Mi a Tóra és a Talmud között a különbség?

Szia!

A lényeg már le lett írva, csak kicsit pontosítani szeretném az információkat.

A Tóra, a Biblia első öt könyve, melyeket Mózes írt (az utolsó fejezeteket Józsué) ie. A XV. században. A Bibliakritika későbbre teszi a keletkezését szerintük a fogság idején állt össze egységes írássá.

A Talmud (דּומלַּת héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett") a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza. Magába foglalja a Misnát és annak magyarázatát, a Gemárát, mely mindkettő az úgynevezett szóbeli Tannak rendszerbe foglalt, összegző, írott változata – azaz az úgynevezett írott Tan (a Tóra, Mózes öt könyve) értelmezése körül kialakult Szentírás- magyarázó és a vallási törvényeket (halácha) részleteiben is megállapító hagyomány

végleges rögzítése.

A Misna a hagyomány szerint Jehuda Hanászi szerkesztésében, Kr. u. 189. körül nyerte el végleges formáját, míg a Gemára a 2. és 6. század között. (A Talmud mintegy 800 rabbira, tanítóra hivatkozik név szerint is). A Gemára a Misna sokkal rövidebb és

tömörebb szövegére reflektál, azt kommentálja, a különféle értelmezési hagyományokat egymással ütközteti, alternatív véleményeket ismertet,

szájhagyomány útján örökített tantételeket rögzít.

Természetes, hogy a hagyományból, amelyet évezredeken át az ingatag emlékezésre bíztak, idővel sok elpusztult, a körülményekhez módosulva változott és új elemekkel bővült. Azért, hogy a bibliai értelmezés eredményeit és a szóbeli hagyomány elemeit az önkényes vagy akaratlan megváltoztatástól vagy éppen a feledéstől megmentsék, összegyűjtötték a fellelhető anyagot, és az előmunkálatokat felhasználva megszerkesztették a szóbeli Tan első írott változatát, a Misnát. A Szentírás-értelmezésnek a betű szerinti, szoros olvasaton túllépő hagyománya (midrás) két ágra oszlik kezdettől: a midrás halácha logikai- hermeneutikai alapú törvényértelmezés, a midrás haggáda moralizáló-anekdotikus prédikációs irodalom. A Talmudban mindkét irány bőséggel képviselteti magát.

A Misnában név szerint említett tekintélyek a tannák vagy tannaiták, a Kr. u. 10. és 200. között élt és működött rabbik és írástudók.

Üdv. Péter

"az ember táplálkozással vagy mindennapi élettel kapcsolatos előírásokra kíváncsi, akkor a Talmudban találja? Vagy a Tórában is benne van? "

A Tórában minden benne van, csak nagyon tömören, pontos, többé kevésbé teljes megértéséhez alapos és hosszú elmélyedés szükséges ( és persze megfelelõ tehetség, ihletettség ).

Ezért valóban inkább a Talmudban találhatók a mindennapi élettel kapcsolatos előírások. Pontosabban ezek gyüjteménye a Mishna, egy-egy szabály, elõírás neve is mishna. A mishnákat csaknem ( néha nem is csaknem ) szavanként elemezi Gemára ( arameus szó, héber megfelelõje: Talmud ).

Sajnos magyarul csak válogatások jelentek meg, a fordítása készül egy ideje, tudtommal az elsõ két kötet már kész, csak a kiadással van gond. ( Egy amerikai kiadás 72 kötetben adja ki, egyeként puhafedelû kiadásban 10 - 12 USD bizonyára nem fizetnek rá, mert angol nyelvterületen valószínûleg sokat tudnak eladni, magyar nyelvterületrõl ez aligha mondható )

Létezik egy luzsénszky nevû csirkefogó válogatása "A Talmud magyarul" címmel, ez kerülendõ, mert egy része hiás fordítás, más része olyan mondatok, melyek pont ellenkezõjét mondják annak, amit a fejezet, ahonnan valók.

Ha igaz, a zsido.hu -n olvasható az a válogatás, amely hiteles szöveg, csak ahhoz képest, hogy a Talmud összesen 5800 oldal, a válogatás mindössze néhány száz.

Van viszont meglehetõsen jó angol fordítás Soncino kiadás, ez olvasható a neten, le is tölthetõ, az oldalon nagyrésze html.ben is, de van ami csak pdf-ben. A cím: [link] Ennek egy baja: a nyelve archaizáló, ezért nehézkes. Olyan, mintha magyar fordítást Zrínyi, vagy esetleg a "Halotti beszéd" nyelvezetén írtak volna. Azért megfejthetõ. Már Shakspeare szövegek megfelelõ bemelegítést jelentenek. :)

Talmudi, bibliai héber - angol szótár: [link] sajnos a szócikkek képfájlok, nem lehet belõlük kimásolni, csak úgy, hogy lepötyögi az ember.

# 1, 2, 3 -hoz alig van mit hozzátenni, talán csak annyit, hogy Tóra ( héber ) = tan, tanítás, útmutatás, az Örökkévaó tanítása, útmutatása választott népe számára. Épp ezért késõbb a Tóra szónak olyan jelentése is lett, hogy Törvény.

Az Örökkévaó, áldott Õ, maga mondta el. A Sinay hegyrõl a Tízparancsolatot még az egész népnek, annak kibontását tömören ( a nép kérésére, mert féltek ) Mózesnek, aki azután elmondta a népnek, akik azt mondták rá: nászÉ v'nismÁ ( = megtesszük és meghallgatjuk ( ~megértjük ) ). Mindez Mózes 2. kvének 20-24 fejezetében. Az ezt követõ fejezeteket és a további két könyvet a "Találkozás Sátában" ( sivatagi szentély ) Mózesnek, akinek el kellett mondania a népnek. Mózes 1. kv-e a Teremtés, majd azz emberiség, majd Izrael történetét mondja el Jákob haláláig. A 2. kv kinyilatkoztatás elõtti része lényegében az Egyiptomból kivonulás története.

A hagyomány szerint az Örökkévaló, áldott Õ, sok mindent elmondott Mózesnek azon kívül is, amit a Tórában le kellett írni. Ez a sok minden a Szóbeli Tan, a Talmud.

Talmud:

a) a Mishnah + a Gemarra

b) a Gemarra

c) szó szerinti jelentése tanítani/tanulni

Tóra:

a) Mózes 5 könyve

b) a Misnah

c) a tlejes judaista vallási irodalom

d) szó szerinti jelentése tanítani/tanulni/útmutató