, hogy egy idő múlva "új tekercsek" lesznek megnyítva, vagyis lesz Istennek olyan tanítása, amit még nem ismerünk.

Ha ismernéd a Biblia pontos tanításait, okafogyottá válna a felvetésed.

Üdvözöllek.

Szia!

Egy bibliai könyvet nem az hitelesít, hogy mikor írták. Számos könyvet ismerünk, amelyek ugyanakkor íródtak, mint a bibliai könyvek, mégsem kerültek bele. Sőt voltak olyan bibliai könyvek, melyeket később fogadtak el, mint másokat.

Mondok néhány újszövetségi példát:

- A Zsidókhoz írt levelet csak a IV. században fogadták el véglegesen a nyugati egyházban, mivel anonim irat, az apostoli szerzőséget pedig a kanonikusság egyik legfontosabb ismérvének tekintették. A keleti egyházban viszont Pál levelének tekintették kezdettől fogva, és könnyen elfogadták.

- Jakab levelét Pál megigazulástanával való látszólagos ellentéte miatt kérdőjelezték meg egyesek, tehát a tartalmi hitelesség oldaláról vált kétségessé. Origenész, Euszebiosz, Hieronymus, Augustinus és mások rámutattak azonban kiegészítő jellegére Pál leveleinek tanításaihoz képest, és támogatták kanonikusságának elismerését.

- Péter II. levelének péteri szerzőségét is vitatták azon az alapon, hogy stílusában eltér Péter I. levelétől. A különbözőségek mellett azonban - amit a téma mássága indokol - nagyon sok belső hasonlóság is van a két levél között nyelvileg és tartalmilag egyaránt. Ez esetben is az előző pontban felsorolt tekintélyes ókori egyházi tanítók támogatták a levél kanonizálását.

- János apostol II. és III. levele személyes jellegük miatt nem terjedtek el széles körben a korai időkben. Egyrészt ezért késett kanonizálásuk. Másrészt a szerző nem apostolnak, hanem presbiternek, vénnek nevezi magát. Az alábbi érvek támogatták viszont kanonizálásukat: a stílus és a gondolatok hasonlósága az apostol első levelével, valamint Péter apostol hasonló szóhasználata, aki szintén presbiternek nevezi magát (I. Pt. 5:1).

- Júdás levele a hitelesség szempontjából vált megkérdőjelezetté, ugyanis az Énokh könyve c. pszeudoepigráf iratból idéz (14-15. vers). Nyilvánvaló lett azonban, hogy csak a maga céljainak megfelelő részletet ragadja ki, olyan jelleggel, ahogy Pál is idéz pogány, görög szerzőktől (Ap. csel. 17:28; I. Kor. 15:32; Tit. 1:12). Egyáltalán nem hitelesíti a művet mint egészet, nem a szent írások idézésénél használt formulával idézi. Egyesek bizonytalannak tartják Énokh könyve i. e. I. századra datálását is, és azt vallják, hogy a könyv későbbi, és Énokh könyve idéz Júdás leveléből, és nem fordítva.

- Jelenések könyve a korai egyházatyák írásainak tanúsága szerint a homologoumena, vagyis a mindenki által egyetemesen elfogadott könyvekhez tartozott a III. század közepéig. Akkor Dionysius alexandriai püspök megkérdőjelezte hitelességét, mert a montanisták eretnek irányzata ennek a könyvnek téves interpretációjára alapozta milleniumi nézeteit. Nyilvánvalóvá lett azonban, hogy egy ilyen visszaélés miatt nem rekeszthető ki a kánonból Jelenések könyve, amely egyébként a kanonikusság minden kívánalmának megfelel.

Egy irat kanonikussága az alábbi ismérvek alapján vizsgálható meg:

a) Isten szava tekintélyével szól-e?

b) Prófétikus irat-e, Isten "szent embere", próféta írta-e?

c) Összhangban van-e a tartalma a többi kanonikus iratéval? (Az igazat mondja-e Istenről, az emberről stb.)

d) Az Isten Igéjére jellemző életátformáló erő megnyilatkozik-e általa?

e) Isten népe elfogadta-e? (Belefoglalták-e korábban a kánonba, olvasták-e és használták-e?)

A kanonikusság szempontjából megvizsgált, de elvetett írásokat az Újszövetség pszeudoepigráf iratainak nevezzük. Azok az írások tartoznak ide, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.)

Számuk igen magas: a IX. században Phótiosznak 280-ról volt tudomása. Néhány ismertebb közülük:

- Tamás evangéliuma (I. századból), gnosztikus nézeteket tartalmaz Jézus gyermekkori csodáiról. A gnoszticizmus a II. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely felvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög "gnózis" = ismeret szóból származik, ami utal spekulatív, filozofikus jellegére.

- Péter evangéliuma (II. századból), gnosztikus és doketikus jellegű hamisítvány. A dokatizmus szintén ókori antibiblikus irányzat, amely szerint Krisztusnak csak látszat-teste volt.

- Az egyiptomiak evangéliuma (II. századból), aszketikus tanításokat tartalmaz a házasság, a hús- és borfogyasztás ellen.

- Mária eltűnése (IV. századból), Mária testi mennybemeneteléről szól, a Mária-kultusz kialakulási folyamatát dokumentálja.

További ismert újszövetségi személyek nevéről elnevezett pszeudoepigráf evangéliumok is léteznek, úgymint Nikodémus, Barnabás, Fülöp stb. evangéliuma. Úgyszintén létezik Péter, János, András, Tamás, Pál, Máté, Taddeus stb. cselekedetei, Jézus levele (Mezopotámia királyához), Pál levelei Senecához (a filozófushoz), továbbá Péter, Pál, Tamás és István apokalipszise.

Fontos, hogy tudd, egy irat nem azért kanonikus, mert az ó- vagy az újszövetségi egyház annak ismerte el. Tekintélyét önmagában hordozza. Azért kanonikus, mert Istentől ihletett kinyilatkoztatás, mert Isten Igéje, nem pusztán emberi beszéd. Egy kanonikus irat akkor kanonizált, ha az egyház felismerte, illetve elismerte kanonikusságát és a kánon gyűjteményébe sorolta.

Üdv. Péter

Kedves kerdezo !!!

Ez soha nem fog megtortenni, mert a jelenlegi rendszer mar annyira kivan alakitva az ismert alapokra hogy valoszinu a Vatikan mely irattaraiban titkositva es elzarva 1000 evre lelne helyet ahogyan jelenleg is vannak a Holt tengeri tekercsek tobb mint fele az o birtokukban hatalmas penzekert felvasarolva es titokban tartva annak tartalmat illetoen.

Itt mar nem IGAZI HITROL beszelunk hanem mar egy jo ideje AZ EMBEREK FELETTI URALKODASROL, IRANYITASROL ES TUDATLANSAGBAN VALO TARTASROL SZOL.