Az Eucharisztia miert romlik meg?

"Szovla" miért romolna meg? Én még nem láttam megromlott Eukarisztiát. Nem szokták a maradékot kidoni, vagy bármi hasonló, ami megmarad, azt elteszik a tabernákulumba.

Átváltoznia sem kell fizikailag hússá és vérré, Isten van olyan hatalmas, hogy e nélkül is egyesülhessen valóságosan velünk az Oltáriszentségben. Bár néha megmutatja Magát benne fizikailag is, itt olvashatsz néhány ilyen esetről:

[link]

Ostyát használunk, az 100 év alatt sem romlik meg, sőt... De nem is lenne rá ideje, mert mert ahogy a hívek áldoznak, úgy el is fogy, a pap pedig minden misén új ostyát változat át.

Ha a szentségmutatóban lévő Eukarisztiára gondolsz, azzal mindig Nagycsütörtökön áldozik meg a pap, így egy éven át van benne.

Kidobásra meg sosem kerülhet, az súlyos szentségtörés. Annyira, hogy még a morzsára is ügyelnek le ne essen (áldozásnál kis tálcák). Katolikusoknál ezért nincs hívek részére két szín alatti áldozás (csak évente 2-3 alkalommal, vagy egyes helyeken még ennyiszer sem), hogy az átváltoztatott borból le ne csöppenjen akár egy csepp is.

(Én is néha melléütök, nem azért célozgattam, csak 1-2 helyen már a ragozás is kárát látja. Ne vedd kritikának, csak baráti figyelmeztetés.)

Megnéztem a katekizmust, nem tudom pontosan mit ért ez alatt. Mert lényegében olyan feltételezést boncolgatunk, ami szerintem még sosem fordul elő.

Majd ha lesz több időm, megnézem mit ír erről a Tridenti Zsinat.

Sajnos a tridenti dokumentumok sem írnak erről (az idézett tétel elejét magyarázza a tridenti utalás), nekem meg nincs meg hozzá a kellő teológiai ismeretem, hogy csak úgy magamtól értelmezzem. Mint kiemeltem, az Eukarisztiával nagyon óvatosan bánnak, hiszen hitünk szerint Krisztus Teste és Vére, így nem fordult elő még ilyesmi. Leejtés egészen biztos, ilyenkor bizton mondhatom, hogy hitünk szerint megmarad Isten jelenléte benne. De romlásról nem tudok.

Persze mindig motoszkál bennünk a tudat, hogy "mi lenne ha...", ezért jó adag keresgélés után erről a következőket találtam. Nem hivatalos magyarázat rá, ezért úgy olvasd. Linkelem az egészet:

"Jézus teste a korábbi ostya által elfoglalt térfogatban van jelen. Ez a jelenlét ugyan valós, de csak a hit tud róla, az ostya érzékelhető tulajdonságai az ostya nélkül is megmaradnak, kölcsönhatnak érzékszerveinkkel, a körülöttük lévő fizikai környezettel stb. Ennek megvalósítása Isten számára lehetséges, hogy hogyan, nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy a korábban ott lévő ostya tulajdonságai nem lesznek Jézus teste tulajdonságai, a színek csak jelzik a jelenlétét. Ilyen értelemben lehet azt mondani, hogy a pap felemeli Jézus testét, hiszen a szín által elfoglalt térfogat (amelyben Jézus teste van) korábban az oltáron volt, most pedig magasabbra került. A jelenlét addig tart és ott van, amíg és ahol a színek megőrzik az eredeti kenyér és bor jellegzetességeit. Ahol penész keletkezik, ott megszűnik a jelenlét (ott penész lesz a térrészben) és csak ott folytatódik, ahol színek még a korábban ott volt bor jellegzetességeit mutatják. Tehát a színek kölcsönhatnak velünk, a fizikai világgal, de ők már nem az előzőleg ott volt kenyér és bor tulajdonságai, mégkevésbé Jézus testének tulajdonságai, hanem Isten által különlegesen (hordozó alany nélkül) vannak létbentartva. Minthogy a színek nem Jézus teste tulajdonságai, ezért a rájuk alkalmazott „holt”, „romlandó” jelzők nem vonatkoztathatók Jézus testére. A katolikusok alapvető magatartása az Oltáriszentség iránt a tisztelet, és a jelenlét módjának tisztázása után már nem annyira központi kérdés a „különlegességek” iránti kiváncsiság kielégítése, ehelyett inkább hálaadásról, tiszteletről és szeretetről van szó az iránt, aki ilyen módon is velünk akar lenni."

Adalékként annyit még, hogy az Eukarisztia misztérium is egyben, tehát minden "hogyanra" és "mikéntre" nem lehet válaszolni. Keleten ez a misztérium része sokkal erősebben megmaradt, a dogmatika is sokkal kevésbé fejlett, sajnos nyugaton a reformáció miatt rákényszerült az Egyház, hogy sokkal pontosabban megfogalmazza az Eukarisztia mibenlétét, de mindenre talán még így sem lehet pontos választ adni.

Az Eucharisztia azért romlik meg, mert kenyér. Igaz ugyan, hogy az élet kenyere, igaz ugyan, hogy lényegében Krisztus feláldozott teste, de ettől még ugyanúgy kenyér.

A katolikus dogmatika azt tanítja, hogy amíg a kenyér kenyér marad, addig van jelen Krisztus teste is. Ha a kenyér megszűnik kenyér lenni, például megromlik, akkor Krisztus jelenléte is megszűnik. Például ha az Eucharisztia leesik a földre és koszos lesz, azt természetesen nem adják be senkinek, hanem félreteszik, majd feloldják vízben, s ezzel a jelenlét megszűnik.