Miért hagyja ezt Isten? (antitézis)

Erre azzal lehetne válaszolni, hogy Isten szabad akaratot adott, és abba nem fér bele, hogy elveszi a pénzed, ha túl nagy az arcod.

Ha Isten mindenkit "a jóra" kényszerítene, akkor nem lenne bűn.

Ateista szempontból az érvelés meg nyilván nagyon egyszerű. :)

"Miért hagyja Isten, hoyg egyesek nyugalomban, jólétben, békében éljenek hosszú időn át"

Nem ez volna a cél, hogy mindenki így éljen?

Szerintem nem fogod érteni, de azért elmondom.

Azért, mert Isten nem egy antropomorf lény, aki döntéseket hoz és mérlegel, büntet, jutalmaz.

Isten a létező dolgok összessége. Ez olyan egyszerű dolog, hogy senki sem akarja elfogadni.

4,nyugi, Girgoy érti... Girgoy zseni vagy. A millió "mér'hagyja I. az éhező afrikai stb stb " kérdés antitézise.

Elég sok irodalmi mű foglalkozik ezzel, hogy ráébrednek a lényegre a szenvedéstől- de rendszerint későn... ( Molière Don Huanja -akit annyian akartak megmenteni, és mindig lekezelő volt, amikor érzi a vég közeledtét, kérdezi: nem lehetne előröl kezdeni? Nem, nem lehet. Vagy inkább mindig kezdeni kellene, ahogy a zen-mesterek tanítják)

aa

Tisztelt Girgoy!

Az i.e. 7-6. században, amikor Izráel népe erkölcsileg nagyon mélyre sülyedt, aminek következménye lett a babiloni fogság lett, Isten adott egy látomást Jeremiás prófétának, amelyet a próféta által írt könyv 24. fejezetében olvashatsz.

Ebben a látomásban a próféta két kosár fügét látott. Az egyik kosárban a fügék elehetetlenek voltak, míg a másikban érettek. Ezek a fügék Izráelt jelképezték. A jó fügék Izráelnek azt a csoportját jelképezték, akiknek Isten megengedte az életében a babiloni fogságot "az ő javokra." (5. vers). Aminek az lesz a következménye, hogy:

"És őket szemmel tartom az ő javokra, és visszahozom e földre, és megépítem és el nem rontom, és beplántálom és ki nem szaggatom. És szívet adok nékik, hogy megismerjenek engemet, hogy én vagyok az Úr, és ők én népemmé lesznek, én pedig Istenökké leszek, mert teljes szívökből megtérnek hozzám." (6-7. vers).

A rossz fügék Izárelnek azt a részét jelképezik, akik otthon maradtak az országban:

"És a milyenek a rossz fügék, a melyek ehetetlenek a rosszaság miatt, azt mondja az Úr, olyanná teszem Sedékiást, a Júda királyát, és az ő maradékát, és az ő fejedelmeit, és Jeruzsálem maradékát, a kik itt maradnak e földön, és azokat, a kik Égyiptom földén laknak." (8. vers)

A 9-10. versben olvashatsz még arról, hogy az ottonmaradtakra milyen sors vár. Mi tehát ebből a tanulság? Az, hogy Isten megengedi a jó emberek számára a nehézségeket, mert a próbákban még jobbakká válnak. Jelen esetben ez igaz azokra, akiket elvittek Babilonba, mert onnan 70 év múlva egy reformáción átesett nép tért ment haza. Mások azonban otthon maradtak, tehát őket nem vitték fogságba, de ebből meg az a tanulság, hogy aki valóban nem akar jobb ember lenni, az akkor sem fog megváltozni, ha ehhez a kényelem biztosítva lesz számára.

A történelem végén a kényelemben élő gomosz embereknek semmilyen kifogásuk nem lesz, mivel ők a jólétben sem tudtak megjavulni, és a bűntől való szabadulásért könyörögni, míg azok, akiknek nehezebb volt az életkörülménye, megtisztultak a bűntől, Isten segítségével. Az Úr nem fogja örökké büntetlenül hagyni a gonosz emberek önzését. Bár most még nincs különbség, egy idő után Isten be fog avatkozni a történelembe, és nyilvánvalóvá válik, hogy ki Isten szolgája, és ki nem:

"És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, a ki nem szolgálja őt...És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok." (Mal 3:18; 4,2)

Nézd meg a 73-as zsoltárt, épp erről szól.

"Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!"