Miért van az, hogy a különböző vallások képviselői folyton egymás ellen acsarkodnak?

szia

Nem acsarkodunk, és a kérdésekre a Biblia megadja a választ

Nem embereknek van igaza hanem a Teremtőnek,

Isten szavával kell egyetérteni nem egymással,

S akkor az emberek is egységesek egyetértőek lesznek

Nem igaz, hogy a vallások acsarkodnak egymásra. Komoly vallás ilyent nem tesz.

Mi bizonyítja, hogy kinek van igaza? Nehéz kérdés.

Inkább fordítsuk meg a dolgot: az viszont teljesen egyértelmű, hogy kiknek NINCS igaza. Lásd például nekik:

https://www.youtube.com/watch?v=fhSdOtyERuI

A Biblia tartalmazza az igazságot. Ha valaki attól eltér, amilyen mértékben eltér, olyan mértékben nincs igaza.

Ami pedig az acsarkodást illeti, gondolj Káin és Ábel esetére! Ábel áldozatára válaszolt Isten, Káin zöldség ajándékára viszont nem. Isten mondta Káinnak, hogy ha helyesen cselekszik, akkor emelt fővel járhat. Ez lefordítva azt jelenti, hogy amennyiben jó módon közeledsz, akkor neked is válaszolni fogok. Ehelyett azonban Káin irigy lett Ábel isteni válaszára és bosszúból megölte. Dönthetett volna úgyis, hogy megváltoztatja az istentiszteleti szokásait, különösen az isteni intés után, de ő volt az első hagyomány-tisztelő, aki azt várta, hogy Isten térjen meg hozzá. Ma sincs ez máshogy. Valakinek válaszol Isten, másnak pedig nem. Akinek nem, az meggyűlöli a testvérét, és ha teheti, előbb-utóbb meg is öli: akár virtuálisan, akár tettlegesen. Pedig ő is dönthetne úgy, hogy felülvizsgálja atyai hagyományait, amire hagyományosan nincs Istennek válasza, de nem teszi. Azt várja, hogy Isten térjen meg őhozzá, de ez rendszeresen elmarad.

Egyébként a kérdésedre az a válasz, hogy az bizonyítja, hogy melyik félnek van igaza, hogy kinek válaszol Isten. Az a felekezet, ahol Isten válaszol, ott az élet van túlsúlyban, ahol nem, ott a halál. A kettő arányából behatárolható, hogy hol milyen mértékben van jelen Isten. A leépülő, elöregedő egyházak, ahol lasszóval kell az embereket fogni, amit állami támogatásból, az adófizetők pénzéből kell eltartani, a papokat pedig államilag fizetik, rossz bizonyságok Jézus Krisztus feltámadása mellett. Jézus azt mondta, hogy ha a só ízét veszti, nem jó semmire, sem enni, sem trágyának nem alkalmas.

A kedves Asperrimussal fogok most acsarkodni :D :D

Asperrimus, én úgy értettem meg, hogy Isten a Káin ajándékát nem azért utasította vissza, mert zöldségfélét áldozott fel, hanem mivel Isten látta a Káin szíve állapotát, hogy gyülölet van benne. Ezért is figyelmeztette ezekkel a szavakkal: A rossz leselkedik rád, de te URALKODJ rajta!.

A Mózesi törvényben is nem csak véres áldozat volt, és Isten maga adta ki a parancsot.... A szív állapota az, amit Isten lát.

Kedves Grkaty!

Ha vitád van velem, az nem acsarkodás. A vita addig tart, amíg az érvek tartanak, az acsarkodás azon túl mutat, amihez nem kellenek érvek, elég a szív gonosz állapota.

Amit Káinról mondasz, meglátásom szerint tévedés. Az egész emberiség egyetemes problémája a bűn, ami falként magasodik Isten és az ember közé. Ez a bűnbeesés óta így van. Mivel Káin és Ábel a bűnbeesés után születtek, az ő problémájuk is volt a bűn, nemcsak apué és anyué. A Biblia azonban kijelenti, hogy nincs bűnbocsánat vérontás nélkül. Imameghallgatás pedig bűnbocsánat nélkül nincs. Az is megtudható, hogy az ószövetségi áldozatok egyike sem tudott véglegesen elbánni a bűnnel, csupán elfedezni, eltakarni azt. Erre az eltakarásra azonban szükség volt ahhoz, hogy Isten válaszoljon az embernek. Ábel bárányt áldozott Istennek, Káin pedig növényekből vitt ajándékot Istennek. Mivel a növényeknek nincs vérük, ezért a növények kifolyt leve, vagy a kipárolgásuk még elfedezni sem tudta Káin bűnét, míg Ábel véráldozata el tudta fedezni Ábelét. Éppen ezért Ábel választ kapott, Káin pedig nem. Az irigység éppen ennek következtében ütötte fel a fejét Káin szívében. Ha fordítva történt volna, valószínűleg Ábel szívében lépett volna fel az irigység, bár az nem tudható, hogy Ábel elment-e volna addig, amíg Káin elment. Ez persze feltételezés, hiszen éppen azért tudott Ábel becsesebb áldozatot vinni, mint Káin, mert a szívében ott volt már a hit (Zsd 11,4), ami isteni kijelentést feltételez, hiszen a hit hallásból jön, a hallás pedig Isten Igéjéből(Rm 10,17). A hit miatt pedig Isten igazságot tulajdonít annak, aki hisz (Rm 4,3), vagyis Ábel szíve valóban jobb állapotban volt, mint Káiné, éppen ezért nem fordítva történt meg a dolog.

Amit sokan nem értenek meg az az, hogy a hívő alapvetően egyetlen dologban több, vagy jobb a hitetlennél, és az összes többi ebből az egyből fakad. Ez az egy pedig az, hogy hajlandóak voltak arra, hogy meghallják Isten szavát, és azt elhitték. A legutolsó gonosz és istentelen ember is, ha hajlandó meghallani Isten hangját és hinni Neki, megkaphatja mindazt, amit a Bibliában Isten valaha is megígért. Isten ugyanis azokat, akik hisznek Neki, megváltoztatja, és e változtatás után már nem fognak hasonlítani egykori önmagukra, hanem más emberek lesznek. Csak ezután képes az ember helyesen cselekedni. Mindaz, amit eddig a pontig Istenért tesz, azzal tulajdonképpen zöldségeket áldoz Istennek, amire nincs Istennek válasza.

Káin szívébe is belekerülhetett volna a hit, hiszen isten szólt hozzá is, le is lett jegyezve. Káin azonban nem akarta ezt meghallani.

Jól van Asperrimus,

természetesen Krisztus vére az, amely megszabadított minket az Ádámi büntöl.

A Káin áldozatánek értéke nem lett volna Isten szemében elfogadhatatlan, ha tiszta szívböl tette volna.

Pál apostol ezt megmagyarázza a Zsidókhoz 11:4-ben : "Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek mint Kain...."

Tehát nem az volt a fontos, hogy mit áldoztak fel, hanem milyen indítékkal. Ábel áldozata kedves volt Istennek, mert HIT által vitte.

A Bibliában találunk példákat amikor egyesek véres áldozatot hoztak Istennek, de a gonoszságuk miatt Jehova Isten egyszerüen nem fogadta el.