Mi a különbség a református és az evangélikus vallás között?

"Előző válaszhoz szólnék:

"Luther 2 szentséget tart fontosnak a keresztséget és az úrvacsorát míg Kálvin az úrvacsorára csak azt mondja hogy egyszerű megemlékezés."

Reformátusoknál is ez a 2 szentség van. Azzal téveszted össze, hogy míg az evangélikusok azt vallják hogy Krisztus teste és vére megjelenik, de a kenyér és a bor is jelen marad. Reformátusok szerint nem jelenik meg semmi, csak jelkép. De ettől még szentség.

Továbbá: evangélikusoknál jelképek minimális használata megengedett, reformátusoknál Európában nem (Európán kívül mondjuk egy kereszt néha belefér).

De igazából olyan kis jelentőségűek ezek a különbségek a hétköznapi életben, hogy nem ritka a közös református-evangélikus gyülekezet olyan országokban, ahol kevés lenne csak az egyik egyház hívője (pl. Franciaországban Egyesült Protestáns Egyház létezik).

"...csak jelkép. De ettől még szentség."

Ilyen nincs, ez fából vaskarika. A szentség azt jelenti, hogy valóságos, nem jelképes.

Már miért lenne fából vaskarika?

Reformátusoknál szentség fogalma, hogy e három feltételnek feleljen meg:

1. Jézus rendelje el

2. Üdvígéret fűzödik hozzá

3. Vannak látható/fogható jegyei

Ebbe a keresztelés és az Úrvacsora tartozik bele.

Nem hisznek benne hogy a kenyér és a bor átváltozik Jézus testévé és vérévé. Evangélikusok azt vallják, hogy megmarad a kenyér és a bor, de megjelenik mellette Jézus teste és vére.

# 4

Ja, hogy teljesen másképp definiáljátok a szót, mint amit az eredetileg jelentett. Ilyen alapon persze bármit bárminek el lehet nevezni.

De oké, ha nálatok így van, akkor így van. Viszont akkor maga a Biblia miért nem szentség nálatok? Mind a három feltételnek megfelel.

Mondom, hogy fából vaskarika :)

"De oké, ha nálatok így van, akkor így van. Viszont akkor maga a Biblia miért nem szentség nálatok? Mind a három feltételnek megfelel. "

Ez már a második hülyeség amit leírtál. Nálatok (feltételezem katolikus vagy) azért van hét szentség a kettő helyett, mert nem feltétel a látható jegyek megléte, így még több minden belefér a fogalomba.

Mivel alapvetően nem vagy tisztában a fogalmakkal és csak kötekedni akarsz, így nem látom értelmét hogy folytassuk a vitát (illetve nem is a kérdéshez tartozik). Én is beleköthetnék az ebbél sokkal joban támadható szoksás (pl. mi a fenének neveznek ki emberek szenteket és miért imádkoznak hozzájuk, és hasonló dolgok), de nem teszem mert a XX-XXI. század nagy vívmányának tartom az egyre erősödő ökumenizmust.

Szia!

Mindkettő protestáns vallás.

Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt búzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő. A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

Üdv. Péter

# 6

"Ez már a második hülyeség amit leírtál. Nálatok (feltételezem katolikus vagy) azért van hét szentség a kettő helyett, mert nem feltétel a látható jegyek megléte, így még több minden belefér a fogalomba."

Alaposan melléfogtál, nem vagyok katolikus. :)

Ettől függetlenül vannak ismereteim a katolikus szentségtanról, te meg ezzel kapcsolatban is alaposan melléfogtál.

Csak hogy tisztán láss: A katolikus szentségtannak pont az a lényege, hogy Isten kegyelmét titokzatos módon, de konkrét fizikai valósággal rendelkező "dolgok" közvetítik. Bizony még a gyónás és még a házasság szentsége esetében is van ilyen.

Összegezném az eddigieket:

1. Válaszolni nem tudtál a kérdésemre,

2. alapvetően rosszul vagy informálva,

3. közben engem hülyézel le.

4. De csak azért, mert abban a tévedésben vagy, hogy katolikus vagyok.

5. És mindezt az erősödő ökumenizmus nevében.

Bravó!!! :D :D :D

Nem hülyéztem le senkit, csak azt mondtam hogy hülyeség amit írtál. Olvasd el ezt, ha nekem nem akarsz hinni:

[link]