Henoch (Énok) - nak hány könyve volt? Valamint hol lehetne elhelyezni a bibliában?

#3

Na már most ha valaki egy könyvet se írt, akkor hogy lehetne neki akár egy is?

Amire te gondolsz, az a kérdés nagyjából úgy szólt volna, hogy hány könyv jelent meg Hénoch nevével. Arra a válasz 3, ugyan is később 3 könyvet is hamisítottak, aminek Hénochot állították be szerzőnek.

Szia!

Ez egy nehéz kérdés.

A Bibliából a következőket tudjuk meg Énókról:

MÓZES ELSŐ KÖNYVE / 5. fejezet / 21-24 versek:

Énók hatvanöt éves volt, amikor Metúselahot nemzette.

Énók az Istennel járt, Metúselah születése után háromszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat;

Énók teljes életkora tehát háromszázhatvanöt év volt.

Énók az Istennel járt, és egyszer csak eltűnt, mert Isten magához vette őt.

A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉL / 11. fejezet / 5. vers:

Hit által ragadtatott el Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves.

JÚDÁS LEVELE / 1. fejezet / 14-15. versek:

Ezekről is prófétált Énók, aki Ádámtól számítva a hetedik volt, amikor így szólt: „Íme, eljött az Úr szent seregeivel, hogy ítéletet tartson mindenek felett, és megbüntessen minden istentelent minden istentelenségért, amelyet istentelenül elkövettek, és minden káromló szóért, amelyet istentelen bűnösökként ellene szóltak.”

Nyilván volt egy hiteles forrás, ahonnan Júdás apostol ezt az információt vette, csakhogy ez a forrás elveszett.

Egyesek szerint ez bizonyíték arra, hogy Júdás illetve

kortársai értékes forrásnak tartották azt az Énók könyvét amit ma ismerünk. Ez elméletileg lehetséges, de logikailag tévedés. Logikailag a Bibliában található Júdás levélből mindössze annyit lehet bizonyítottnak tekinteni, hogy ez a konkrét prófécia valóban Énóktól származott. (Ugyanis az Biblia tévedhetetlenségének alapelve szerint Júdás nem írhatta volna, hogy „Ezekről is prófétált Énók…”, ha az idézet valójában nem Énóktól származott volna.)

Lehetséges, hogy Énók könyve valóban tartalmaz eredeti, Énóktól származó próféciákat, ugyanakkor korrumpálódott a szövege más iratokkal való keveredés által, és emiatt nem kerülhetett be a Bibliába. Annyi bizonyos, hogy ha Isten akarta volna, hogy Énók könyve mint a Szentírás része legyen ismert örökké, akkor gondoskodott volna róla, hogy bekerüljön a kánonba. Azt a verziót személy szerint nem tartom elképzelhetőnek, hogy a könyv ma tévedésből, emberi akarat miatt nem része az Igének.

A ma ismert Énók első könyvéről ugyanis egyértelműen tudjuk, hogy pszeudoepigráf irat, mely végleges formáját kb. a II század elején érhette el. A pszedoepigráf iratok írói bibliai szerzők művének tüntetik fel munkájukat. Sok közülük álmokat, látomásokat tartalmaz Ezékiel, Dániel és Zakariás stílusában. Jellemző rájuk a messiási királyság dicsőségének érzékletes leírása, úgyszintén élénk fantáziával írnak a teremtésről, az angyalokról stb. A jól ismert I. Énok mellett létezik II. Énok, vagy Énok titkainak könyve is. Egyébként az I. Énok több könyvből lett egybeszerkesztve ez okozza a sok Énók könyve elméletet:

-Virrasztók könyve(1–36. fejezet)

-Virrasztók könyve (1–16. fejezet)

-Énok égi útjai (17–36. fejezet)

-Képes beszédek könyve (37–71. fejezet)

-Az égi fények mozgásának könyve (72–82. fejezet)

-Álmok -könyve (83–90. fejezet)

-Énok levele (91–105. fejezet)

-Noé születése (106–107. fejezet)

-Énok utolsó könyve (108. fejezet)

Üdv. Péter

Egy könyve van, Enok könyve. Természetesen nem egy ezeréves egyszarvúzabáló fickó írta. Az Ószövetséghez tartozó, legtöbb felekezet-szekta szerint apokrif mű.

[link]

De most hogy utánanéztem, van egy MÁSODIK könyv is a fickó nevéhez kötve, valami orosz, 7. sz-i hamisítvány:

[link]

Persze később gyártottak kopt töredékeket hogy azt a látszatot keltsék már korábban megírták, és nem is az oroszok hamisították, hanem valami kopt találta ki a mesét, de én had ne dőljek be.