Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Az állatoknak is van lelkük...

Az állatoknak is van lelkük vagy csak az embernek?

Figyelt kérdés
Ha csak az embernek, akkor mikor került belé a lélek a törzsfejlődés folyamán? Hiszen tudjuk, hogy az ember is az állatvilágból emelkedett ki.

2019. aug. 2. 18:23
1 2 3 4
 11/40 anonim ***** válasza:
100%

"Ennek feltétele az elég fejlett idegrendszer. Következésképp: a fejletlen idegrendszerű állatoknak vagy idegrendszerrel nem rendelkező állatoknak nincs lelke, nincs tudata és nincsenek érzései sem, fájdalmat sem éreznek."


Ezzel szemben az igazság az, hogy fogalmunk sincs arról, hogy az élőlények mit éreznek vagy érzékelnek, és mit nem. A növényeknek pl. nincs idegrendszerük, mégis határozottan reagálnak a környezetükre.

2019. aug. 2. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/40 anonim ***** válasza:
72%

"Ha tanítom! Hát ez az! Attól függően értékeli, h mi a jó és mi a rossz, h mit tanítunk neki.

A jó és rossz fogalma teljesen szubjektív."


Az ember esetében én ezt nem mondanám teljesen szubjektívnek. Még ha soha nem is tanítottak valakit arra, hogy mi a jó és mi a rossz, akkor is tudja, amikor egy élőlénnyel, akár egy másik emberrel, olyasmit tesz, aminek nem örülne, ha vele tennék, hogy az rossz. Ezt hívják lelkiismeretnek. Ez minden emberben megvan, akár tanították erre, akár nem.

2019. aug. 2. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/40 anonim ***** válasza:
58%

"Ezzel szemben az igazság az, hogy fogalmunk sincs arról, hogy az élőlények mit éreznek vagy érzékelnek, és mit nem. A növényeknek pl. nincs idegrendszerük, mégis határozottan reagálnak a környezetükre."


Ez azért erős túlzás. Részleteiben nem ismerjük ezeket nyilván, és én meg aztán pláne nem, hisz nem vagyok ebben szakember, de azért azt leszögezhetjük, hogy az idegrendszer feladata a környezet ingereire adott válasz kialakítása, ahol van idegrendszer. A növényeknek tényleg nincs idegrendszere, és valóban reagálnak a környezetükre, amit bár kicsit konkrétabban is írhattál volna, de az én olvasatomban ez természetes és szükségszerű, ha az alapokra gondolok. Nyilván nem teljesen tisztázott ez a dolog, de azért az nagyon erős túlzás, hogy fogalmunk sincs róla. Az etológiai vizsgálatok egyre több dologra mutatnak rá egyre fejlettebb módon, sőt számos lélektani és elmegyógyászati eredményre kifejezetten állatviselkedéstani vizsgálatok vezettek.

A legnagyobb tisztelettel, de nem értek veled egyet. De köszönöm, hogy kulturáltan fejtetted ki az egyet nem értésedet! :)

2019. aug. 2. 21:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/40 anonim ***** válasza:
Még kiegészíteném, hogy a hormonális szabályozás is nagyon fontos a megfelelő válasz kialakításában, ezzel tisztában vagyok. De most nem erről beszélünk. :)
2019. aug. 2. 21:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/40 A kérdező kommentje:

12

"Ezt hívják lelkiismeretnek. Ez minden emberben megvan, akár tanították erre, akár nem."


Úgy ezer éve volt egy viking vezér, a nevére már nem emlékszem, aki egy portyája során kifosztott egy falut, felégette és a lakosok felét lemészárolta, majd a tengeren hazaindult az embereivel. De amint kifutott a hajó, a vezérnek lelkifurdalása támadt, azért amit tett, így visszament a felégetett faluba és lemészárolta a lakosok másik felét is. Majd így, nyugodt lélekkel indult haza.


Nem azért volt lelkifurdalása, mert legyilkolta a fél falut, hanem, mert a másik felét életben hagyta...


Az, hogy az ember mit tekint jónak és rossznak csakis a szocializációján múlik, azon, amit tanítottak neki. Ez pedig folyamatosan változik koronként és kultúránként.

