Hogy működik a gyónás?

előző válaszoló ha jól sejtem nem katolikus, nyilván a saját felkezete szemszögéből nyilatkozott

a katolikusok szerint sem minden esetben feltétel, hiszen Isten mindig mindenkit mindenhol lát, és mindig figyelembe tudja venni a körülményeket

és igen a katolikusok szerint ha őszintén megbánod akkor megbocsájt, viszont mint említettem Isten mindent lát és bizony ezt a hozáálást is látja, hogy te meg akarod erőszakolni a gyónás "rendszerét"

meg így nem túl valószínű hogy a bűnbának őszinte ;)

1. vagyok.

Úgy működik, mint amikor valakit börtönre ítélnek mondjuk lopás miatt.

(Az embert bűnei miatt Isten ítélte, mégpedig elég súlyos az ítélet: halál).

Ilyenkor tegyük fel hogy jön egy barátod, aki személyazonosságot akar veled cserélni, hogy leülje helyetted a büntetésedet.

Ha ő is lopott, akkor sajnos nem lehetséges, mivel az ő büntetését is valakinek le kell ülni, tehát úgy nem működik.

Na de ha a barátod teljesen ártatlan és úgy vállalja le a te büntetésedet, az már igenis nagy szó. Ezek után még arról is lehet szó hogy megváltoztatod az életedet, és hálával tartozol a barátodnak.

Valóban nem katolikus vagyok, de nincs is bajom a katolikusokkal. Ha Isten kegyelmének elfogadása mellett egybekötik ezt magával a gyónással, akkor csinálják így... Csak attól féltem hogy a kérdező számára nem világos, hogy itt a főszerep Jézusé.

Persze, van ebben logika, hogy akkor elég halálod előtt gyónni, viszont azért nem egészen ez a katolikus tanítás.

Egyfelől, soha nem tudhatod, hogy mikor halsz meg, tehát erre azért nem jó építeni... Másfelől, a gyónáskor a gyónó megfogadja, hogy igyekszik elhagyni a bűneit, tehát a gyónás mindig az újrakezdést is jelenti. Ezért szorgalmazzák, hogy gyakran gyónjunk, hogy mindig visszatérjünk a jó állapotba.

ha valóban megbánja és amennyire lehet, jóvá is teszi a gyónó a vétkét, a végtelen irgalmas Isten megbocsát. Ezzel az irgalommal visszaélni cinikusan "hogy bűnözök, de majd megbánom a végén" viszont halálos bűn. A halála idejét senki sem tudja (csak az Atya) ezért is nem "működik", mert ha tudná mondjuk kb mikor hal meg, és előtte akarná meggyónni- nem lenne idő a jóvátételre sem. A régiek tudtak még egy fontos dolgot, ami ide tartozik: este lelki önvizsgálatot és bűnbánatot tartottak, imában kérték ehhez Isten segítségét, és azt, hogy ne álmukban haljanak meg, hanem ÉBEREN- ezt mára elég elfelejtették, de ez fontos: éberen akartak meghalni éberen akartak Isten előtt állni.

egy szép régi estéli ima:

A fényes nap immár elnyugodott,

A föld színe sötétben maradott,

Nappali fény éjjelre változott,

Fáradtaknak nyugodalmat hozott.

...

Vessünk számot hát, édes Istenem,

Hogy lelkemet ne kelljen féltenem,

Hogy lehessen bátrabban szólanom,

Midőn meg kell előtted állanom.

Színed előtt mindennap elesem,

De van nekem tenálad kezesem.

Ha megtartasz holnapi napodra,

Nem fordítom ezt megbántásodra.

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=8V2koZFlNrw

Szia

Nem tudom a gyónás hogyan működik De a hozzáfűzött kommentedből inkább azt látom érdekel, mi kell ahhoz, hogy Isten megbocsássa abűneinket.Ha úgy érezzzük, hogy vétkeztünk,(akár mások ellen is), akkor biztosan szomorúságot érzünk.

A megbánás megbocsátáshoz vezet

A helytelenséget elkövetők legfőbb Bírája maga Jehova. Mindannyian számadással tartozunk neki, és ő mindig azt teszi, ami helyes. Ez fontos: 1Mózes 18:25; Róma 14:12. Hogy megbocsáthatatlan bűnt követtünk-e el, azt Jehova dönti el, és ő az, akinek hatalmában van megvonni tőlünk a szellemét Zsoltárok 51:11. Mindenesetre, ha mélységesen elszomorít bennünket az elkövetett bűn, akkor nagyon valószínű, hogy őszintén megbántuk. De mit foglal magában az őszinte megbánás?

Megbánást tanúsítani annyi, mint megváltoztatni a szemléletmódunkat a már elkövetett helytelenségről, illetve a helytelen útról, melyre rá akartunk lépni. Azt jelenti, hogy sajnálatot vagy szomorúságot érzünk, és elhagyjuk a bűn ösvényét. Ha súlyosan vétkeztünk, de őszinte megbánásunk jeleként megtettük a szükséges lépéseket, akkor vigaszt meríthetünk a zsoltáríró szavaiból: „(Jehova) nem bűneink szerint bánik velünk, s nem vétkeink szerint hozza el ránk, amit megérdemlünk. Mert ahogy az egek magasabbak a földnél, úgy szerető-kedvessége is fölöttébb nagy az őt félők iránt. Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messzire veti el tőlünk törvényszegéseinket. Ahogy az apa irgalmaz fiainak, úgy irgalmaz Jehova az őt félőknek. Mert ő jól ismeri formáltatásunkat, megemlékezik róla, hogy por vagyunk” Zsoltárok 103:10–14.

A kérdésed a maga tömörségében elég lényegretörő szerintem; az eldöntendőre a válasz: igen, megbocsájtja. Tetteink mégis mérlegre kerülnek és látni fogjuk azt, ahogy Krisztus előtt az utolsó/végső ítéletre összegyűl mindenki, és a munkánk kvázi tűz által méretik meg.

A hagyományos keresztény tanítás szerint az egész életünk egy gyónás kell, hogy legyen. Mindennapos számvetés, a szentség, mint amolyan vallási tett azért van ortodoxoknál és katolikusoknál (előbbiek életükben párszor hivatottak meggyónni, még utóbbiak 1-szer évente), hogy pl. begyakorolt legyen a számadás az Úr előtt, +ráadásul már a Földön is élvezzük Isten Jézus szándékára gyakorolt megbocsájtását. Igen fontos, hogy a halálos bűnöket szájjal megvalljuk.

Az apostoli megbízás ezért egy számodra ismeretlen de az anyaszentegyházban érvényesen felszentelt papot gyóntatásra alkalmas, hitelesített tanúvá tesz,hogy

- őszinte gyónás esetén feloldozásról biztosítson

- Isten irgalmát és velünk maradását hirdesse

- teljes közösségbe-tartozás, tabula-rasa / tiszta lap állapotába kerülj.

Igencsak "fantasy", de a szentségi élet messze übereli s túlmutat minden meditáción és "ördögűzésen". A nagy kegyelmek nem a szembetűnőségüktől, vagy látványosságuktól "nagy"-ok. Az apránként feltörő bűnbánat is elég a sikeres gyónáshoz. Isten dolgozik ott a gyóntatószékekben.