Ha Nagy Heródes ie.4-ben halt meg:, Jehova tanúi miért állítják, hogy ie.2-ben?

Mindenki azt állít, amit csak akar.

Példa rá a laposföld-hívők sokasága.

" Jehova Tanúi arra vannak kondicionálva, "

Meg arra,hogy nehogymár ugyanazt mondják,mint mások,ezért mindent kiforgatnak és átírnak. Mert ettől lesznek "egyediek" és persze,ami egyedi,az rögtön igaz is. -irónia off-

Google a barátod, tanú! Elég volt azt beírni, hogy Nagy Heródes halála és hogy őrtorony, és meg is lett. Legalább a saját hazugságaitokat ismerhetnéd.

"Eszerint Heródes i. e. 2-ben vagy 1-ben halt meg."

És akkor most várom azt a mondatot, hogy: Bocs, tévedtem, tényleg ezt állítja az őrtorony.

Halálának időpontja: Heródes halálának időpontja nem teljesen tisztázott. Néhány, kronológiában jártas szakember szerint i. e. 5-ben vagy 4-ben következett be. Időszámításuk főként Josephus történelmi beszámolóján alapul. Azt, hogy Róma mikor nevezte ki királynak Heródest, Josephus a „konzuli időszámítás” alapján határozza meg, ami azt jelenti, hogy az adott eseményt bizonyos római konzulok uralmához köti. Eszerint Heródes i. e. 40-ben került trónra. Ám egy másik történetíró, Appianosz i. e. 39-re teszi az eseményt. Ugyanezzel a módszerrel Josephus i. e. 37-re datálja Jeruzsálem Heródes általi bevételét, de azt is mondja, hogy ez 27 évvel azután történt, hogy Pompeius elfoglalta a várost (ami i. e. 63-ban volt) (A zsidók története. XIV. könyv, 16. fej., 4.). Ha ez utóbbi eseményre való utalását vesszük figyelembe, Heródes i. e. 36-ban vette be Jeruzsálem városát. Tegyük hozzá, hogy Josephus szerint Heródes 37 évvel azután halt meg, hogy Róma királlyá tette, és 34 évvel Jeruzsálem elfoglalása után (A zsidók története. XVII. könyv, 8. fej., 1.). Ezek alapján i. e. 2-ben vagy esetleg 1-ben halt meg.

Lehetséges, hogy Josephus, a zsidó történetíró Júdea királyainak uralmát a trónra lépési éven alapuló módszerrel számolta, amelyet annak idején a Dávidtól származó királyoknál is alkalmaztak. Amennyiben Róma i. e. 40-ben nevezte ki Heródest királlyá, az első uralkodási éve i. e. 39 niszánjától 38 niszánjáig tartott; ehhez hasonlóan, ha akkortól kezdjük a számítást, hogy i. e. 37-ben (vagy 36-ban) elfoglalta Jeruzsálemet, az első uralkodási éve i. e. 36 (vagy 35) niszánjában kezdődhetett. Ha tehát Josephus állításának megfelelően Heródes 37 évvel a Róma általi kinevezése és 34 évvel Jeruzsálem bevétele után halt meg, és ha mindkét esetben az uralkodási évek szerint számolunk, a halála i. e. 1-ben következhetett be. Erre vonatkozóan W. E. Filmer a The Journal of Theological Studies c. műben azt az érvet hozza fel, hogy a zsidó hagyományból kikövetkeztethető, hogy Heródes sebát 2-án halt meg (sebát hónap a mi naptárunk január/február hónapjára esik) (H. Chadwick és H. Sparks szerk.; Oxford, 1966, XVII. köt. 284. o.).

Josephus szerint Heródes nem sokkal egy holdfogyatkozás után és egy pászka előtt halt meg (A zsidók története. XVII. könyv, 6. fej., 4.; 9. fej., 3.). Minthogy i. e. 4. március 11-én (a Julianus-naptár szerint március 13-án) volt egy holdfogyatkozás, némelyek úgy vélik, erre utalt Josephus.

Viszont i. e. 1-ben, úgy három hónappal a pászka előtt volt egy teljes holdfogyatkozás is, míg az i. e. 4-es csak részleges volt. I. e. 1-ben a teljes holdfogyatkozás január 8-án (a Julianus-naptár szerint január 10-én) volt, 18 nappal sebát 2-a előtt, amelyet a hagyomány Heródes halála napjának tart. Egy másik (részleges) holdfogyatkozásra i. e. 1. december 27-én (a Julianus-naptár szerint december 29-én) került sor. (Lásd: KRONOLÓGIA: Holdfogyatkozások.)

Egy másik számítási módszer azon alapul, hogy hány éves korában halt meg Heródes. Josephus azt írja, hogy kb. 70 éves volt. Az eredeti görög szövegben az áll, hogy amikor kinevezték Galilea kormányzójává (amit általában i. e. 47-re tesznek), 15 éves volt; ez azonban a tudósok szerint tévedés, és nyilván 25 éves koráról van szó (A zsidók története. XVII. könyv, 6. fej., 1.; XIV. könyv, 9. fej., 2.). Eszerint Heródes i. e. 2-ben vagy 1-ben halt meg. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Josephus sokszor következetlen az évszámok meghatározásában, ezért nem ő a legmegbízhatóbb forrás. A leghitelesebb bizonyítékok végett a Bibliához kell fordulnunk.

A rendelkezésre álló bizonyítékok arra mutatnak, hogy Heródes nagy valószínűséggel i. e. 1-ben halt meg. Lukácstól, a bibliai történetírótól megtudhatjuk, hogy János Tiberius császár 15. évében kezdett keresztelni (Lk 3:1–3). Augustus i. sz. 14. augusztus 17-én halt meg. Szeptember 15-én a római szenátus kinevezte Tiberiust császárnak. A rómaiak nem követték a trónra lépési évet is figyelembe vevő rendszert, ezért a 15. év i. sz. 28 második felétől i. sz. 29 második feléig tartott. János hat hónappal idősebb volt Jézusnál, és (feltehetően tavasszal) Jézus előtt kezdte meg szolgálatát mint az ő előfutára, előkészítve neki az utat (Lk 1:35, 36). Jézus, aki a bibliai utalások szerint ősszel született, mintegy 30 éves volt, amikor elment Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjen (Lk 3:21–23). Tehát minden jel szerint ősszel, i. sz. 29 októbere táján keresztelkedett meg. Ha innen visszaszámolunk 30 évet, i. e. 2 őszéhez jutunk; ekkor született meg emberként Isten Fia. (Vö. a Lk 3:1, 23-at Dánielnek a ’hetven hétről’ szóló próféciájával, mely a Dá 9:24–27-ben van feljegyezve.) (Lásd: HETVEN HÉT.)

Tehát a mondat abból, amit bemásoltál: "A rendelkezésre álló bizonyítékok arra mutatnak, hogy Heródes nagy valószínűséggel i. e. 1-ben halt meg"

1: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján Nagy Heródes 4-ben halt meg. Ez egy tény.

2: nem látom azt a mondatot, hogy: Bocs, tévedtem, tényleg ezt állítja az őrtorony.

Figyelünk. Rajtad a gyéká szeme.