Mi értelme ennek a bibliai idézetnek? Ezékiel 23:20

Ez a zsidó bibliából való, a zsidó biblia pedig nem biblia. Talán ők azt hiszik, de egyértelmű marhaságok vannak benne. Többek között az, hogy a zsidók kiválasztottak, és eltiporják a többi nemzetet...

Úgyhogy ezek után már tudod, hogy mit gondol rólunk egy hithű zsidó...

gondolom pont a pornó féle dolgokra utal, szóval az volt a baj ,hogy csak úgy össze vissza b***tak mindenkivel

amúgy meg biztos, hogy épp üzenni akar valamit a teremtő? lehet ez is olyan rész ami manapság már kevéssé aktuális, mint pl hogy izrael melyik királya milyen vízvezetéket építtetett

Szia!

Ezékiel könyvének ez a fejezete - a 16. fejezethez hasonlóan - allegória, mely Izráelt és Júdát úgy ábrázolja, mint az Úr két feleségét. A régi időkben előfordult, hogy valakinek két felesége volt: ilyen volt Jákób (I.Móz. 29:21–30) és Elkána (I.Sám 1:2). Később a törvény tiltotta két nővér egyidejű feleségül vételét (III.Móz. 18:18). Az igeszakasz hátterében fellelhető a Jer 3:6–11; valamint Hóseás próféta, aki először hasonlította népét parázna nőhöz (Hós 1:2; 2:4).

Oholibá-Jeruzsálem bűnét bővebben tárgyalja a próféta, mint Oholá-Samáriáét. Júda bűne nagyobb (11. vers; Jer 3:11)! Az asszír harcosok és tisztek bűnös vágyra indították. Tisztátalanná is vált, hiszen e politikai szövetségkötések nyomán az asszír vallás, a csillagimádat is beáradt Jeruzsálembe (II.Kir 16:10–18; 21:3; 23:4–14). Amikor Nabukodonozor Babilóniához kapcsolta Júdát (ie. 605-ben), a délceg babiloni tisztek iránt gerjedtek vágyra. Elég volt meglátni falra festett képüket (ilyeneket Ezékiel is láthatott Babilóniában), már követeket küldtek hozzájuk (16. vers). A „paráznaságba” azonban beleunt Júda: Jójákim király három esztendő elteltével megtagadta Babilóniának az adófizetést, és Egyiptomhoz pártolt (ie. 601-ben). Emiatt következett be Nabukodonozor megtorló hadjárata és az első deportáció (ie. 598-ban). Ugyanezt később Sedékiás is megtette (ie. 589-ben); ezért maga az Úr is „megundorodott tőlük”, hiszen a szövetségszegés egyúttal az Úr előtt tett hűségeskü megszegése volt (Ez 17:16–21).

A 20. versben a „paráznaságot” Ezékiel szinte botránkoztató nyerseséggel fejezi ki – a fordítások ezért ezt eufemikusan adják vissza. Ókori iratok szerint az egyiptomiak híresek voltak érzékiségükről (vö. I.Móz. 12:12; 39:7). Júda visszaemlékezett „fiatalkorára, amikor Egyiptom országában paráználkodott” (21. vers).

Üdv. Péter