Minden bűn megbocsátható?

Ha bánod, akkor van rá esély.

Jóvátenni nem tudod? Bocsánatot nem tudsz kérni attól, akit bántottál?

Van két szélsőséges hibás nézet.

- Az egyik szerint vezekelned kell kegyetlenül és kolostorban élned most már.

- A másik szerint még folytathatod is, amit csináltál, csak el kell fogadnod a kegyelmet és hogy megöltük Istent.

A valóság az, hogy Isten látja a szíveket. És a legfontosabb, hogy te kerülni próbálod a bűnt és a jó indulat irányít. Javaslom, hogy ha megszeretnéd valakivel beszélni, akkor keress fel egy papot.

Lucifer, nem a te elképzelésed szerint bűn a bűn, mikor fogod fel?

Kérdező: igen, a megbánás a kulcs. Állandóan botladozunk, elesünk, de ha akarsz, akkor fel tudsz állni a legnagyobb mocsokból is. És nincsenek a bűnök mérlegelve, a hazugság vagy a gyűlölet ugyanolyan, mint amit te követsz el. Az is bűn, ha ok nélkül üvöltesz valakivel, ha idegen embert bántasz gondolatban, csak mert rossz napod van. Mikor értitek már meg, hogy senki sem képes bűn nélkül élni Istenen kívül? Nincs bűntelen ember, a csíra ott van mindenkiben, kérdés mit hagyunk kihajtani abból a csírából. Mennyi kárt tud okozni? Mert a bűn azt teszi, még akkor is, ha lucifer azt akarja elhitetni, hogy ó hát nem is bűn az... Éva is így lett lépre csalva.

Isten minden bűnt megbocsát, amit őszinte, töredelmes szívvel megbánnak és megvallanak.

Kivéve a Szentlélek káromlását, ami a megátalkodottság állapota. De ha bánod bűnödet, ilyet egész biztos nem követtél el :)

Szia

Mindenesetre, ha mélységesen elszomorít az elkövetett bűn, akkor nagyon valószínű, hogy őszintén megbántad. De mit foglal magában az őszinte megbánás?

Megbánást tanúsítani annyi, mint megváltoztatni a szemléletmódunkat a már elkövetett helytelenségről, illetve a helytelen útról, melyre rá akartunk lépni. Azt jelenti, hogy sajnálatot vagy szomorúságot érzünk, és elhagyjuk a bűn ösvényét. Ha súlyosan vétkeztünk, de őszinte megbánásunk jeleként megtettük a szükséges lépéseket, akkor vigaszt meríthetünk a zsoltáríró szavaiból: „.. nem bűneink szerint bánik velünk, s nem vétkeink szerint hozza el ránk, amit megérdemlünk. Mert ahogy az egek magasabbak a földnél, úgy szerető-kedvessége is fölöttébb nagy az őt félők iránt. Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messzire veti el tőlünk törvényszegéseinket. Ahogy az apa irgalmaz fiainak, úgy irgalmaz Jehova az őt félőknek. Mert ő jól ismeri formáltatásunkat, megemlékezik róla, hogy por vagyunk” Zsoltárok 103:10–14.

János apostol szavai szintén vigasztalóak: „Ezáltal fogjuk tudni, hogy az igazságból származunk, és meg fogjuk nyugtatni a szívünket őelőtte mindabban, amiben talán elítél minket a szívünk, mert az Isten nagyobb a szívünknél, és mindent tud. Szeretteim, ha a szívünk nem ítél el minket, beszédbeli nyíltságunk van az Isten felé; és amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk a parancsolatait, és azokat tesszük, amik kedvesek a szemében” 1János 3:19–22.

1. Isten mindent megbocsát, viszont ez őszinte megbánást igényel. Az őszinte megbánás pedig csak azzal az elhatározással együtt valódi, hogy többször nem követi el az illető. Tehát a homoszexualitás vagy a házasságon kívüli élet azért súlyos, mert jellemzően a gyónást követően az illető ugyanúgy folytatni fogja a tevékenységet, vagy nem a házastársához tér vissza, tehát nem tekinthető valódi megbánásnak, így Isten nek nem adunk lehetőséget a megbocsátásra.

2. A Szentlélek káromlása pedig nem betű szerint értendő. A Szentlélek a bűnöktől visszatartó erő megtestesítője, annak káromlása a bűnök tudatos elfogadását, a megbánás hiányát és a megbocsátás elutasítását jelenti.

Kedves kérdező, szard le jó magasról, mit bánsz rajta ha megtörtént hát megtörtént...

Amúgy is Isten=Sátán