Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Igaz hogy a katolikus tízparan...

M dzsuzeppe kérdése:

Igaz hogy a katolikus tízparancsolatba nincs benne a bálványkészítést és imádást tiltó parancs, m eg az Úr napját áttették szombatról vasárnapra?

Figyelt kérdés

Úgy tűnik igazából így van az imakönyvekbe: megváltoztatva!

Az eredetit Mózes írta, akkor ezt a modernizált, katolikust kiírta, vagy újítota meg?

Lehetséges hogy még fognak újjítani?

A reformátusoknál is van ilyen újjítás a tízparancsolatba, pl.ők se szombaton ünnepelnek, ahogy a szentírás írja.


2016. máj. 16. 11:45
 1/7 anonim ***** válasza:
40%

Az első fele nem igaz.

A második pedig ugye milyen gusztustalan halálos bűn?

2016. máj. 16. 12:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
40%

de benne van a katolikusok tíz parancsolatában is, ugyan azt a bibliát olvassák, lehet h más a fordítás, vagy ilyesmi de tartalmi eltérés nincs


viszont ameddig visszavezethető a kérdés a történelemben, a keresztények mindig is vasárnap ünnepeltek, tehát nincs semmiféle átírás vagy ilyesmi

2016. máj. 16. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
51%

Lucifer 666-nak igaza van, annyit fűznék hozzá, hogy az ,,Úr napja"-ként a ,,hetedik nap"-ot jelöli meg a Biblia, amely aszerint változik, hogy az adott területen/kultúrában mely naptól számítják a hét kezdetét, erre azonban nem utal a Biblia, így változhatott meg.

Holló

2016. máj. 16. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
70%

Szia!


Sajnos igaz. A katolikus Szent István Társulat által kiadott Bibliában így találjuk az Isten által a kőtáblákba vésett, és Mózes által átadott eredeti tízparancsolat szövegét:

1 Akkor Isten elmondta mindezeket a szavakat:

2 »Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából.

3 Rajtam kívül más istened ne legyen!

4 Ne készíts magadnak faragott képet, és semmiféle képmást arról, ami fenn van az égen, vagy lenn a földön, vagy a föld alatt, a vizekben!

5 Ne imádd ezeket, és ne szolgáld őket, mert én, az Úr, a te Istened erős és féltékeny vagyok, és az atyák vétkét megtorlom gyermekeiken, és azok harmadik és negyedik nemzedékén, akik gyűlölnek engem!

6 De irgalmasságot gyakorlok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsaimat.

7 Ne vedd hiába az Úr, a te Istened nevét: mert nem hagyja büntetlenül az Úr azt, aki hiába veszi az Úr, az ő Istene nevét!

8 Emlékezzél meg arról, hogy a szombat napját megszenteld! 9 Hat napon dolgozzál, és végezd minden munkádat!

10 A hetedik napon azonban az Úrnak, a te Istenednek szombatja van: semmiféle munkát se végezz azon se te, se fiad, se lányod, se rabszolgád, se szolgálód, se állatod, se a jövevény, aki a kapuidon belül van!

11 Hat nap alatt alkotta ugyanis az Úr az eget és a földet, a tengert, és mindazt, ami bennük van, a hetedik napon azonban megpihent, azért áldotta meg az Úr a szombat napját, és azért szentelte meg.

12 Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked!

13 Ne ölj!

14 Ne paráználkodj!

15 Ne lopj!

16 Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!

17 Ne kívánd meg felebarátod házát! Ne kívánd meg feleségét, se rabszolgáját, se rabszolganőjét, se marháját, se szamarát: semmijét se, ami az övé!«


Ehhez képest a katolikus imakönyvekben található szöveg:

I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

II. Isten nevét hiába ne vedd!

III. Az Úr napját szenteld meg!

IV. Atyádat és anyádat tiszteld!

V. Ne ölj!

VI. Ne paráználkodj!

VII. Ne lopj!

VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!

IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!

X. Mások tulajdonát ne kívánd!


A VI. századtól kezdve a Szentírásokat tudatosan tiltották az emberektől, és csak imakönyveket szabadott használni, melyekben már ez a csonkított szöveg volt.


