Mi az egyház véleménye azokrol a katonakrol akik magukat kereszteny embereknek tartják mégis öltek embert (háborúban) elvégre a 10 parancsolat kimondja hogy ne ölj De akkor mégis?

Helytelen a fordítás, ugyanis a gyilkosságot tiltja a Biblia. Háborúban szabad ölni nekik, sőt ítélet végrehajtáskor is (pl kövezés).

Egy ateista

A háború igazságos is lehet, ha védekező háború vagy szabadságharc, és nem használnak tömegpusztító fegyvert.

Ha nem, akkor a katonák nem igazságosan harcolnak, és az bűn.

Mint írták, az ölni és gyilkolni nem jelentik ugyanazt. Sőt még a világi jogban sem. A tízparancsban az a tiltás szerepel, hogy ne gyilkolj.

A háború mindig szörnyű, de olykor elkerülhetetlen. Például akkor, ha agresszorok ellen kell védekezni, gondolj hányszor támadtak Magyarországra is a történelem során. Vagy ha mások védelmében vonulnak hadba.

Persze a háborúnak is van saját etikája. Például ártatlan gyermekeket ne öljenek meg, asszonyokat ne erőszakoljanak meg, rabszolgának ne vigyék el a népet, stb...

Szia

Csak a tisztán látás véget.

Keresztény = Krisztus követője

Nem a 10 parancsolat a hite alapja, hanem a 2 parancsolat

2. valami ilyen: Szeresd felebarátodat mint magadat.

Illetve volt a kardot fogsz kard által pusztulsz.

Ezeket lehet rugalmasan kezelni és a háborúkat megindokolni velük?

Nem tisztségem eldönteni, ám találkoztam olyan hívővel aki foggal körömmel védi ma is a keresztes háborúk népirtásait.

Talán elgondolkodtató, hogy aki kardot fogott a történetben az nem a hont, nem is magát akarta megvédeni, hanem Isten Fiát - ám ez sem lehetett mentség erre

Mi az egyház véleménye? Mármint melyik felekezetre gondolsz? Mert van akik szerint simán lehetsz hivatásos katona, van akik meg még a sorkatonai szolgálatot is tiltják.

Akik a megengedőbb végletben vannak, azok ahogy előttem is írták, gyilkolásként értelmezik ezt a parancsot.

Ez egy elég összetett kérdéskör és magam is sokat gondolkoztam már ezen. Hivatalos állásfoglalásokért, javaslom olvass utána vagy keresd fel annak a felekezetnek a papját, lelkészét stb. akinek a véleményére kíváncsi vagy. Itt szerintem mindenkinek csak az egyéni álláspontját fogod hallani.

Csak a pontosság kedvéért, a parancsolat amiről az előző ír, így hangzik:

I., "Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.

II., A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat." (Mk 12,30-31)

Én arra a következtetésre jutottam, hogy van akinek ez adatott és van akinek nem. Ez szerintem lelkiismereti kérdés. Én nem gondolom, hogy könnyű feladat keresztényként katonának lenni, mert ha olyan parancsot kapsz, amit nem tartasz helyesnek, köteles vagy azt megtagadni, legyen annak bármilyen következménye. Háború esetén, amikor folyamatosan veszélyben az életed és százszámra hullanak körülötted az emberek, fegyverrel a kezedben nehéz nem elveszíteni a józan ítélőképességedet, de úgy gondolom talán vannak akiknek ez nem lehetetlen. Az első nem zsidó keresztény, egy római százados volt. A világunk jelenleg nem olyan hely, hogy rendőrök, katonák nélkül élhetnénk. Mi van ha megtámad egy ellenséges ország? Az emberek ülnek ölbe tett kézzel és végignézik, ahogy a körülöttük lévő ártatlan civileket, nőket és gyerekeket halomra ölik?

Egyszer találtam egy oldalt, ahol a keresztény katonák irányelveit írták le (sajnos, azóta nem találom) és emlékszem az sokat segített, hogy megértsem ezt a témát. Olyanokat írtak, hogy pl. egy keresztény katona nem vehet részt kínzásokban, nem végezhet ki civileket stb. Tehát az volt a lényege, hogy van egy határ, az önvédelem, emberek védelme és az embertelen tettek között. Tény, hogy úgy gondolom, könnyebb annak nem vétkeznie, aki papnak áll, mint aki katonának, tehát, akik irtóznak még az ellenségeik megölésétől is, vagy egyáltalán nem helyeslik az erőszakot, azok ne válasszák ezt az utat. Viszont, azt sem gondolom, hogy egy katonának ne lehetne reménysége az örök életre, ha a szívében amikor ölt, azt nem azért tette, mert élvezte és kedvét lelte benne, hanem azért, mert mondjuk másokat akart megvédeni és minden igyekezete ellenére, nem volt más választása.