Vannak az oldalon olyanok akik a Hit Gyulekezetehez tartoznak?

13-mas válaszoló!

És más gyülekezetbe eljársz, vagy az egész kereszténységből kiábrándultál? Arról tudsz valamit, hogy a volt osztálytársaid közül hányan maradtak meg a hgy-ben?

No akkor az elejétől...

A hazudozást alatt a Biblia szándékos félremagyarázását értem de nem szívesen mennék bele részletekbe, semmi értelmét nem látom. Főleg mert mindenre van magyarázat. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a Sándor szavát a Biblia fölévhelyezték.

Mint már írtam korábban, hinni hiszek, de már teljesen másképp. Jelenleg sehova nem járok el.

Pontos számadatot nem tudok, de azért a többségével tisztában vagyok, hogy mi van velük. Kevesen vagyunk akik konkrétan kiváltunk.

A szellemi érettség egyik mutatója, hogy az ember eljut-e arra a felismerésre, hogy nem hiheti el minden gondolatát. Én sajnos elkövettem azt a naivságot, hogy az interneten keresztül hosszan elbeszélgettem exhitesekkel, és megpróbáltam őket jobb belátásra bírni, ami jobbára arra volt kihegyezve, hogy hagyjanak fel a Hit Gyülekezete, és főképpen a vezetője pocskondiázásával, és tegyék el a kardjukat, mert a gonosz indulatokkal megterhelt körmondatok közegében lehetetlen kommunikálni. Ez pont egy olyan időszak volt az életemben, hogy nem jártam Gyülekezetbe. Nem fordultam ellene, csak kisodródtam Isten munkájából, a világ pedig lenyelt, mint Jónást a bálna. Ebben az állapotomban azonban továbbra is emlékeztem arra a bizonyságra, amit a Szent Szellem tett a szívemben a Hit Gyülekezete és Németh Sándor mellett. Én sem szándékoztam visszamenni. Úgy gondoltam, inkább keresek valami kis gyülekezetet és ott jól elleszek, de ezzel sem siettem. A neten véletlenül botlottam azokba a fentebb említett exhitesekbe. A beléptető kapukról értekeztek, de olyan ordenáré stílusban, hogy még a Sándor feleségének a dekoltázsa is a szájukon volt, pedig soha nem öltözött kihívóan, ami alapot adhatott volna a mocskolódásnak. Amikor szóvá tettem, hogy a stílusuk becsületére válna még a sertéstelepi volt kollégáimnak is, lehitzombiztak, alulinformált közhitesnek neveztek, mások pedig megpróbálták felnyitni a szememet, és olyan "tuti" információkkal bombáztak, amelyek mind azt bizonyították, hogy Németh Sándornak patája van, és a szakadékba vezeti a gyülekezetet. Bibliai érveimet rendre a földre söpörték, és ehhez a Bibliát nem is igazán igyekeztek felhasználni. Mintegy másfél hónapig vívtam velük, végül otthagytam őket.

Ezután történt, szerintem hónapokkal, vagy még többel később, hogy az internetünk lehetővé tette, hogy a Vidám Vasárnap istentiszteleteit letöltsem, és megnézzem, ATV-nk sosem volt. Nagy meglepetésemre, és nem kis ijedelmemre azt tapasztaltam, hogy amikor megláttam Németh Sándort akkor olyan gonosz indulatok és káromló beszédek ütötték fel bennem a fejüket, hogy abba kellett hagynom az istentisztelet nézését, és imádkoznom kellett, hogy ez a gonosz és sötét szitokáradat, aminek nem én voltam a forrása, eltávozzon belőlem. Ezután már végig tudtam nézni, de száraznak és élettelennek éreztem, nem is néztem túl sokat. Miután visszamentem a Gyülekezetbe - vidéken-, azt tapasztaltam, hogy a kenet ugyanaz, mint annak idején Budapesten. De két év telt el, mire egy szolnoki regionális istentiszteleten Németh Sándor szolgálatán újra részt vehettem. Azt kellett tapasztalnom, hogy rajta is ugyanaz a kenet van, ugyanaz a Szent Szellem van mögötte, mint azelőtt. De még akkoriban is, amikor rámentem a Gyülekezet honlapjára, és hirtelen elém ugrott Németh Sándor, vagy a felesége képe, akkor hasonló gonosz indulatok jöttek fel bennem, mint korábban, csak nem ugyanakkora tekintéllyel. Mára eljutottam odáig - több szabadító szolgálat után -, hogy ezek a gonosz indulatok és gondolatok, már nem szoktak gyötörni. De kb. hét évnek kellett eltelnie ehhez, pedig egyetlen alkalomra sem emlékszem, hogy átadtam volna azoknak az indulatoknak magamat, vagy hogy elhittem volna azokat a rágalmakat, amiket a Németh Sándorról mondtak. Ehhez csak arra volt szükség, hogy leálljak társalogni sértődött és gyűlölködő exhitesekkel. Az pedig, hogy engem nem tudtak megetetni csupán annak volt köszönhető, hogy még ezerkilencszáz-kilencvenegyben Isten bizonyságot tett a szívemben a Hit Gyülekezetéről, ezerkilencszáz-kilencvennyolcban pedig Németh Sándorról, amikor az ún. szakadás után megkérdeztem Tőle, hogy ebben a szituációban ki mellé álljak. Ha ezek a bizonyságok nem lettek volna már korábban a szívemben, amelyekre vissza tudtam emlékezni, akkor kétezer-hétben minden bizonnyal szőröstől-bőröstől elnyeltek volna a hazugság lehelő hamis tanúk. Ezt csupán figyelmeztetésképpen írom azoknak, akik esetleg úgy éreznék, hogy nincs semmilyen veszélye annak, ha kiábrándult exhitesekkel elbeszélgetnek, mint testvérekkel. De mondom azoknak is, akik azt hiszik, hogy minden gondolatukat elhihetik. A hazugság nem csupán kívülről támad, hanem belülről is. A felelősségünk azonban az, hogy kinek hiszünk, nem pedig az, hogy milyen hazug gondolatok ütik fel a fejüket bennünk.