Hogy találhattak ki az emberek olyat, mint a vallás?

Az embert körbevevő világban számtalan hatás (fény, íz, szag, hang, tapintás) éri az embert, és ezeket megpróbálja valamennyire, észerűségi alapon rendszerezni. Ez magasabb szinten tudománnyá válik, a tudományok egymáshoz való viszonyát pedig a filozófia vizsgálja. Ám számos dologra nem könnyű racionális választ adni, talán több ezer éve még nehezebb volt. Kérdés, hogy ezekre találta ki az ember a vallást, vagy vannak az emberben veleszületett válaszok ezekre vonatkozólag. A filozófiai kérdésesre már nem olyan egyszerű válaszolni, mint, a tapasztalati tényekre. Miért jó a jó? Mi az élet értelme? Mi a lelki benyomás? Mi a szépség? Mi az igazság? Mi volt a születés előtt? Miért van halál? Tényleg mindennek vége van a halállal? stb. Ezekre a kérdésekre a természeti népek vallásai és a tételes vallások konkrét állításokat tartalmaznak, amelyeket Isteni kijelentésekre vezetnek vissza. De ha nem onnan erednek, akkor honnan?

A filozófia és a teológiai (vallásos világnézet rendszerezett, filozofikus, egyetemességre igényt tartó) válaszok hol egybeolvadnak, hol egymás mellett élnek, hol harcban állnak. A XIX. századtól az európai gondolkodás a racionalista, filozófiai válasz(oka)t fogadta el, de a XX. század közepére ez megingott, talán a világháborúk miatt, talán az ember lelki (pszichológiai) oldalának mélyebb vizsgálata miatt. Az pedig közismert, hogy főleg nők nem mindig racionális magyarázatok alapján rendezik be az életüket, és mégis tudnak sokszor érvényesülni. Talán azért, mert az embernek több oldala van, és a világ ismeretének a racionalizmus csak egyik módja.

Aztán a vallás sajátossága, hogy a látható világ mellett elfogadja a szellemi világot is. A történelemben feljegyzett számtalan csoda csak kitaláció / babonás valóságértelmezés lenne? Nem mindenki gondolta ezt. A vallásos szerint, ahogy a tudomány is csak az egyik út, úgy a látható világ is csak az egyik világ. Hogy cáfolható meg? Igazából mit is tud az ember állítani?

"Az evolúciót a természetben is meg lehet figyelni. A fajok változnak. Évmilliók alatt simán megváltozhat úgy egy faj úgy, hogy nem hasonlít egykori önmagára. Ezt bizonyítják a fosszíliák is."

Most akkor megváltozhat az évmilliók alatt, vagy tény és meg lehet figyelni:) Vagy több millió éves vagy ezek szerint.

"Ezt bizonyítják a fosszíliák is."

Kizárólag az özönvizet igazolják. Átmeneti fajok nuku.

"Ha van Isten, teremthetett evolúcióval."

De nem úgy teremtett

"De magát Istent sehogy se lehet megfigyelni."

És? Szellemi lényt csak egy fogyatékos akar megfigyelni. Logika, következtetés és már bizonyítva is van Isten

"Ha van evolúció, akkor a vallásos hit is az evolúció terméke. Ennyire egyszerű."

A törzsfejlődés maga is egy vallásos hit. Csak irracionális, mert logikailag sem támasztható alá, nemhogy természettudományosan

#15

Hát ebben nem értünk egyet, de valószínűleg úgy is ismered Istent és az evolúciót egyaránt elfogadó nézetem. Szerintem a kettő nem zárja ki egymást, sőt bizonyos ponton talán erősíthetik is egymást.

Életünk 99.9 %-a bizonyíték nélkül elfogadott feltételezéseken alapul. Az ateistáké is. Másképp nem is tudnánk létezni, mivel minden időnk olyan dolgok bizonyítgatásával telne, hogy a kenyér tényleg ér-e 200 forintot, vagy hogy ha felszállok a buszra, akkor eljutok-e a célomra. Vagy hogy létezett-e Julius Caesar. Ezeket csak feltételezzük, hogy így működnek.

Ha csak nem vagy tudományos egyetemi szakot megjárt illető, valószínűleg fogalmad sincs a tudományos elméletek és bizonyítások kritériumairól.

Hitre szükségünk van az élethez. Például hinni abban, hogy ha elindulok valahova, oda is érek, vagy, hogy a jövő héten megkapom a fizetésemet, vagy hogy holnap reggel is felkel a nap. Ezek egyike sem biztos, de ahhoz, hogy tervezni tudjuk az életünket, hinnünk kell ezekben. De ez nem vallásos hit, Istenben nem kell hinnünk ahhoz, hogy létezni tudjunk.

Vannak tudományos tények, amiket elhiszünk. Nem kell személyesen elmennünk az Holdra ahhoz, hogy elhiggyük azokat a mérési eredményeket, amiket az űrhajósok végeztek. Nem kell a matematikusok összes számítását ellenőriznünk, a vegyészek összes kísérletét megcsinálnunk, vagy a biológusok összes megfigyelését elvégeznünk ahhoz, hogy elhiggyük: ezek igazak. De ha akarjuk, ezeket akár mind ellenőrizhetjük is, hiszen az összes kutatás, megfigyelés, vizsgálat, stb. dokumentálva van, mindenki számára publikus.

Az Istenbe vetett hit azonban egészen más. Ott csak hinni tudunk, nincs semmi, ami ellenőrizhető, bizonyítható lenne, nincs semmilyen kutatás, ami alátámasztaná a létezését.

Tehát a tudományba vetett hitet, a hétköznapi dolgainkba vetett hitet és az Istenbe vetett hitet nem lehet összemosni.

@tgt

Szerintem a hétköznapok szintjén nagyon is összemosódik az egész. Ugyanis az emberben lezajló kognitív folyamatok ugyanolyanok mindhárom esetben. A tudományos bizonyítékba vetett hitet ugyanúgy tanulod, mint a Miatyánkot. Aki nem tanulja egyetemi szinten a természettudományt, az csak áltatja magát azzal, hogy tudományosan gondolkodik. A tényidmerwt csak a tudásnak egy fajtája, és nem felsőbbrendű a többinél (pl. gyakorlati tudás, tapasztalati tudás).

Még maguk a tudósok sem gondolkodnak tudományos keretek között folyamatosan, mert az a mindennapokra alkalmatlan módszertan.

Az Istenbe vetetz hit meg nem igazán különbözik az emberek általános viszonyulásától a tudományt és a hétköznapokat (pl fogyasztói viselkedést) illetően, csak annyiban, hogy a vallás képes (volt) valódi pozitív jelentést kölcsönözni, a tudomány ehhez szenvtelen, a reklám meg egyenesen destruktív.