Márk evangéliuma, amely a legkorábban keletkezett a négy közül, miért nem említi a szűz fogantatást?

Márk Jézus életét és műveit más szemszögből nézi, mint PL: Máté.

Míg Máté az evangéliumát a zsidók számára írta, Márk nyilvánvalóan elsősorban a rómaiaknak írt. Honnan tudjuk ezt? Onnan, hogy Mózes törvényét csak akkor említi, amikor olyan beszélgetésről számol be, amelyben hivatkoznak arra, és Jézus nemzetségtáblázatát is teljesen kihagyja. Magyarázó jellegű kiegészítéseket fűz a zsidó szokásokhoz és tanításokhoz, amelyeket a nem zsidó olvasók feltehetőleg nem ismertek.

A zsidó fémpénzek értékét római pénzben adja meg

Márk nem tartozott a 12 apostol közé, és nem volt Jézus közvetlen társa.

Jézust Isten csodatevő Fiának, győzelmes Megmentőnek festi le. Inkább Krisztus tevékenységét hangsúlyozza ki, mint prédikációit és tanításait.

Jézus példázatainak csak egy kicsiny töredékét és hosszabb beszédeiből is csak egyet jegyez fel, s még a hegyi beszédet is kihagyja. Ezért Márk evangéliuma rövidebb, noha ugyanannyi cselekményt tartalmaz, mint a többi. Legalább 19 csodára hivatkozik.

Először is tudatosítanod kell magadban, hogy Mit jelent a SZENT kifejezés.

Abban a korban, Ha egy lány elvesztette a szüzességét és kiderül, akkor halál büntetést kapott volna. Isten nem mentette volna fel a büntetés alól, nemhogy még a fia életét is a törvénye ellen vétkezőt használja fel a megszületésére. Ez az egyik ok, amiért a fiatal lány kifejezés mögött a szüzesség is benne van.

A másik ok, hogy Isten szent célra használta fel Máriát. Ha Mária nem lett volna szűz, vagy is tiszta, akkor a Messiás sem lett volna szent.

A szent kifejezés pedig azt jelenti, hogy Isten egy különleges célra kiválaszt egy személyt. Isten nem fog tisztátalan személyt felhasználni tiszta szent dologra.

Jézusnak Ádámmal egyenértékű tökéletes emberként kellett megszületnie. Ezért olyan Nőt választott ki erre a célra, aki minden tekintetben tiszta volt erre a megbízatásra.

Isten aki maga is Szent, nem keveri a tervét tisztátalan szokásokkal, és emberekkel sem.

Már találkoztam avval a szemlélettel itt a Gyikon, hogy a négy evangélium miért nem ugyanazt állítja?

Az, hogy mind a négy evangélium ugyanazt és tovább menve ugyanúgy írták volna le, az teljesen képtelenség, minden realitást nélkülöz. Mert ha egyet akartak volna összeültek volna 11en és megírták volna közösen.

Az evamgélisták mind a saját látásmódjukat vitték bele, ezt élesszeműen érzékelni is lehet ha többször elolvassuk. Ezt látták az egyházatyák is, Márkot az oroszlánhoz, Jánost sashoz, Mátét angyalhoz hasonlitották.

Saját stilusukkal kifejezetten kiegészítésre is törekedtek. Ezért van az hogy a Márkban, a koraiban nincs, de a későbbik már kiegésziti. Mátéból és Jánosból izzik az, hogy személyesen ismerték Krisztust. Míg Lukács bevezetőjében elárulja, hogy nyomozati munkát végez már mindennek a megtörténte után.

Más a stílusbeli eltérés és más a tárgyi ellentmondás két szemtanú(?) tanúvallomásában.

Ez utóbbi vagy tudatlanság vagy szándékos hazugság eredménye lehet csak.

"Az, hogy mind a négy evangélium ugyanazt és tovább menve ugyanúgy írták volna le.."

Az elvárás, hogy ugyanarról az eseményről ne legyenek a beszámolók ELLENTMONDÓAK.

Hangsúlyozhatnak más részleteket, elhagyhatnak, vagy betoldhatnak részeket, mondhatják a saját szavaikkal, ez természetes, de az nem elfogadható, hogy az egyik UGYANARRÓL a részletről azt állítja hogy "A" a másik pedig azt, hogy "B".

De ezt már valóban elemeztük néhányszor.

"Márk evangéliuma, amely a legkorábban keletkezett a négy közül, miért nem említi a szűz fogantatást?"

Mert ez az evangélium a pogányoknak íródott, nem a zsidóknak, mint a másik három. Nem tartotta fontosnak, a sok suttyó pogány úgysem értette volna, nem fogadták volna be

"Ez utóbbi vagy tudatlanság vagy szándékos hazugság eredménye lehet csak."

Vagy véletlen tévedés, vagy még ezer más ok

" Vagy véletlen tévedés, vagy még ezer más ok.."

Véletlen tévedés???

Nem Isten által sugalmazott műről beszélsz talán?

Más ezer ok...

Párat ha felsorolnál...

(esetleg azt is, hogy egy mesét sokféle módon mesélnek el, kinek kinek szája íze szerint, lévén nem köti a mesélőt a megélt események történetisége (ami a tanúságtétel alapja)).

Márk, aki nem tartozott Krisztus apostolai közé jóllehet nem ismerte Szűz Máriát sem.

Lukács evangélista viszont úgy kezdi evangéliumát, hogy mindennek utána akar járni. Nagy valoszinűséggel Krisztus halála után felkereste Szűz Máriát, és tőle is információkat szerzett be. Ez a mondat támasztja alá leginkább Lukács és Mária találkozását: "Mária pedig szívébe véste szavaikat és elgondolkodott rajtuk."