A zsidó vallás mennyire segítette hozzá követőit a gazdasági vagy egyéb hatalom megszerzéséhez?

Az lehet, hogy ezt tanítják, de ha körbe nézel, a valóságban nagy hatalom van a kezükben. s nem is igazán tűrik.

egyébként soha nem tanította vagy mondta Isten, hogy templom egeréhez hasonlóan élj, mert az a keresztények, vagy Isten népének egyik azonosító jele.

(Jeremiás 45:4, 5) 4 „Így szólj hozzá: »Ezt mondja Jehova: ,Íme, amit felépítettem, lerombolom, és amit elültettem, kigyomlálom, igen, az egész földet. 5 Te meg nagy dolgokat akarsz magadnak. Hát ne akarj! Mert íme, veszedelmet hozok minden testre — ez Jehova kijelentése —, és neked zsákmányul adom a lelkedet minden helyen, ahová csak mész.’«”

Ebben a versben Isten azzal büntette a népét, hogy hagyta fogságba vinni, de az életük megmaradt azoknak, akik nem szálltak szembe Istennel

Soha nem mondta, hogy csak szegény lehet valaki, és el kell nyomni Isten népét.

A lényeg mindig is az engedelmességen múlik Isten szemében.

Lehet valaki szegény, gazdag, elnyomott, ha nem Isten tanítása szerint él, semmit nem ér el Istennél

a vallás önmagában nem kifejezetten, inkáb a zsidó identitátudat, tehát "mi zsidók vagyunk, mi ki vagyunk szolgáltatva, egymást nagyon kell segíteni különben nem jutunk előbre" ezért az akit a "zsidó közösség" elismer "zsidónak" azt segítheti

persze rengeteg a szegény és hatalommal legkevésbé sem bíró zsidó, ők a többség

látni kell ,hogy a zsidók mivel a legtöbb helyen a világon nem juthattak olyasmihez ami abban a korban vagyont és hatalmat képzett, mint pl a föld elkezdtek a pénzügyekkel és az "értelmiségi szakmákkal" valamint a művészettel és kereskedelemmel foglalkozni, ebből következik ,hogy néhány ezeken a területeken sikeres ember, pláne ha ezek segítik is egymást/egymás cégeit akkor előb utólb befolyásra tesznek szert

bizonyos szempontból minden fajta kisebbségben működik ez, a Cosa Nostra sem kő kemény bűnszervezetként hanem olasz "érdekvédelmi csoportként" jött létre

Maga a vallas valoszinuleg nem volt dominans.

De egy tanulasra, muvelodesre, muveszetekre figyelo, alkoholtol alapjaban eltavolodo, csaladcentrikus eletforma

hozzajarult egy emeltebb szintu sikerhez.

Ezek az alapok valoszinuleg mas nemzeteket ugyanigy segitettek ( vagy segithetettek volna ) a sikerekhez.

Szia:-)

"A katolikus vallásban ismert az a tanítás hogy légy szegény, tűrd az elnyomóid sanyargatásait mert akkor a mennybe jutsz." - ehhez a mondatodhoz(tanításhoz) képest eléggé gazdag ez az egyház.

Azt,hogy a zsidó vallás mennyire segítette, nem tudom, de a törvény érdekes módon egyformán rendelkeziz a gazdagokról, és a szegényekről is. Aki annyira elszegényedett, hogy mindenét el kellett adnia(még saját magát is), az gyakorlatilag rabszolgájává vált a gazdag zsidótársának, de nem örökké. Mert amint letelt az 50. év, a gazdag mindenét visszaadta a szegénynek - a törvény szerint.

Ma persze más a helyzet, mindent az érdekek diktálnak.

A szegénység, tûrés nem csak katolikus, hanem általában keresztény tanitás. De nem vonatkozik a papokra, kivált fõpapokra ( már Pál is magyarázta, hogy rendjén van, hogy õk nem dolgoznak, hanem adományokból élnek, mivel tanítanak ). Általában a püspöki paloták nem kifejezetten a szegénységet jelképezik.

Amúgy - nem tudom, ma is így van-e - sokáig a legnagyobb bank a Vatikán bankja volt.

A zsidó vallás ilyesmit nem tanított soha, a Tóra azt írja, hogy ha megtartjuk a parncsokat, akkor I-ten megadja az esõt és lesz termés és legelõ az állatoknak. A Talmud sok történetében a rabbit épp munka közben találták, nem is mindig a saját birtokán, hanem sokszor napszámosként. Bölcseink kifejezetten azt tanítják, hogy nem elég imádkozni és tanulni, dolgozni is kell, mert anélkül nem érti sem amit tanul, de az imdságát sem.

Az igaz, hogy keresztényeknek sokáig nem volt szabad kamatot kérni a kölcsön után ( ez a Tórából származik, ott az van, hogy idegentõl kérhetsz kamatot, testvéredtõl ( másik zsidótól ) nem - a kerszténynek minden keresztény testvére ). A zsidót kérhetett kamatot a kereszténytõl, mert az nem volt testvére.

Kálvin többek között a kamat tilalmát reformálta meg, mert ez a szabály gátolta a gazdasági fejlõdést.

Ettõl függetlenül azért korábban is megoldották, mert kamatot ugyan nem volt szabad kérni, de az nem volt tilos, hogy az adós hálából megajándékozza a hitelezõt. Többnyire elõre. :)

+++++++

KZitus

Nem 50, csak 7 év. Az 50 a jóbél év volt, amikor az eladott birtok visszaszállt a tulajra, mivel a végleges eladást nem engedte meg a Tóra.