Hogy lehet, hogy akiknek adatott a Törvény, a Tóra, a Próféták azt mondják, hogy "nincs átörökített eredeti bűn", és a keresztények meg azt állítják, hogy de igen, van?

a keresztények szerint sem mind, elfelejtjük ,hogy a komplett keleti kereszténység nem tartja az eredendő bűnt, és ugye a keleti keresztények is vissza tudják vezetni magukat az apostolokig, a katolikusok szerint ők szakadtak el a katolicizmustól ,de a történelmileg kellően tájékozott ember láthatja, hogy inkáb fordítva

az eredendő bűnt szent ágoston hozta be, eléggé belejátszott a dolog ,hogy meg kelett védenie a gyerekkeresztséget, amit sokan támadtak

egyébként meg egyszerűen logikusnak tartota, és tartották/tartják még sokan

Az 1. válaszolónak igaza van.

Az áteredő bűn fogalma eredetileg ismeretlen volt a keresztény egyházban, éppen ezért a keleti keresztény egyházak ma sem fogadják el.

Valóban Ágoston volt az, aki ezt a tanítást bevezette, és több évszázadba tellett, amíg a nyugati egyházban ez elterjedt, de végülis teljesen meggyökeresedett. Ha nem is közvetlenül, de közvetve ez a tanítás is okozója lett az 1054-es egyházszakadásnak.

A reformációkor elvileg a protestánsok az eredeti apostoli tanításhoz akartak visszanyúlni, de ez mégsem így lett. Az ágostoni tanítást még tovább is fejlesztették, és olyan álláspontra jutottak, ami még a katolikus álláspontnál is távolabb került az eredeti tanítástól.

Azóta persze még több víz lefolyt a Jordánon és most már egy csomó újabb alapítású protestáns felekezetnek egész egyszerűen nincs is álláspontja ebben a kérdésben. Ha megkérdezed őket erről, mindegyik lelkészük mást fog mondani. (Személyesen tapasztaltam.)

@Kérdező:

Egészen pontosan:

"Törvény", "Próféták", és "Írások" :-)

Másrészt pedig: Természetes, hogy a zsidók nem úgy értelmezik az Ószövetséget, [ami náluk nyilván nem "Ószövetség",].

Nézz csak más igehelyeket. Amit például a keresztények messiási próféciának értelmeznek (Pl 22. Zsoltár), abban a zsidók nem látnak semmi messianisztikus jelleget.

Először talán azt kéne tisztázni, hogy mit nevezünk áteredő bűnnek, utána értelmesebben lehet vitatkozni arról, hogy a Biblia szerint van-e.

Az áteredő bűn nem tudva és akarva elkövetett bűn, tehát igazából nem klasszikus értelemben vett bűn, hanem csak analóg értelemben. Azért hívjuk bűnnek, mert pont ugyan azt az állapotot idézi elő, mint a tudatosan elkövetett bűn. S azért áteredő, mert örökléssel és nem tudatos döntéssel kapjuk.

Csak el kell olvasni Ádám és Éva történetét. Ők vétkeztek és elveszítették a paradicsomot, az élet fáját, az Istennel való kapcsolatot stb. Kain és Ábel meg a többi gyermek nem mehet vissza a paradicsomba, hanem azt az állapotot öröklik, amibe szüleik kerültek. Ők nem követték el ugyanazt a bűnt, mégis ugyanazt a büntetést szenvedik.

Az áteredő bűnt, mint a bűnre való hajlamot lehet megérteni, de nem teljesen azonos a kettő. Az ember hajlamos a bűnre, amit bizony örököl. A csecsemő még nem tud vétkezni, de a hajlam már ott van benne. Ha megéri a tudatos kort biztosak lehetünk benne, hogy vétkezni is fog.

Az áteredő bűn a bűnre való hajlam gyökere. Ha egy fának elvágjuk a gyökerét a fa még egy darabig tovább él, nem pusztul el azonnal. A keresztség eltörli az áteredő bűnt, de bűnre való hajlam csak lassabban pusztul el.

Szerintem egyértelmű, hogy mind az Ó mind az Újszövetség tanítja az áteredő bűnt.

