Ti szeretitek azt a gyülekezetet ahova jártok? Mit szerettek benne? Milyen a légkör, milyenek a hívőtársaitok és milyen a pásztor? Szoktatok valamit csinálni szabadidőben közösen? (karitatív tevékenység, közös főzőcskézés, túrázás, stb. )

Nagyon! A nevét nem írnám ki, egy pünkösdi jellegű közösség, nem Magyarországon van.

Több gyülekezetben is megfordultam már otthon, volt, ami jobban tetszett, volt, ami kevésbé. Eddig messze itt a legjobb, a tanítás minősége és a közösségi élet is jó. A gyülekezet elég kicsi, maximum 100 fős (soha nem számoltam), mindenki barátságos, a pásztor személyesen figyel oda mindenkire, de semmi olyan hatalommániát nem vettem észre rajta, ami más helyeken sajnos előfordul. Szeretetvendégség szokott lenni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nyelvi akadályok miatt (jól beszélem a helyi nyelvet, de azért messze nem anyanyelvi szinten) nem tudom, ki fogok-e tudni alakítani ott igazi, mély barátságokat, de nem is ez elsősorban a cél, vannak barátaim máshonnan szerencsére.

Én nagyon szeretem a gyülekezetemet!

A tagok egymás iránti szeretete kézzelfogható.

Amikor megérkeznek,a pásztornak percekig várnia kell,hogy elkezdhesse az istentiszteletet,mert kifogyhatatlan,az egymás iránti érdeklődésük,és ámen után-nem ritkán 5-6 óra múlva indúlnak haza.

A közösségben mindenkinek van valami feladata,amelyért egymásnak őszinte köszönetet mondanak.Minden összejövetel után van KV,üdítő,s havonta 1-2 alkalommal közösen fogyasztjuk el ebédjeinket(putlack-ejtsd: patlak).

Néha,együtt megyünk kirándúlni az óceánhoz,cseresznyét szedni,szabadtéri koncertekre,ahol szendvicseinket együtt fogyasztjuk.

A közösség összetétele igen változó:katolikusok,reformátusok,lutheránusok,román ortodoxok,adventisták,krisna hitűek.Mindenkitől elvárjuk,hogy saját meggyőződését nyíltan vallja,de másokét tartsa tiszteletben.A tagok közt vannak igen szegények,és milliomosok is,de ez csak diszkrét adományokban nyilvánul meg,s a közösség megélésében(kommunikáció,viselet) nincs megkülönböztetés.

Havonta,egy vasárnap délután baráti összejövetelünk van,ahol magyar dalokat éneklünk közösen,sakkozunk,festőművészeink bemutatják újabb műveiket,és előttünk festenek,szólistáink előttünk gyakorolnak kísérőjükkel,különböző tudományok ismerői rövid előadásokat tartanak tudományukról,melyekről beszélgetést folytatunk.

A pásztor,egy Krisztus követői közül,akinek Isten tudománya a szakterülete.Első,aki megérkezik,és utolsó,aki zárja a templomot.

Igen, nagyon szeretem az összejöveteleket.

Nálunk családias a légkör, egymást úgy tekintjük, mint ha apáink, anyáink, Nővéreink, gyermekeink stb lennének.

-mindenkinek mint egy nagy család, tudjuk a gondjait, örömeit, ha kell kórházakba megyünk látogatni, vagy ha otthon beteg, akkor odamegyünk segíteni, bevásárlással, takarítással, vagy ha annyira rossz az állapota, akkor pelenkázást, ügyeletet is vállalunk ha nincs hozzátartozója. A felvigyázók rendszeresen bejelentik, ha valaki kórházba került, beteg,

Rendszeresen, hetente kétszer van összejövetel, de ezen kívül, szervezünk kirándulásokat, nyaralásokat, Baráti összejöveteleket valakinek az otthonában.

Együtt szolgálunk, minden területén, a prédikáló szolgálatnak. Nem csak egy testvérrel, hanem igyekszünk minden testvérrel elmenni a szolgálatba.

Katasztrófa idején, akik tudnak jelentkezni, mert idejük, hátterük egészségük engedi, összefognak, és segítséget nyújtanak, amiben tudunk.

A felvigyázók is rendszeresen meglátogatják a nyáj minden egyes tagját, személyre szabott, buzdító, építő tanácsokkal látják el a testvéreket. megfigyelik, kinek mik az erősítésre szoruló gyengeségeik, és abban Biblián alapuló tanácsokkal erősítik.

