Mi alapján állítják sokan, hogy az Ószövetség Jhvh nevű Istene azonos Jézus Krisztussal földi megtestesülése előtt?
Köztük én is, csak éppen én sületlen vagyok és inkább meg sem szólalok :)))
Ha valaki lenne szíves Szp-nek leírni, azt megköszönném.
Minekutána a tertragrammaton Isten teljes lényegét nevezi meg - nem véletlenül intett meg, hogy hiába a szánkra ne vegyük! - értelemszerűen ugyanúgy vonatkozik a Háromság minden tagjára.
Maga Jézus is kijelentette hogy "Mindent nékem adott át az én Atyám" (Máté 11:27). Értelemszerűen a nevét is.
Egyébként pedig Pilátus felirata a keresztfára:
J eshua’
H a’ Natz(e)rí
V’ Melech
H a’ Jehudím
Azaz Jézus a Názáreti a zsidók királya.
A Jahve név az Ószövetség minden oldalán szerepel. Ha azt állítod, hogy az mind a Fiút jelenti, akkor az azt jelentené, hogy az Atya nem szerepel az Ószövetségben.
De hogy magadat is lássad állításod képtelenségét:
"Ugyan melyik angyalnak mondta valaha: Jobbom felől foglalj helyet, és lábad alá teszem zsámolyul minden ellenségedet?" (Zsid 1,13)
A Zsidó levél itt az Ószövetséget idézi:
"Azt mondta az Úr (Jahve) az én Uramnak (Adonáj): Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul!" (Zsolt 110,1)
Ezt nyilván az Atya mondja a Fiának, vagyis Jahve.
Szia!
Egyáltalán nem könnyű kérdés, első sorban azért nem mert itt vannak páran akik sasszemekkel figyelik a válaszokat, hogy hol tudják aztán "megbuktatni" a Szentháromságot itt a fórumon.
Úgyhogy én azt mondom, hogy legyen a Biblia a kiinduló pontunk;
(Jn 5:26)
"Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:"
Tehát ha a Biblia azt írja, hogy az Atyának is és a Fiúnak is van élete önmagában akkor azt jelenti, hogy külön külön nevük is van önmagában.Viszont ami nagyon lényeges, hogy sehol a Bibliában nem találunk olyant, hogy az isteni név mellett, ott legyen az Isten jelző, ezt csak a Jehova tanúi alkalmazzák mert így akarják kihangsúlyozni, hogy Isten nem osztozik se Jézussal és se senkivel.Viszont pont ez az ami alá támasztja a Szentháromság egységét mert ha külön külön megtalálható lenne az Isten jelző a nevek mellett akkor már nem beszélhetnénk egy Isteni egységről hanem egy panteonrol ahol istenek vannak és nem egy Isteni egységről.
-Szóval ahhoz, hogy megtudjuk válaszolni ezt a kérdést érdemes lenne megvizsgálni a nevet.
A JHVH név értelmét a történelem során sokféleképpen magyarázták. Megpróbálom itt legfontosabbakat felhozni.
1. "Az vagyok, aki vagyok"
azt jelenti, hogy: "nevem kimondhatatlan". Így magyaráz
Moyses Maimonides (1135-1204), a kiváló zsidó filozófus.
2. "Az vagyok, aki cselekvően veletek leszek".
Napjainkban ez a legáltalánosabban
elfogadott értelmezés. Isten e nevének közlésével megígéri aktív támogatását népének.
3. "Az vagyok, aki veletek vándorolok".
Sok zsidó rabbi érti így a nevet. Az Isten jelenlétét
mutató sekinah (felhőoszlopban mutatkozó isteni dicsőség) kíséri az izraelitákat vándorlásuk
során, és leszáll a szövetség sátrára, illetve a templomra.
4. "Az vagyok, aki együtt szenved a szenvedőkkel".
A Talmudban található ez az értelmezés.
A zsidó nép szenvedéseivel együtt szenved az Isten.
5. "Én vagyok az Úr".
Isten parancsai kötelezőek. Hallgatni kell rá, és követni szavát.
6. "Én az emberek életében egzisztenciális eseménnyé leszek".
Ez a zsidó egzisztencialista
filozófusok (Buber, Rosenzweig) értelmezése.
7. "Én vagyok a Létező" (gör.ho ón).
Ez a keresztény egyházatyák legáltalánosabb
értelmezése. .Isten nem "volt" és nem "lesz", hanem "van".
A mai zsidók is kedvelek a JHVH
helyett az "az Örökkévaló" név használatát ha nem tévedek!
