Ki volt Melkizédek?

Melkizedek egy hús-vér földi ember volt, nem angyal és nem szellemi lény.

Bizonyos értelemben előfutára és előképe volt Jézus Krisztusnak, hasonlóan (de nem abból a szempontból) mint ahogy Keresztelő János is előfutára volt Jézusnak, de egyikük sem azonos Jézussal.

Melkizedek pap volt, király volt és próféta volt földi értelemben, Jézus Krisztus pedig ugyancsak pap, király és próféta, de egyetemes (vagyis evilági és túlvilági) értelemben.

(A Church of God egy szekta, amelyik a keresztény tanokat new age-s szempont szerint forgatja ki önmagából, ne foglalkozz velük.)

„Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, a ki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámmal találkozván, őt megáldotta, a kinek tizedet is adott Ábrahám mindenből: a ki elsőben is magyarázat szerint igazság királya, azután pedig Sálem királya is, azaz békesség királya, apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad örökké” (Zsidók 7:1–3).

Amint már szó esett róla, Melkisédek valóságos ember volt, éppen olyan valóságos, mint Ábrahám, akivel közvetlen kapcsolatban állt (1Mózes 14:17–20; Zsidók 7:4–10). Mivel ez így van, Melkisédeknek kellett, hogy legyenek szülei — apja, anyja —, és talán utódai is voltak. Ezért hát ember lévén, volt neki nemzetsége vagy családfája. Fizikai élete is véget ért. Melkisédek egy napon meghalt, ami összhangban van Pál apostolnak a Róma 5:12, 14-ben tett kijelentésével. De mivel nem tudjuk, hogy mikor halt meg Melkisédek és így mikor szűnt meg papként szolgálni, ebben a vonatkozásban vég nélkül, azaz egy számunkra ismeretlen időpontig szolgált.

A Zsidókhoz írt levélben Pál apostol beszélt Melkisédekről, amikor Jézus Krisztusnak, mint a kiválóbb Főpapnak szerepét fejtegette. Úgy utalva Melkisédekre, mint aki előképe vagy mintája volt Jézusnak e papi szerepkörben, Pál ezt mondta: „Jézus . . . főpap lett Melkisédek rendje szerint” (Zsidók 6:20).

Pálnak fel kellett ismernie, hogy a bibliai feljegyzés nem közöl részleteket Melkisédek családi vonaláról — őseiről vagy lehetséges utódairól. Ezt az információt egész egyszerűen nem tartalmazzák a bibliai feljegyzések. Ha tehát azt vesszük alapul, hogy mit tudott Pál vagy mit tudunk mi, akkor helyes, ha azt mondjuk Melkisédekről, hogy „nemzetség nélkül való” (Károli fordítás; Czeglédy fordítás), „nemzetségtábla nélkül” való (Csia fordítás) vagy „családfa nélkül” való (J. B. Phillips).

Mennyiben illett ez rá Jézusra? Kétségkívül tudjuk, hogy Jézus Atyja Jehova Isten volt, és hogy emberi anyja a Júda törzséből származó Mária volt. Ennek ellenére, volt valami hasonlóság Jézus és Melkisédek között. Hogyan lehetséges ez? Jézus nem a Lévi törzsének tagjaként született meg, amely papi törzs volt Izrael nemzetében. Nem, Jézus nem emberi nemzetségen keresztül lett pappá. Melkisédek sem, aki „nem testi parancsolatnak törvénye szerint” lett pappá, azaz nem egy papi törzs és család tagjaként született meg (Zsidók 7:15, 16). Ahelyett, hogy olyan emberi apán keresztül lett volna pappá, aki maga is pap volt, Jézust az ’Isten tette főpappá Melkizedek rendje szerint’ (Zsidók 5:10, Békés—Dalos fordítás).

Továbbá Jézusnak nem voltak utódai vagy követői a papságában. Ebben az értelemben is nemzetség nélkül való volt. Ő mindörökre papként fog szolgálni mint segítőkész oktató. E szüntelen szolgálatot magyarázva ezt mondta Pál:

„[Jézus] azonban, mivel örökre megmarad, olyan papságot visel, mely nem száll át egyik emberről másikra. Ebből következik, hogy képes mindenestül megmenteni azokat, akik őrajta keresztül mennek Istenhez, mivel mindenkor él, hogy értük mindenkor közbenjárhasson” (Zsidók 7:24, 25, Csia).

3 értelmezést ismerek.

1.A rabbinikus irodalom Sémmel,Noé leszármazottjával azonosítja.„Melkizedek Noé fia, Sem volt, a felséges papja “(Pirkei De Rabbi Eliezar 9A)

„És Melkizedek az Sem, Noé fia.” (Rashi, Kommentárok az 1Mózes 14:1-hez).„Melkizedek az Sem, Noé fia” (Talmud, Nedarim Traktátus 32b) Ennek véleményem szerint nincs bibliai alapja.

2.Vannak akik a megtestesülés előtti Krisztussal azonosítják emiatt a versre miatt:"Apa nélkül, anya nélkül, nemzetségtábla nélkül való,sem napjainak kezdete,sem életének vége nincs,de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad örökké."Zsidó 7:3

Ez azonban nem jelenti azt,hogy egy örökkévaló lényről lenne szó,csupán annyit,hogy míg Mózes 1.könyve valamennyi fontos szereplő nemzetségtábláját tartalmazza, Melkisédekkel azonban kivételt tesz.Erre utal a szerző.

