Ha Káin megölte Ábelt, és Ádámnak és Évának csak két fia volt, hogy lett Káinnak felesége?

Ha már ide írni tudsz, remélhetőleg olvasni is.

Ha igen, olvasd el a Bibliában!

Szia!

A Biblia kezdetben látszólag egyáltalán nem tesz említést leánygyermekek születéséről, csupán közli, hogy „Kain ismerte az ő feleségét...” (1Móz 4,17). Az 1Móz 5,4-ben azonban már azt olvassuk, hogy „Ádám... nemzett fiakat és leányokat”.

Annak az oka, hogy a Biblia alig tesz említést a lányokról, a korabeli társadalmi szemléletben és értékrendben keresendő, ami gyakorlatilag az egész Biblián végigvonul, és érezteti hatását. Ti. a férfiak társadalmi szerepét, jelentőségét és felelősségét többre értékeli. (Ez a jelenség nem is olyan régen még nálunk is ismert volt.)

A probléma másik oldala a vérfertőzés, azaz a vérszerinti testvérek házasságkötése, amelyből köztudottan nagy valószínűséggel fogyatékos utódok születése várható, ezért a mai polgári törvények tiltják is. Itt ismét a Biblia szemléletét kell figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban az anyagi világra is kihat (lásd pl. „Átkozott legyen a föld temiattad... Tövist és bogáncskórót teremjen tenéked...” 1Móz 3,17-18). Így azok a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései hátterében meghúzódnak (a sérült DNS, amely a különböző örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc), minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol „minden igen jó” volt, illetve amikor még éppen csak megindult a romlás folyamata a bűnesetet követő időkben. Hogy a Biblia üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az bizonyítja, hogy Mózes idejére - ie. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert (3Móz 18,6. 9). Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez nem volt mindig így.

Üdv. Péter

Kétféle magyarázat is létezik.

1. Az egyik az, hogy Ádámnak további gyermekei is voltak, és Káin azok közül választott feleséget. Ez a magyarázat azonban azért nem helyes, mert a Szentírás csak az (1Móz 5,4)-ben tesz említést arról, hogy Ádámnak és Évának további gyermekei születtek.

2. Én ezt tartom helyesnek, és már többször kifejtettem: a teremtéstörténet műfajából adódóan nem szó szerint értelmezendő, ezért az ilyen, és ehhez hasonló kérdéseknek semmiféle jelentősége nincs. A Káin és Ábel történetnek is teológiai mondanivalója volt/van, ennél többet nem kell belelátni a történetbe. Én így gondolom.

Üdv. Dante

A vallás hit. Tehát döntsd el, hogy hinni kívánsz, vagy kukacoskodni.

Aki elkezdi ezeket az írott szövegeket betű szerint értelmezni, az abban a pillanatban elvesztette az értelmes válaszok lehetőségét. Ettől persze még kaphat válaszokat, de minek.