# szp

Hát ebben most nincsen teljesen igazad. A fogalmakat nem árt tisztázni, persze. De azt azért feltételezhetjük, hogy a teológusok ismerik őket :)

Az áteredő bűnt nem tanította az egyház, ahogy föntebb ketten is írtuk, Ágoston fogalmazta meg a tanítást. Keleten csak 1000 évvel később ismerik meg (ekkor fordítják le Ágostonnak az ide vonatkozó műveit görögre) és annak rendje-módja szerint el is utasítják. Ez történelmileg így történt, ezt kár is lenne vitatni.

Ez az írás egész jól ismerteti a kérdés történeti és teológiai hátterét:

[link]

első vagyok, azért megvédeném itt a protestánsokat de a katolikusokat is (én ortodox vagyok, szerintem téves az eredendő bűn, így ebben a formában mindenképp, de azért imerjük el h a másiknak is lehet véleménye)

ők egyszerűen a biblia és a tapasztalatok alapján úgy vélték, hogy az ember végső soron gonosz természetű, és még a legjobb cselekedetében is van egy kis önzés (megvenni Istent, mert "megvót a napi jócselekedet apja" vagy hogy az emberek elismerjék őket stb)

az ortodoxia is elismeri ,hogy minden ember bűnös, alapvetően hajlik az önzésre, és mindenféle gonoszságra de nem vélik úgy hogy az első emberek bűne amolyan fertőzés és "jogfolytonosság" formájában öröklődne, elismerik hogy van az emberben alapvető jóság is, lehet valaki jó szándékú önzetlenül teheti a jót esetenként, illetve nem "fertőz" a nemzéssel következésképpen a szexualitás úgy önmagában nem csak valami "szükséges rossz"

bár utóbbit azért nyugaton is elvetették ,de emglehetősen érezhető a hatása szerintem, még a történelmi egyházakban is sok az olyan ember aki olyan természetellenes túlzásokba esik ,hogy kizárólag gyermeknemzés céljából hajlandó szeretkezni (és azt sem teszi szívesen)

# 7

Én meg a 3. és 6. vagyok. Ezen most jót derültem:

"kizárólag gyermeknemzés céljából hajlandó szeretkezni (és azt sem teszi szívesen)" :)))

De nem erről akarok írni. Én sem látok többet puszta megfogalmazásbéli különbségnél az áteredő bűn megléte vagy meg nem léte kapcsán.

Ettől függetlenül azért ez a kis különbség mégiscsak jelentős különbséghez vezetett. Utalok itt megint a belinkelt Meyendorf cikkre.

Vagy például arra, hogy a katolikusok dogmája Mária szeplőtelen fogantatásáról emiatt nem fogadható el ortodox részről. Egész pontosan nem csak hogy nem fogadható el, de igazából nem is értelmezhető az ortodox teológia fogalomrendszerében.

Sajnos az árnyalatnyi különbségeknek is óriási következményei tudnak lenni.

Ezek miatt sem kell fölösleges hitvitákat generálni, de magát a szituációt azért nem árt ismerni, hogy a másik miért mond mást mint én.

"Az áteredő bűnt nem tanította az egyház"

Lehet, hogy nem volt ilyen fogalom, hogy áteredő bűn. Lehet, hogy Ágostonig nem gondolkozott el még azon senki, hogy a csecsemőkről vajon mit mos le a keresztvíz.

Egy teológiai elgondolás azonban nem attól lesz igaz vagy hamis, hogy mikor fogalmazták meg, hanem hogy levezethető a Szentírásból, levezethető-e a már meglévő dogmákból, egyéb tekintélyes hagyományokból.

Teljesen világos a Szentírásból, hogy Ádám-Éva bűnét a gyermekeik is viselik. Világos, hogy az emberben van hajlam a bűnre. Világos ha a még bűntelen gyermek megkeresztelhető, akkor kell legyen benne valami, amit lemos.

Ti ortodoxok tényleg azt gondoljátok, hogy egy csecsemő nem terhelten születik? Nincs rajta semmi ördögi kötelék? Nem működik benne a lázadás szelleme? Ha ezt gondoljátok igen nagy tévedésben vagytok.

"Lásd, én vétekben születtem, már akkor bűnös voltam, mikor anyám fogant." (Zsolt 51,7)

Még valami.

Ágostonnak is voltak túlzásai, tévedései, némely kérdésben meglehetősen túl lőtt a célon és talán ezért utasították el az ortodoxok. Azonban a nyugati Egyház sem Ágoston tanainak egészét dogmatizálta, hanem például az áteredő bűnt.