A reformáció eredetileg az egyház megújítását szerette volna elérni. Luther nem akart új egyházat létrehozni, csak amikor a pápa kiátkozta, akkor indult el ezen az úton. Kálvin - a református egyház alapítója - már radikálisabban nyúlt hozzá a kérdésekhez, de ezen ő sem változtatott.


A 16. század első felében Csehországban már voltak szombatosok és a vallási mozgalom átterjedt Sziléziára, Lengyelországra és Oroszországra (molokánusok, szubbotnyikok) és Magyarországra is (szombatosok). Csehországban a szombatos vallás egy későbbi, 18. századi változatának követői voltak az abrahamiták. Angliában szombatos szekta volt a 17. századi keresztény-zsidóké, majd a 18. században alapított újizraelita felekezet. Ma a legnagyobb lélekszámú szombatünneplők a hetednapi adventisták kb. 18,5 milliós tagsággal világszerte.


„Isten Egyháza jónak látta a szombat megünneplését és megtartását vasárnapra áthelyezni!” (A Tridenti Zsinat Katekizmusa, részlet, első kiadás 1566)


Sokatmondó az Ágostai Hitvallás bizonyságtétele is. Az egyik legvilágosabb protestáns állásfoglalás arról, hogy a vasárnapünneplés nem áll igei alapokon, következésképpen megtartása ellentmond az „egyedül a Szentírás” protestáns alapelvének is:


„Felhozzák [ti. a katolikusok] azt is, hogy ők helyezték át a szombatot, az Úr napját, vasárnapra, a parancsolat ellenére, amint az nyilvánvaló. Egyetlen más példával sem hencegnek annyit, mint a szombatnap áthelyezésével. Nagy az egyház ereje és tekintélye, mondják, ha még a tíz parancsolat egyike alól is feloldozott.” (28. cikkely)


Üdv. Péter

2016. máj. 17. 09:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
30%

Nem igaz.


A katolikus Szentíráskiadásokban, a 10 parancsolat ugyanúgy szerepel, mint a héber szövegben. Az, hogy egyéb kiadványokban/helyeken máshogy szerepel, nem jelenti azt, hogy megváltoztatták volna, csupán rövidítették/összevonták. Ha valaki a teljes szövegre kíváncsi, megtekintheti az Ószövetségi Szentírásban.


A szombatünneplésről csak annyit, hogy soha nem volt parancsba adva a keresztényeknek, hogy a szombatot kötelező módon meg kell ünnepelni. A legelső keresztények minden nap összegyűltek (Ap.Csel 2,46), egy szó sincs arról, hogy szombaton ünnepeltek volna. Egyébként csak halkan jegyzem meg, hogy ha a Szentírásban mondjuk egy konkrét napot keresünk arra, hogy az Egyház mikor tartott Úrvacsorát, akkor az vasárnap, nem pedig szombat (Ap.Csel 20,7). Véletlen talán, hogy az Újszövetség konkrétan egyetlen egy szombati Úrvacsorát sem jegyez fel? És akkor ezzel párhuzamosan figyeljünk az apostoli atyákra, akik szintén a kereszténység elején (Kr.u. 1. század második fele - 2. század eleje) éltek, ők vajon mit mondanak erről a kérdésről? Azt, hogy ünnepeljünk szombatot? Hát nagyon nem, ellenben a vasárnapra egyértelmű utalások vannak. Komolyan gondolhatjuk-e, hogy ezek az emberek "hitehagyottak" voltak? Mondjuk Antiochiai Szent Ignác, akit vadállatok téptek szét? Nem, szerintem nem voltak azok. De ha te szombaton akarsz ünnepelni, megteheted, viszont másokat nem lehet elítélni azért, mert nem szombaton, hanem vasárnap gyűlnek össze.


Dante

2016. máj. 17. 18:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Hol van benne a bibliában hogy egyedul az írás? Sehol. Önellentmondás.
2016. máj. 17. 22:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:
Tetszik hogy készítettek ilyen kivonatot a tízparancsról, én is elkészítem a sajátom. Anyi hogy én egy modernebb rövid mondatokból álló kb. 20soros verziót állítok össze. A neve húsz parancsolat lesz, de alapja a tíz parancsolat.
2016. máj. 19. 12:09

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!