Ha rád lett volna bízva, hogy állítsd össze a Biblia könyveit, mi alapján döntöttél volna, hogy mi az, ami Istentől van, és mi nem?

Minden benne lenne, ki vagyok én, hogy válogassak a próféciák közt?

Valójában a biblia is csak az apokrif iratokkal lenne teljes, így csak fél igazságokat tartalmazó megtépett könyv.

Na hát ez jó kérdés, már ott kezdve hogy Isten mennyire skrizofrén. Nade ezt inkább hagyjuk.

Először is, én egyből az Ószövetség megnyírásával kezdtem volna, méghozzá alaposan.

Első lapokon ott van, hogy Isten tökéletes, szeretet, minden, hawaii..... Akkor alapozzunk erre, és tekintsük úgy, hogy az a 3 millió ártatlan vérontása - ill. javítom, fele ártatlan, fele előtte hülye volt - valami félreértés, biztos az egyik evangélista kollégám túlságosan is a pohár fenekére nézett, és úgy fogott tollat. Meg akkor ezzel együtt mennének a legagyamentebb és leghülyébb zsidó szokások, kezdve attól, hogy nő nem dolgozhat, de ugye mennyire dühösek vagyunk, ha el kell tartani ((((barmok (mármint a zsidók))))).

Kihajítanám az összes véráldozatot, meg egyéb baromságot (mármint ami az).

Próféciák maradnának.

Utána sajnos az újszövetségben is lenne, amit el kéne halgassak, hogyha azt szeretném, hogy valaki is szeretetre méltassa az én Istenem. Jézus tanításait meghagynám, de arról, hogy mért kellett az Isteni megbocsájtáshoz meghallnia és szenvednie (mert Istennek ép úgy volt kedve megbocsájtani), arról inkább hallgatnék. Nem írkálok olyasmiket, amiket én sem értek.

A levéliratok maradnának, meg azt hiszem, a jelenések könyve is, mert a világvégét azt már inkább Istenre bízom (jah, bár ha az eddigieket nézem......)

Valahogy így. De még sok mindent számba vennék biztos (mármint képletesen, tudod hogy értve), amik most nem jutnak eszembe.

Mivel a "TELJES írás Istentől ihletett", 2Tim.3,16) a könyvek összeállítűsának a sorrendisége is Isten akaratából kell lennie, van összeállítva.

Mivel mi valamennyien Isten terméke, kezének munkái vagyunk(ráadásul tőle elidegenedve a bűn miatt), senki sem gondolhatja komolyan, hogy a tökéletlen ember bármit is jobban tudhat, csinálhat, mint Isten.

Még a feltételezés is hatalmas tisszteletlenség Isten iránt!

Mennyire igaz az Isten Szava! Azt írja napjainkról: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19).

Szia!

Ha valaki komolyan tanulmányozta a Szentírást és elolvasta az első századokban született írásokat is viszonylag könnyedén különbséget tud tenni a valódi és a hamis könyvek közt. Főképp, ha ismeri az egyházatyák írásait is.

A Szentírás könyvei kanonikusság szempontjából egyértelműen homologoumenák. Ez azt jelenti, hogy minden egyházatya egyetért az isteni ihletettségükben. Való igaz, hogy később néhányan kétségbe vontak ezek közül néhány könyvet, de az is egyértelmű, hogy ezek félreértésen ill. meg nem értésen alapultak. Ilyen például Énekek Éneke, melyet Sammai iskolája túl érzékinek talált, vagy Eszter könyve, mert Isten neve nem fordul elő benne, vagy Ezékiel könyve, melyben gnosztikus tendenciát véltek felfedezi, illetve Példabeszédek könyve, melyet némely ponton illogikusnak találtak. Ezekről azonban mind kiderült, hogy félreértés van a háttérben.

Az Újszövetségben például a zsidókhoz írt levél szerzőségének hiánya miatt voltak viták, érdekes, hogy a keleti egyház kezdettől Pál levelének tekintette. Jakab levele Pál megigazulástana miatt volt antilegomena státuszban, de hamar belátták, hogy nem ellentétes vele, hanem kiegészíti azt. Péter második levele az első levéltől való különbözősége miatt került megvitatásra, de itt is kiderült, hogy a téma különbözősége az ok. János leveleit túl személyes jelegük miatt nem terjedtek el. Júdás levelét Énokh könyve miatt támadták, de rájöttek, hogy ez utóbbi idéz előbbiből és nem fordítva. Végül Jelenések könyvét egy III. századi visszaélés miatt támadták, de aztán rájöttek, hogy egy ilyen visszaélés miatt nem rekeszthető ki a kánonból, ha egyébként a kanonikusság minden kívánalmának megfelel.

Teljesen más a helyzet a pszeudoepigráf iratokkal. Ezekről egyértelműen megállapítható, hogy nem Istentől ihletettek.

Egy irat nem azért kanonikus, mert az ó- vagy az újszövetségi egyház annak ismerte el. Tekintélyét önmagában hordozza. Azért kanonikus, mert Istentől ihletett kinyilatkoztatás, mert Isten Igéje, nem pusztán emberi beszéd. Egy kanonikus irat akkor kanonizált, ha az egyház felismerte, illetve elismerte kanonikusságát és a kánon gyűjteményébe sorolta.

