A Mindenszentek és a halottak napja mennyire eresztény ünnep?

A kereszténység szó mára két értelmet is nyert. Az egyik a két évezredes tradíció, ez alapján keresztény ünnep, igen. A másik, az eredeti jelentése, miszerint Krisztus követő, ez alapján egyáltalán semmi köze a kereszténységhez.

[link]

már a legkorábbi keresztények is emlékeztek ah alottaikról, gyakran a sírjuk felett/melett/környékén tartottak szertartásokat, különösen ha köztiszteletbenálló vagy vértanú volt az illető, emiatt el is terjedt, hogy ők a hullákat imádják...

ilyen értelemben a halottakra való emlékezés teljesen összeegyeztethető a kereszténységgel

a keresztények ünnepelhetnek születésnapokat, nemzeti ünnepeket és egyebeket is, a Biblia is említ ilyen eseteket

szóval szerintem teljesen belefér, ne legyünk olyanok mint a jehovások akik mindent be akarnak tiltani amire nem találnak nyílt bibliai utasítást

semmilyen, ilyet soha sem Jézus, sem a Héberek, sem senki nem tanított, vagy terjesztett

ezt egy nem az igaz Istent képviselő nemzetek találták ki, és az első hite hagyott keresztények beleszőtték a kereszténységbe.

A The Ecyclopædia Britannica 1910-es kiadásában ez olvasható: „Mindenszentek napján . . . a római katolikus egyház megemlékezik a hitben elhunytakról. Az ünnep alapja az a tanítás, hogy azoknak a hívőknek a lelke, akik a halálukkor nem tisztultak meg a bocsánatos bűnöktől, vagy korábbi törvényszegéseiket nem vezekelték le, nem nyerhetik el az üdvözítő látványt, s hogy az ilyeneket imával és miseáldozattal ehhez hozzásegíthetjük . . . A mindenszentekhez kapcsolódó bizonyos népszerű hiedelmek pogány eredetűek, és nagy múltra tekintenek vissza. Így sok katolikus ország vidéki lakosai azt hiszik, hogy mindenszentek estéjén a halottak visszatérnek korábbi lakhelyükre, és fogyasztanak az élők táplálékából” (I. köt., 709. o.).

A The Encyclopedia Americana így ír: „ A halloweennel [a mindenszentek előestéjével, október 31-gyel] kapcsolatos szokások egyes elemei a keresztény kor előtti druidák [kelta papok] egyik szertartására vezethetők vissza. A kelták két főisten tiszteletére tartottak ünnepet, a napistennek és a halottak (Samhain nevű) istenének tiszteletére. Az ő ünnepét november elsején, a kelta újév kezdetén tartották meg. A halottak ünnepe fokozatosan beleolvadt a keresztény szertartásba” ([1977] 13. köt., 725. o.).

Szia!

Pogány alapokra épül,vagyis semennyire.A Bibliában szereplő ünnepek pedig az Úr ünnepei,de ugyanígy a karácsony is pogány eredetű,de ezeket mindenkinek a lelkiismeretére kell bízni.Aki ünnepli ezeket az ne vádolja és kötelezze azt,aki nem,aki pedig más meggyőződés miatt nem ünnepli,az ne vádolja azt,aki viszont igen,ugyanis egyik sem üdvösségi kérdés!

A halottak napja,mindenszentek pogány ünnepek voltak akár csak a karácsony. De idővel a kereszténység valamilyen szinten áttvette ezeket az ünnepeket. Halottak napján és mindenszentekkor a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkozunk, és ajánljuk fel a szetnáldozásból nyerhető kegyelmeket.

A lényeg: ezek az ünnepek mára keresztény ünnepekké váltak bár a gyökereik a pogány vallásokban keresendők.

Pogány bálványimádás.ami befurakodott a keresztyének közé is.

Napjainkban inkább, hagyomány,"ünnep",nem árt és nem javít semmin és senkin ,hiszen ha valaki meghalt ,annak ha egymillió gyertyát gyújtanak is ,akkor sem segítí az ő helyzetét ,hogy pokolban van van vagy a menyországban.