Jó ember nem hívő de a pokolba jut rossz ember de hívő lett halálos ágyán mennybe jut van ebbe igazság?

"Jó ember nem hívő de a pokolba jut"

Találtál olyan embert, aki sohasem vétkezett még gondolatban sem? Kötve hiszem. Márpedig aki egyszer vétkezik vagy megy a lecsóba, vagy Jézushoz fordul, aki megmenti.

"rossz ember de hívő lett halálos ágyán mennybe jut"

Gyakorlatban kevés ilyen ember van, vagy nincs is. Az ateista kb. már 40 évesen olyan elmeállapotba kerül, hogy nem képes már megtérni, annyira félrekondícionálta az agyát hazugságokkal.

Úgyhogy, kedves kérdező, jobb, ha a saját üdvösségeddel foglalkozol

Jézus ezt mondja:

"Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek."

Tehát szerintem akkor is van reménye az embernek az üdvösségre, ha nem jut el a hit világosságára.

Sajnos nem ismered Isten szavát.

Ez nem igy működik.

Jézus tanítása a témában:

1

Mert hasonlatos a mennyeknek országa a gazdaemberhez, aki jó reggel kiméne, hogy munkásokat fogadjon az ő szőlejébe.

2

Megszerződvén pedig a munkásokkal napi tíz pénzben, elküldé őket az ő szőlejébe.

3

És kimenvén három óra tájban, láta másokat, akik hivalkodván a piacon álltak vala.

4

És monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom néktek.

5

Azok pedig elmenének. Hat és kilenc óra tájban ismét kimenvén, ugyanazon képpen cselekedék.

6

Tizenegy óra tájban is kimenvén, talála másokat, akik hivalkodva állottak vala, és monda nékik: Miért álltok itt egész napon át, hivalkodván?

7

Mondának néki: Mert senki sem fogadott meg minket. Monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megkapjátok.

8

Mikor pedig beestveledék, monda a szőlőnek ura az ő vincellérjének: Hívd elő a munkásokat, és add ki nékik a bért, az utolsóktól kezdve mind az elsőkig.

9

És jövén a tizenegyórásak, fejenként tíz-tíz pénzt vőnek.

10

Jövén azután az elsők, azt gondolják vala, hogy ők többet kapnak: de ők is tíz-tíz pénzt vőnek fejenként.

11

Amint pedig fölvevék, zúgolódnak vala a házigazda ellen,

12

Mondván: Azok az utolsók egyetlen óráig munkálkodtak és egyenlőkké tetted azokat velünk, akik a napnak terhét és hőségét szenvedtük.

13

Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-é meg velem?

14

Vedd, ami a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked.

15

Avagy nem szabad-é nékem a magaméval azt tennem, amit akarok? avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?

16

Ekképpen lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.