2019. aug. 3. 07:59
 16/40 anonim válasza:
53%
Szerintem a lélek sem létezik, de ha ha már az embereknek van akkor az állatoknak miért ne lehetne lelke.
2019. aug. 3. 08:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/40 anonim ***** válasza:
68%
Ez így eléggé ellentmondásos, ugyanis az ember is egy állat. Ha az állatoknak nincs lelke, akkor az embernek sem lehet.
2019. aug. 3. 11:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/40 anonim ***** válasza:
100%
Inkább az határozza meg, hogy az embernek van lelke, hogy képesek vagyunk a belső késztetéseink ellen tenni. Nem ösztönlények vagyunk. Például nem harapjuk át a boltban a hentespultnál ál torkát, aki pont előttünk vette meg az utolsó csirkecombot, hanem választunk mást. Emellett képesek vagyunk ezeket az ösztönöket tanulással és gyakorlással leküzdeni. Egy csúszós úton kipördülő autót például a rutintalan sofőr azonnal az ellenkező irányba kormányoz, pedig pont, hogy a forgással megegyező irányú mozdulat fogja visszatartani az autót a folytatódó pörgéstől. Szintén autóban tapasztalt vészhelyzetekben lehet látni, hogy a vezető sokszor olyan amnőverre kényszerül, ami ellenkezik az ösztönökkel, ami az életét mentené, és mégis végrehajtja, mert nem cska ő ül az autóban.
2019. aug. 4. 22:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/40 anonim ***** válasza:
22%

"Ez így eléggé ellentmondásos, ugyanis az ember is egy állat. Ha az állatoknak nincs lelke, akkor az embernek sem lehet."


Materialista szempontból nagy igazságot mondtál. Ha minden élőlény az életre kelt anyagból származik, akkor egyetlen élőlénynek sincs lelke. Mindenki csak önszerveződött anyaghalmaz, kémia.


Én viszont nem vagyok materialista, és szerintem az állatnak is van lelke, akárcsak az embernek.

2019. aug. 5. 01:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/40 anonim ***** válasza:
100%

Materialista szempontból nagy igazságot mondtál. Ha minden élőlény az életre kelt anyagból származik, akkor egyetlen élőlénynek sincs lelke. Mindenki csak önszerveződött anyaghalmaz, kémia.


Már ha figyelmen kívül hagyjuk azt a csöppet sem elhanyagolható tényt, hogy az neurokémiai folyamatait csak töredékesen ismerjük. Amit ismerünk, azok a folyamatok is nagyon bonyolultak. Nézz meg egy igényesebb írást pszichofarmakológiáról, és az még csak ingerületátvivő anyagokkal operál.

A pszichofarmakológia alapja a következő: a pszichiátriai betegségekben megfigyelhetők jellemző, adott ingerületátvivő anyagokban észlelhető hiányok vagy túltelítettségek. A farmakoterápia a pszichiátriában az ezeket a zavarokat hivatott korrigálni.

Pl.: Az SSRI-szerek, azaz szelektív szerotoninvisszavétel gátló szerek (selective serotonin reuptake inhibitors) úgy működnek, hogy a szinapszisokban, pontosabban a szinnaptikus résben úgy növelik a szerotonin (ez egy ingerületátvivő anyag) koncentrációját, hogy a szerotonin visszavételéért felelős fehérje működését gátolják, így a szerotonin molekulái tudnak kötődni a posztszinaptikus receptorokhoz (lesarkítva, az ingerület terjedése irányában a "következő" idegsejten a szerotonint érzékelő izék).

Az SSRI-szereket antidepresszívumként használják, illetve szorongásos zavarokban adják a nyugtatószerek mellé, mert okozhatnak és okoznak is depresszív mellékhatásokat. Használják még súlyosabb parafíliáknál a nemi vágy elnyomására (gyakorlatilag a PSSD, azaz post-SSRI sexual disfuncion, azaz SSRI szedését követő szexuális diszfunkció hatását kihasználva.)

Ebből is látható, hogy tényleg elképesztő mennyiségű információ, amit most ismerünk, és ha ehhez hozzávesszük, hogy az egészhez képest gyakorlatilag nem tudunk semmit, akkor szerintem még az agykutatás hozhat meglepetéseket. Bőven van még mit tanulnunk az agyról, és az agyban minden működésnek van kémiai, fizikai oka.

Én abban hiszek, hogy minden magyarázható az agybéli folyamatokkal, csak jelenleg egészen finoman is szólva s**gghülyék vagyunk az agyhoz még. :D

2019. aug. 5. 02:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!