Isten miből teremtette a világot?

#6: "A semmiből, mint a 6os írja."

A "semmi" - már az igazi -, egyszerűen emberi absztrakció, egy kitaláció, amelyet még meghatározni sem tudunk, hogy az mi lenne, sőt, elképzelni se tudjuk. Példát mutatni a "semmire" nem lehet, mivel nem létezik, és nem is létezhet. Ha valaha is létezett volna semmi, akkor kellett léteznie egykor olyan állapotnak, amikor nem volt Isten se, vagyis az igazi "semmi"-ből nincs soha, de soha kiút.

Isten nem teremthetett a semmiből, mivel Ő maga már létezett, legyen akárcsak Ő pusztán szellem. Pl. az értelmet és intelligenciát sem kellett kitalálnia, csak lemásolta a sajátját (ami ugye mindig is létezett) alacsonyabb hatékonyságú formában (ember-, állat-, angyal- és miegyéb teremtéskor).

Ott a jó válasz szvsz., aki azt írta, hogy önmagából. Csak ebben az esetben Istennek egy halom dolgot nem kellett kitalálnia, mert ezek az Ő teremtési tevékenysége nélkül is léteztek már öröktől fogva, de még rajta kívül is, bár eleinte csak általa határoltan. Ez az idő és a tér.

@Kérdező: "...miért tőle rosszabbat teremtett?"

Mert a változatosság gyönyörködtet. Isten mindenféle "lényt" teremtett, és így nem isteneket is, vagyis szükségképpen csak magánál rosszabbakat.

Teremtett ő magához hasonlót is, ami mégis így vele egylényegű (és ezen jól el lehet vitatkozni, hogy ez kettő, vagy egy). Jézus és a szentlélek.

Feltételezzük, hogy Isten tökéletes, következésképp magánál tökéletesebbet nem teremthetett. Ez nem a mindenhatóságának cáfolata, mint ahogy az se, hogy Istennek kell lennie képessége arra, hogy olyan követ teremtsen, amit Ő maga se tud felemelni. Ugyanis ez csak a szavak ütköztetése, ahol a szó értelme más és más szitutól függően.

Olyan ez, mintha azt állítanánk, hogy a fradi (focicsapat) még sohasem kapott ki, bár előfordult, hogy néha több gólt kapott, mint rúgott. Majd kijelentjük, hogy ha Isten ezt a mondatot nem tudja értelmessé tenni, akkor Ő nem mindenható. Ez eléggé nevetséges érv lenne... :)

Istennek úgy tetszett, hogy a jót ne a semmiért kapja a teremtett élőlény, hanem küzdjön meg érte, és cselekedetének arányában kapja a jót.

Miből élnének az élőlények ha nem egymás kárára cselekednének, azaz táplálkoznak egymásból nap mint nap?

Ha minden és mindenki jó lenne a másikhoz, akkor mi értelme az életnek, mindenki már szinte isteni rangban a semmiből táplálkoznak. De miért volna szükség sok jó Istenre?

#18

“Istennek úgy tetszett, hogy a jót ne a semmiért kapja a teremtett élőlény, hanem küzdjön meg érte, és cselekedetének arányában kapja a jót.”

Eredetileg nem így volt hanem igenis a “semmiért” éltek volna. Legalább is valami ilyesmi volt az Édenkert elképzelés csak aztán Ádámék ettek a tiltott fáról stb.

“Miből élnének az élőlények ha nem egymás kárára cselekednének, azaz táplálkoznak egymásból nap mint nap?”

Istennek nehezére esne olyan élőlényeket teremteni amik nem kell egymást megegyék vagy akár soha sem kellene egyenek? Mindenható, elvileg bármire képes lenne.

Illetve ez a kegyetlen élővilág is (a Biblia szerint) elvileg az ember miatt lett ilyen de eredetileg nem ilyen volt, akkor miről beszélsz?

#18: "Miből élnének az élőlények ha nem egymás kárára cselekednének, azaz táplálkoznak egymásból nap mint nap?"

Miért? Egy halom élőlény egyszerűen spontán keletkező szerves anyagból, vagy más élőlények szerves hulladékából él. Nekik mit kell küzdeni más fajokkal szemben? Örülnek, hogy vannak más fajok, akik "szemetet" termelnek, és a más fajok örülnek, hogy a "szemetüket" eltakarítja más (beleértve ebbe az elhullott tetemeket is).

Vannak élőlények amik meg simán a szervetlen anyagból élnek. Pl. mit kell küzdenie egy növénynek azért, hogy a kimeríthetetlen fényenergiához jusson? Max. ha sűrűn vannak, akkor egymással kell megküzdeniük a fényért, de alapvetően a klasszikusan értelmezett növényélet nem táplálkozik a másik életből, és sokkal inkább más fajok hasznára nő, még az olyannak is, amelyik szintén nem táplálkozik a másik élőlényből.

Pl. a méhek tápláléka a nektár és a virágpor, és ezek begyűjtésével nem ölik meg a növényt, hanem éppen hogy a hasznára vannak a növényeknek, hiszen a méh a virágos növények egyik fő beporzója.

Töménytelen mennyiségű lény van, amelyek igazándiból senki kárára nem élnek, sőt, sokkal inkább egymás hasznára, sőt előfordul ilyenkor, hogy egymás nélkül még élni se tudnának.