Ők a családom :)

/Jehova Tanúja/

Szia

hasonló dolgokról irhatok, mint opendor, pedig nem egy országban élünk.

Talán még annyit, hogy jelenleg súlyos beteg van a családomban, amely szinte teljesen a házhoz, és a beteghez köt. Megvisel fizikailag, de főleg érzelmileg... Rendszeresen itt vannak a testvéreim, mindenben támogatnak, ha kell bevásárolnak, ha kell gyógyszert hoznak, beadják az betegnek az injekciót, időt töltenek vele, velem, vígasztalnak, erősítenek, és naponta érzékeltetik(telefon) velem, hogy bármiben segítenek, és ez tényleg nagyon sok féle segítség naponta...hálás vagyok Istennek, hogy a gyölekezete része lehetek, és személyesen tapasztalhatom jelenlegi helyzetemben is, mi az igazi keresztényi, krisztusi szeretet, hiszen Krisztus azt mondta a tanítványainak: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” János 13:34, 35.

Az is nagyon fontos mindkettőnk számára, hogy bár jelenleg nem tudunk személyesen ott lenni a gyülekezetben, szeretettel gondoskodnak arról, hogy telefonon keresztül "ott legyünk mi is", végig hallgatjuk a programokat.

Úgy érezzük teljesíti Isten az ígéretét: "Én öregkorotokig ugyanaz vagyok+ és megőszülésetekig hordozom a terhet. Én cselekedni fogok, hogy vigyem és hordozzam a terhet, és menekvésről gondoskodjak." Ézsaiás 46:4

Bocsánat, ha nagyon személyes voltam :-(

Hozzájuk nekem is volt szerencsém, de hála Istennek, ez már a múlté. :)

1. voltam.

6.és 7.Hsz!

A korrekt véleményhez hozzátartozik,egy indoklás,amit hiányolok!

Természetesen elfogadom szubjektív véleményeteket,de így nem tudom,azok titeket,vagy a Hitgyülit minősíti.

12 évig voltam a tagjuk (12 éves koromig). ;)

Kedvem nincs most kifejteni (bocsi) ,de több korábbi (és nem olyan régi) kérdésnél is kifejtettem ,hogy miért veszélyes ez a szekta.

7. vagyok.

Két évig jártam a budapesti Hit Gyülibe 2006 és 2008 között. Az egészet már régen elfelejtettem volna, ha a férjem nem járna még mindig, ezért továbbra is eléggé képben vagyok, a legutóbbi időkig én is elmentem vele párszor (és akkor mindig megkönnyebbültem, hogy de jó, hogy ezzel a sok baromsággal már nem kell azonosulnom).

Soha nem voltam közel a tűzhöz, így átkozódós imakommandókról és hasonlókról nem tudok beszámolni. Ami átlagos tagként a legrosszabb volt ott számomra, az a szeretetlenség. A Sándor szeretetlen és kárhoztató prédikációi, amik után ha rosszul mered magad érezni, a "depresszió démona" van benned. A tagok egymás iránti mérhetetlen közönye. Az ebből fakadó törvénykezés, ítélkezés - meddig ér a szoknyád, milyen könyvet olvasol, miért barátkozol az egyetemi évfolyamtársaiddal, melyik pártra szavazol, milyen fordítású Bibliát olvasol, bármi. Hogy a gyülekezetnek nem elég, hogy elkötelezze magát Krisztus MELLETT, nekik muszáj egy ellenség is. Ez, amikor odakerültem, a katolikus egyház volt, aztán a melegek, most a migránsok. Hosszú, több órás prédikációkat lehet úgy meghallgatni ott, hogy Jézus neve gyakorlatilag el sem hangzik, annál több szó esik utálatuk éppen aktuális tárgyáról.

A teológiája egy külön műfaj, arra most nem térnék ki.

A felsoroltak ellenére még a "szakításunk" után is sokáig védtem őket, ezen az oldalon is. A kaput a mostani, kvótareferendumos szereplésük tette be. Neten nézte a férjem az adást, így a saját fülemmel hallottam, ahogy a Sándor azt mondja, Jézus irgalomra való felszólítása "nem törvény, arra kényszeríteni minket nem lehet". Kész. Erre nincsenek már szavak. Ha egy keresztény vezető ilyen nyíltan és cinikusan szelektál Krisztus tanításai közül, az számomra végleg elásta magát.

Bocs, ha hosszú lett.