Szerény véleményem szerint nem is szabad és nem is nem kell a magyarázatok közül egyet kiválasztani, és a többit elvetni, mert így lesz emberi szemmel nézve tökélets az az istenkép ami mindannyiunkban egy idő után megformálódik.
-Talán még egy annyit megosztanák,hogy az ószövetségi istenkép problémája, hogy egy törzsi isten tulajdonságaival felruházott
istenséget tekintik végül az egész világmindenség és minden nép egyetlen Istenének. Ebből
következik, hogy csak Izrael népét tekintik az Isten választott népének, más népek "isteneit"
utálaltos bálványoknak, magukat e népeket pedig eltörlésre méltó gonosztevőknek. Ebből
erednek a herem parancsok: ki kell irtani más népeket! E parancs iránti engedetlenséget Isten
szigorúan megbünteti (Pl. Józsue 6,16; 8,24; 1Sám 15,9.32-33 stb.)
A Biblia leírja ezeknek a parancsoknak kegyetlen végrehajtását is. A szentírástudósok
azonban úgy vélekednek, hogy ezek a leírások jóval későbbi korok ideológiáját tükrözik. A
valóságban Kánaán elfoglalása nem a Bibliában leírt módon, más népek kiirtásával történt,
hanem az izraelita törzsek lassú beszivárgásával. De még így is sokszor probléma a Biblia kritikusok közt hogy ilyen kegyetlen
szövegek vannak a Bibliában.
És erre csak Jézus szavával felelhetünk rájuk:
"Mondatott a régieknek…Én pedig mondom nektek: Szeresd ellenségedet!".
A fentiekből származó kizárólagosságot igazolhatják és mérséklik az ószövetségi Szentírás egyes szövegei,amelyek nem-izraelitákat dicsérnek.
Például a nem-izraelita Melkizedek megáldja Ábrahámot(Ter 14),
Mózes mádiáni apósa ad neki jó tanácsokat, és együtt mutatnak be áldozatot,
a derék moabita Rút lesz Dávid ősanyja,
Sába királynője meglátogatja Salamont,
az Úc földjén élő Jóbot megdicséri Isten és stb.stb.stb.
-Tehát az Atya`=JHVH Fiú=Jézus Lélek=Szent Lélek egységben Egy Isten.
Isteni lényegben azonosak de ettől függetlenül;
(Jn 5:26)
"Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:"
Üdv;
Matyi
Kivel beszélt Ábrahám Mamre tölgyesében? Kivel volt a három fiú a tűzben?
Szp: Jézus az Újszövetségben ismertette meg az Atyát, hisz előtte csak és kizárólag a tetragrammaton és az a jelzőkkel ellátott nevek szerepeltek, az Atya nem.
Az, hogy ki hogy látja az Ószövetséget, az egyéni értelmezés kérdése. Tudom, hogy sokan egy vérengző Istent olvasnak ki, míg az Újszövetségben nem, de ez csak az egyéb problémája, Isten ugyanaz ott is, ma is és ugyanazt hirdeti. Hozhatnám azokat az igéket, amik mutatják, hogy nem azt nézi, hogy ki mit tesz, hanem a szívet, de számít ez bármit is annak, aki tagad? Borzalmas emberek szerepelnek az Ószövetségben, és a bűn soha nem marad büntetlenül, de ebbe most nem akarok belemenni. Ahogy abba sem, hogy ha tudjuk, hogy van tovább a testi halál után, akkor máris ott a kérdés, hogy ha egy gyilkos népből kiemel egy csecsemőt, és maga mellé veszi, az miért rossz?
Zsolt. 93.19: Tudják meg, hogy egyedül te vagy az, akinek ÚR a neve, aki felséges az egész földön!
Ugye te sem gondolod komolyan tanú, hogy a zsoltáríró, aki héber származású és Isten nevét a szájára nem veszi, leírná és ezt a zsidó közösség évezrek előtt a törvény korában jóvá hagyta volna? Tudom, hogy a te bibliádban a jehova szó áll, de az Istenkáromlás lenne és nem maradhatott volna az eredeti tekercsekben. Az, hogy a tetragrammaton áll ott, az már valószínűbb, de pont ez a kérdés lényege, hogy Jhvh és Jézus, a Krisztus, aki Istenből emberré lett, levetve minden hatalmát, eljőve az Atyától, aki által lett teremtve minden, még te is, egy és ugyanaz, és ő ismertette meg az Atyát, ahogy a Miatyánkban is írva van.
