Az ember mikor meghal mi történik pontosan?

Az ember tudatát az agya csinálja. Amikor meghal az agy, megszűnik a tudat. Mint a fény, amikor leoltod a lámpát.

A halott annyit érzékel a világból, mint születése előtt. Azaz semmit, sőt még a semmit sem. Megszűnik létezni, volt-nincs. A testet eltemetik, vagy elhamvasztják, és ennyi.

A halott mesél neked halál pontosan:

.

Az első kettő tudja, hogy vallási rovatban vagyunk, vagy alapból szefós?

Szerintem az 1., amit írtál. Pontosabban nem megy ítéletre, mert újjászületett hívő. Szellemben a Mennyben lesz, második adventkor jön vissza a Földre új testben

5-ös! Első vagyok, s amikor írtam, még nem ott volt, hanem az egyebekben.

A tényen nem változtat, de másképpen írtam volna.

A kereszténységben általánosan elfogadott, amit a Biblia is hirdet, hogy az ember halála után egyből ítéletben részesül. Így a lelke halála után egyből a mennybe, vagy a pokolba kerül. A test feltámadása és az utolsó ítélet egy későbbi esemény. Ez az ítélet már nem változtatja meg a halál utáni állapotot, hanem inkább nyílvánossá teszi azt.

A purgatórium egy katolikus dogma, mely azon alapszik, hogy a Szentírás szerint vannak bűnök, amelyek a halál után is bocsánatot nyerhetnek, illetve a már megbocsátott bűnökért is vezekelni kell. Ezek az emberek (lelkek) egy köztes állapotban vannak ilyenkor, ezt nevezték el egyszerűen purgatóriumnak, tisztítótűznek. Az elnevezés onnan, hogy az Írás szerint tűz által tisztulunk meg. Természetesen ne fizikai, földi tűzre gondolj.

Bár a keleti egyházak nem neveítették meg, de ők is vallják többynire, hiszen a Biblia világosan beszél ezekről a dolgokról.

Szia

Elég sokat ír a témáról a Biblia. Miután elolvastam a kérdésedet, utána néztem, és ezt találtam. Elküldöm neked, hátha hasznos lesz a számodra:

Milyen állapotban vannak a halottak? A Szentírás szerint a halottak „semmit sem tudnak”, és a halál a teljes tétlenség állapota (Préd 9:5, 10; Zsolt 146:4). Akik meghalnak, „a halál porába” mennek (Zsolt 22:15), és ’tehetetlenné’ válnak (Pl 2:18; Ézs 26:14). A halálban nem emlegetik Istent, és nem is dicsérik őt (Zsolt 6:5; Ézs 38:18, 19). Mind a Héber Iratokban, mind a Görög Iratokban a halált az alváshoz hasonlítják, ami egy nagyon helytálló szemléltetés, nem csupán azért, mert a halottak öntudatlanok, hanem azért is, mert a feltámadás által „felébredhetnek” (Zs 13:3; Jn 11:11–14). A feltámasztott Jézusról az olvasható, hogy ő a „zsengéje azoknak, akik halálalvásba merültek” (1Ko 15:20, 21; lásd: HÁDESZ; SEOL).

Az ókori egyiptomiak és más pogány népek, illetve főként a görög filozófusok szilárdan hittek abban, hogy az emberi lélek halhatatlan. De mind a Héber Iratok, mind a Keresztény Görög Iratok úgy beszél a lélekről (héb.: neʹfes; gör.: pszü·khéʹ), mint ami meghal (Bí 16:30; Ez 18:4, 20; Je 16:3); amit meg kell szabadítani a haláltól (Jzs 2:13; Zs 33:19; 56:13; 116:8; Jk 5:20); illetve a Jézus Krisztusra vonatkozó egyik messiási próféciában úgy, mint ami ’halálra lett adva’ (Ézs 53:12; vö.: Mt 26:38). Ezékiel próféta elítélte azokat, akik szövetkeztek, hogy megöljék „azokat a lelkeket, amelyeknek nem kellene meghalniuk”, és hogy életben tartsák „azokat a lelkeket, amelyeknek nem kellene élniük” (Ez 13:19; lásd: LÉLEK).

Ezért írja a The Interpreter’s Bible (G. Buttrick szerk.; 1953, II. köt. 1015. o.) a következőket az 1Sámuel 25:29-cel kapcsolatban: „nem a héberektől, hanem a görögöktől eredt az az elképzelés, hogy az ember testből és lélekből áll, és ezek a halál pillanatában különválnak egymástól.” Hasonlóképpen Edmond Jacob a Strasbourgi Egyetem ószövetséggel foglalkozó professzora kijelenti, hogy mivel a Héber Iratokban az élet közvetlen kapcsolatban van a lélekkel (héb.: neʹfes), „természetes, hogy a halálra időnként úgy utalnak, mint a nefes eltávozására (1Móz 35:18; 1Kir 17:21; Jer 15:9; Jón 4:3). A nefes eltávozását jelképes értelemben kell venni, hiszen a nefes nem létezik tovább a testtől függetlenül, hanem azzal együtt meghal (4Móz 31:19; Bír 16:30; Ez 13:19). Egyetlen bibliavers sem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a »lélek« elhagyja a testet a halál pillanatában” (IDB. 1. köt. 802. o.).

Persze a verseket is el kellen olvasni, akkor lenne kerek

Szia!

Senki nem tudja. Itt "élők" válaszolnak.