A taoizmus az árral való sodródást hirdeti, vagy én értettem félre valamit?

Nagyjából jól értetted. De az árral való sodródás nem a társadalmi folyamatokra értendő, hanem a természeti dolgokra.

Társadalmi téren a taoista magatartás a lehető legnagyobb mértékű távolságtartás és kimaradás.

A taoizmus alapelve - bármiről is legyen szó - a lehető legkisebb beavatkozás elve. A sodródás is így értendő, hogy lehetőleg még csak ne is sodródjunk, mert az is beavatkozás a folyamatokba :)

Hirtelen nem emlékszem, hogy ki volt az, aki valószínűleg társadalmilag hasznos és aktív cselekvő konfuciánus volt, és a taoistákat azzal kritizálta, hogy részegítő italokat isznak, nem csinálnak semmit, csak heverésznek a fűben és a semmiről ábrándoznak :)))

# 2

Érdekes gondolat. Az mondjuk egyértelmű, hogy a taoizmus nem azért született, hogy elviselhetőbbé tegye a diktatúrákat, de nagyon valószínűnek tűnik, hogy taoista hozzáállással élhetőbbek még a diktatúrák is. (1. voltam.)

a 2. válaszoló gondolatához kapcsolódva érdemes tudni, hogy a tao te king (mondjuk úgy az egyszerűség kedvéért, hogy taoizmus szent könyve) illetve a taoista filozófia pont egy ilyen diktatúrában született

és igen a teoizmus az árral való sodródást jelenti, persze nem egy alantas opportunizmust kell elképzelni, de sodródást, sok olyan gondolat (pl. ami nem hajlik az törik) ami a nyugati ember számára borzalmas, vagy zsarnokok szájába szeretik adni a művészek ,a taoista filozófia része

a távolkeleten egy kicsit másképpen gondolkodnak, a nyugati lovag erénye pl, hogy megvédi a gyengéket a hagyományos erkölcsökhöz akkor is ragaszkodik ha érdekei vagy csoportjának érdekei ellen megy, a japán szamuráj (helyi "lovag" féle) ellenben mindig hűséges a csoporthoz és annak a vezetőjéhez, akkor is ha ez szembe megy az erkölcsökkel