@ Szp: Jézus az Újszövetségben ismertette meg az Atyát, hisz előtte csak és kizárólag a tetragrammaton és az a jelzőkkel ellátott nevek szerepeltek, az Atya nem.
Istennek sok neve van: Isten, Úr, Jahve, Örökkévaló, Mindenható, Atya stb, stb, stb.
Jézus pedig ennek az Istennek a Fia.
"Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk" (Zsid 1,1)
Az Ószövetségben Isten vagy leggyakoribb nevén Jahve, vagyis az Atya szólt hozzánk, a próféták által. Az Újszövetségben viszont a Fia: Jézus Krisztus.
Szerintem nem kéne ragaszkodnod ehhez a sületlenséghez.
Jahve az Isten neve, annak az Istennek a neve, akinek Jézus a Fia, mert ő az Isten Fia.
Mint mondtam, tulajdonképp a Fiú is megörökölhette a Jahve nevet, ahogy az Isten vagy az Úr neveket is, de alapvetően ez mégis az Istennek vagyis az Atyának a neve.
"AZ, hogy ki mit hitt az ókorban, az nem érdekel, csak a Biblia."
Az a helyzet, hogy ezt a Bibliát bizony ókori emberek írták. Lehet, hogy téged csak a halott betű érdekel, amit leírtak.
De a lényeg az élő Ige. Az, amit Krisztus élőszóban tanított, és amit azok gondoltak, akik leírták a Bibliát.
De ez benne is van a Bibliában. Szent Péter apostol világosan leírja az egyik levelében, hogy a Biblia nem egyéni értelmezés dolga. A "sola scriptura" elve Biblia-ellenes :)
Ami pedig a fő kérdésedet illeti: igen, a JHVH a preinkarnáns Logosz, magyarul a megtestesülés előtti Ige. Ha szp ezt írta, abban tökéletesen igaza van.
János1.1.
Kezdetben volt az Ige (a Szó) és az Ige Isten felé irányít(ó volt) és Isten volt az Ige.
Ez kezdetben az Isten felé mutatott.
A Mindenség általa (Rajta keresztül) lett és nála nélkül (Tőle különválasztva) semmi sem lett, ami lett.
János1.14.
és az Ige (hús)testté lett és itt sátorozott miközöttünk és szemléltük dicsőségét,
János evangélista az aki legjobban tolmácsolta azt, hogy Jézus egyenlő a földre született Istennel.
Szerintem teljesen igazad van, hogy Jézus azonos az ószövetségi Jhvh Istennel.
Viszont azt látni kell, hogy a próféták nem tudták tökéletesen tolmácsolni azt, hogy milyen is valójában Jhvh. Hiszen gyakran tévedtek, és olyannak mutatták be az Istent amelyről már Jézus óta tudjuk, hogy tévedés, vagy pontosabban a saját gondolkodási módjukat is belevitték a próféták. (Gondolok a különböző gyilkossági felhívásokra, vagy átkozásokra stb.).
Olyan ez mint amikor egy festőművészt szeretnénk megismerni.
A festményeiből tudunk következtetni bizonyos dolgokra a művészről (ez az első, a natura, a teremtett világ), aztán pontosabb ismeretet kapunk a művészről, ha a falujából jönnek el a barátai, és azok mesélnek róla (ez a próféták kora), de egészen pontos és biztos ismeretet akkor kapunk, ha maga a művész jön el, és mutatja meg önmagát, és magyarázza el a „művét” (ez a megtestesülése Istennek), A logosz testé lőn, mondja János, ekkor jött el a „művész” és mutatja meg önmagát.
Nyilvánvaló, hogy mindig is ugyan arról a művészről van és volt szó, csak ezt különbözőképpen látta mindenki, és különbözően is értelmezték.
Ezért szerintem, ha valaki a bibliában nem képes rangsorolni, és nem az evangéliumok szerint értelmezi a próféták „ihletéseit” akkor az a lényeget tekintve bálványimádó, mert a bibliát teszi meg az Istenének és nem Jézust, és teljesen téves istenképre jut.
Üdv.: Emánuel
1.Kor. 10:4 "És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, amely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt. (...) 9 Se a Krisztust ne kísértsük, amint közülök kísértették némelyek, és elveszének a kígyók miatt."
„Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert énrólam írt ő.” (János 5:46)
Ugyanakkor azt sem tartom valószínűnek, hogy az Ószövetségben csak Krisztus van jelen JHVH-ként, az Atya pedig nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!