3.Egy földi királyról van szó,aki a Messiás előképe volt,hiszen uralkodása idején igazság és béke volt,ahogyan a messiási uralom idején is az lesz.Véleményem szerint ez utóbbi a helyes,mivel a szerző világosan kimondja,hogy:"hasonlóvá tétetett az Isten Fiához". Vagyis nem azonosítja Melkisédeket Krisztussal!

Érdekes, hogy az angol fordításban is "e" -vvel van, pedig a vokalizált héberben "a" vagy inkább "á". És a héber kötõjellel írja, Dr. Bernstein Béla fordításában Málki-Cedek.

Igen, igazság és béke, cedek - igazság ( cadik - igaz )

A Hertz-Biblia jegyzete 1Mózes 14:18-hoz:

"Gen 14,18

Ez a név (amely talán azt jelenti: „Királyom igazságos”, vagy: „az igazság királya”) a Bibliában csak Zsolt. CX,4 fordul elő „Te pap vagy örökké Malkicedek módján”. Utalás a király és pap teendőinek egyesítésére egy személyben. Új ásatások megvilágításában minden kétség eloszlik a Malkicedekről szóló elbeszélés hitelességéről. A Tel-el-Amarna táblák közt vannak az egyiptomi kormányhoz intézett ante 15. századbeli levelek Jeruzsálem, vagy „Urusalim” hűbéres királyától. Mint Malkicedek, ez is pap-király volt. Hasonló név „Adonicedek, Jeruzsálem királya” (Józs. X,1). Mivel többször említve vannak a Tel-el-Amarna táblák vagy levelek, néhány szót kell mondanunk erről a nagyfontosságú archeológiai leletről.

A hatalmas 18. dinasztia utolsó Fáraója, IV. Amenophis vagy Echnaton, az úgynevezett „eretnek-király” volt, aki az egyiptomi vallást helyettesíteni akarta a monotheizmussal némi rokonságot mutató vallással, amelyben a nap lett volna az egyedüli istenség. Áthelyezte fővárosát Thébából a mai Tel-el-Amarnába Közép-Egyiptomban. Reformkísérlete balsikerrel végződött; alattvalóitól elátkozottan 1350 ante körül halt meg. Újra Théba lett a főváros, és IV. Amenophis fővárosa elhagyatott maradt, mert gonosz démonok lakóhelyének tartották. Ennek a felfogásnak következtében megmaradt a romokban az egész királyi levéltár, az ő levelezésével és apja (III. Amenophis) levelezésével. Ezt a cseréptáblákra írt levelezést több mint 3000 évvel későbben, 1887-ben megtalálták.

Sálém. Jeruzsálemnek régibb, vagy költői neve.

kenyeret és bort. Barátság és vendégszeretet jele.

legfelsőbb Isten. Héberül „Él eljon”. Ez a kifejezés a Szentírásban még csak Zsolt. LXXVIII,35-ben fordul elő, de a Rasz Samra-táblák bizonyítják, hogy ez az istenség szokásos megnevezése volt a Mózes előtti Kanaánban. Malkicedeket bizonyára megtérítette Ábrahám. A Talmud szerint Malkicedek egy, az Isten ismeretét terjesztő iskolának volt a feje. ( בית מדרישי של שם וץבר ) (Lekach Tob i. h.) Sémmel azonos."

Ezt, hogy Sém, Noé fia, nem értem, hisz Ábrahám kortáarsa és Noétól Ábrahámig 10 nemzedék. ( Rásit asszem nem olvastam, a Talmudban mos nincs idõm megnézni ).

Szia!

Melkisédeken, a hatalmas Isten papján keresztül Krisztus szólt. Melkisédek nem volt Krisztus, de ott és akkor ő volt Isten szava a világban, az Atya képviselője. A múlt minden nemzedékén keresztül szólt Krisztus (1Pt 1:11, 3:19). Krisztus maga vezette népét, és Ő volt a világ világossága.

Üdv. Péter

# nneduddgi

"Malkicedeket bizonyára megtérítette Ábrahám."

Az Ószövetségben pont fordítva olvassuk: Melkizedek a fölséges Isten papja volt, amikor megáldotta Ábrámot és bemutatta kenyér és bor áldozatát. Ábrámmal csak sokkal később köti meg az Úr a szövetségét, amikor az Ábrahám nevet is adja neki.

# Roland G.

Teljesen igazad van, a 3. értelmezés a helyes.

Melkizedek Ábrahám kortársa volt, Ábrahám pedig 11. generációs leszármazotta volt Noénak, így Melkizedek nem lehetett Noé fia.

Az 1. értelmezés tehát nem állja meg a helyét.

Melkizedek megtestesült élő ember volt, nem lehetett a meg nem testesült Fiú. A "meg nem testesült Ige" (preegzisztens Logosz/preinkarnáns Logosz - előbbi a gyakoribb, utóbbi a pontosabb kifejezés) az Ószövetségben a JHVH. A meg nem testesült Ige néha megjelent látható, de meg nem fogható módon: felhőoszlopként, tűzoszlopként, vagy az el nem égő csipkebokorként, ahol nem a bokor, hanem a bokrot el nem égető lángok voltak a JHVH.

Így a 2. értelmezés sem állja meg a helyét.

Egyébként nem is tudom, hogy kik azok a botcsinálta írásmagyarázók, akik ilyen nyilvánvalóan buta dolgokat tudnak kitalálni, és még el is hiszik maguknak :)