Üdv. Péter

"Mennyire igaz az Isten Szava! Azt írja napjainkról: „az egész világ a gonosz hatalmában van”"

Oh, valóban.... :) Végül is amit ír napjainkról, abban van igazság, nem is kevés, csak az ő lelkéből ez kissé álszentgyanús. Had ne mondjam, hogy miért.

Azt például valaki megmondaná, hogy miért van az, hogy a gonosz szándékú "találmányoknak" mindig mennyire könnyű utat és lehetőséget hagyott mindig, ellenben az építőjellegű kutatásokat mintha időnként erőnek erejével tiporná és gátolná. Nem egy kutatónak kellett a kelleténél nagyságrendekkel több vért és verejtéket izzadnia a kelleténél, vagy többedszerre újrafeltalálnia olyasmit, amivel segíteni tudta VOLNA az emberiséget.

Csakhát, odafönt valaki valamiért nagyon nem akarta.

De ez csak egy nagyon-nagyon kis százalék az ellentmondásosságai közül. Viszont gondolom, ennek a kis százaléknak a "felhánytorgatásával" is már eleget sértegettem itt az esetleges olvasókat.

Azért még hozzáteszem, persze én csúnyát írok-gondolok, máris ponteciális helyfoglalója lettem a pokolnak, ezzel szemben viszont "a szóban fogó" elég fok mindent megtehet bármiféle magyarázat nélkül, és bármi legyen, mindenki csak gondolkodás nélkül dicséri.

Egyben igaza volt : "Bolondoké a mennyek országa."

Aztán meg megformálta azt az embertípust, aki elég okos ahhoz, hogy bolondként ne tudjon lojális lenni, de már elég életképtelen ahhoz, hogy ne tudjon harcolni.

Akkor mondanék én is néhány szót ezekről az apikrif iratokról:

Az korai apokrifek a prófétai korszak lezárulása >>után<< íródtak. Izráel népe körében már az i.e. 5. században kész volt a kánon, hiszen bár ezután is mindent feljegyeztek, későbbi iratokat már nem tartották olyan tekintélyűeknek, mint korábbiakat - Flavius szerint. Azok (a későbbi) az iratok azonban másabbak voltak mint a próféták írásai. Történelmi pontatlanságok, babonák, idegen tanítások találhatóak benne. Olyanok, amiket Isten szolgái a próféták sosem tanítottak. A prófétai írásokon rendszerint ott van az ihletettség pecsétje, amely megtérésre szólít fel, ráadásul a feljegyzett jövőre vonatkozó próféciák is azt mutatják, hogy a próféták írásai Istentől ihletett művek voltak, hiszen oly dolgokról írtak, amelyeket lehetetlenség volt előre látni (Például a perzsa Círusz név szerinti említése a születése előtt kb 150-200 évvel korábban). A később keletkezett apikrif iratok az apostoli korszak után keletkeztek többségében, van is egy pár ilyen evangélium. A kanonizált evangéliumoktól különböznek, már csak a keletkezés körülményeit illetőleg is. A kanonizált evangéliumokból Máté és János szemtanúvallomás, Márk és Lukács pedig az apostolok munkatársai voltak. Az egyik apokrif evangélium, amely Péter nevét viseli, ezzel szemben a 2. században keletkezett, jóval az apostol halála után, hiszen Péter a 60-as években mártírhalált halt, tehát semmiképpen sem köthető hozzá. Ezek az apokrif iratok egyébként a gnosztikus irányzatot - amely idegen a kereszténységtől - követő emberekhez köthető, tehát mégcsak nem is megtért keresztények írták...

A kérdésre válaszolva: A Biblia összeállításában (ahogyan a megírásában is) csak >>részben<< működtek közre emberek. A Szentírás könyveit Isten Lelke ihlette (2Pét 1:20-21), és Ő volt az, aki a Biblia összeállításakor is indította az embereket, és irányította az eseményeket (Ésa 34:16; Ján 16:13). Ha tehát én az ókorban éltem volna, a hívő Izraelitákhoz és keresztényekhez hasonlóan hagytam volna, hogy a Szentlélek befolyásolja a kánon kialakulását, és nem magam okoskodtam volna.

Kedves Kérdező! Az összes evangéliumot, iratot, könyvet beletettem volna a Bibliába, hiszen segítene jobban megérteni Isten mibenlétét.

Kedves válaszolók! Úgy látom nem sok minden változott a középkor óta az úgynevezett hívek felfogásában. Az újító gondolatokat, véleményeket irtjátok tűzzel vassal, jelen esetben lepontozással.

A kérdés az, hogy Te (vonatkozik bárkire) hogyan állítanád össze a Bibliát. Magyarul itt nincs rossz válasz.

Mégis az egyéni vélemények le vannak pontozva, a begyöpösödött hithű (de a szentírást a saját szabályaik szerint értelmező) válaszolók pedig fel vannak magasztalva.

Ez a baj a mai hívek többségével! Hangoztatjátok a szeretetet, megbocsájtást, példamutató életet, de a cselekedeteitekkel egészen mást sugalltok. Hiszen az irigységet, a képmutatást, sőt minden bűnt meg lehet gyónni, akkor meg minek tartsuk be a tízparancsolatot ugye?