Nem elég, hogy Jézus ártatlanul föláldozta magát, még több ezer évig esedeznie és fohászkodnia is kell?

Feltételezem, hogy az "Izrael" volt a szerinted felesleges szó. Én pedig azt állítom, hogy Izrael kiválasztottságát nem írta felül az Egyház kiválasztottsága. Valójában Izrael és az Egyház egymással párhuzamosan létező privilegizált testület, és nem egymás ellenlábasai. A világ pedig soha nem lett kiválasztva, csupán elhívva. Jézus is azt mondta, hogy sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak. Valójában minden egyes embert hív Isten a megtérésre. De kiválasztva csak azok lettek, akik ennek a hívásnak engedelmeskedtek, nem hiába jelenti az Egyháznak fordított "Ekklészia" szó szerint a kihívottak közösségét.

Tény, hogy Izrael a kispadra került, de egyáltalán nem végleg:

"Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek ti érettetek; de a választásra nézve szerelmetesek az atyákért. Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai és az ő elhívása. Mert miképpen ti egykor engedetlenkedtetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt: Azonképpen ők is most engedetlenkedtek, hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán ők is irgalmasságot nyerjenek; Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön." (Rm 11,28-32)

Szerintem világos.

hogy megtaláltad a szót- nem véletlen! :D

"Izrael kiválasztottságát nem írta felül az Egyház kiválasztottsága."

De a Krisztus előtti hitet igen.

Nem lehet ugyanúgy "várni a Messiás" aki diadalra viszi a kiválaszott népét, a Golgota óta.

Mintha mi sem történt volna!!

Emberekről van szó,nem államról és egyházról. Egyszeri megismételhetetlen emberekről, akikért testet öltött a Logosz - egy eldugott kis váraskában, a KIVÁLASZOTT helyen.

Hogy az ember Vele lehessen, kopogtat az emberi szíveken.

"Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem". Jel 3,20