Énok könyve miért nem szerepel a Bibliában?

Szia,

Azért mert ez egy bizonyítottan pszeudoepigráf irat. Azok az írások tartoznak ide, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.)

Kb. i. e. 200 és i. sz. 200 között keletkeztek, bibliai szerzők művének tüntetik fel magukat. Sok közülük álmokat, látomásokat tartalmaz Ezékiel, Dániel és Zakariás stílusában. Jellemző rájuk a messiási királyság dicsőségének érzékletes leírása, úgyszintén élénk fantáziával írnak a teremtésről, az angyalokról stb. A katolikus egyházban apokrifoknak nevezik ezt a csoportot, protestáns körökben pedig tágabb értelemben vett apokrifusoknak vagy apokaliptikus irodalomnak.

Üdv. Péter

Énok könyvét az Újszövetség is idézi, szóval ismerert lehetett abban a korban. Jelenleg az Etióp Ortodox Egyház kánonjában szerepel. A szerző nem Énok, de ez nem lehet érv ellene, mivel az Újszövetség könyveinek egy része is pszeudonimnak minősíthető. A másik pedig az, hogy a Keleti és Nyugati Egyház kánonját a (szakadatlan) Katolikus Egyház döntötte el, és ők nem vették be Énokot. Ennyi a magyarázat.

Üdv,

Egy ateista

Sziasztok,

Az hogy pontosan ki idéz kit egyáltalán nem bizonyított!

Üdv. Péter

A Szegedi Bibliakommentár a következőt mondja:

"Júdás számos régi iratból idéz, amelyeket a keresztény egyházi törvények nem kanonizáltak: Hénokot a 14-15 versszakban és Mózes mennybevitelét a 9. versszakban. Bizonyára azért lát nagy értéket ezekben az idézetekben, mert hiteles érveknek tekinti őket, amelyek őt szolgálják és amelyeknek lényege a következő: - megerősíthetik és hagyományosan visszhangozhatják az Isten ítéletéről és Krisztus eljöveteléről szóló állítást. Ezeknek a ritkán használt írásoknak az alkalmazása talán a teológiai viták kiszélesítését eredményezi ebben az egyházban, amikor a csoport megszűri hitének legfőbb kérdését, azt, hogy "egyszer s mindenkorra megkapták", s hitük alapját. E ritkán használt írások, valamint az Ószövetség és a népszerű zsidó hagyományok kiterjedt alkalmazása valószínűleg azt mutatja, hogy miként értékeli a szerző a keresztény hit igazságát, amelyet a fent említett és elismert források is alátámasztanak. Már régóta ismeretes, hogy a Júdás-levél nagy része a 2Pét 2-ben is megjelenik. És az is általánosan elfogadott, hogy a 2Pét számos témát kölcsönzött Júdástól és ezt az anyagot úgy dolgozta át, hogy beilleszkedjen a saját helyzetébe."

Forrás itt: [link]

A Keresztyén bibliai lexikon meg ezt mondja:

"Zsidó származására vall az, hogy ismeri és idézi a Mózes Mennybemenetele és a Hénók Apokalipszise című ÓSZ-i apokrifus iratokat (9–10.14), és késői zsidó, valamint korai keresztyén elemek is felismerhetőek szövegében. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a levél nyelvezete gondosan csiszolt g.; ez Palesztinán kívüli származásra enged következtetni."

Forrás itt: [link]

Úgy tűnik tehát, hogy a Júdás levél idézi az apokrifokat.

Szia,

Ez nem bizonyíték hanem vélemény. Júdás levele nem nevezi meg a pontos forrását, így nem tudjuk hogy pontosan honnan idéz, csupán az egyértelmű, hogy ugyanaz a szövegtöredék szerepel ezekben az írásokban, ez azonban nem hitelesíti a másik két apokrif iratot! Lehet hogy mindegyik olyan forrásokból merít amit nem ismerünk pontosan! Sőt az is lehet, hogy ezek idéznek Júdás keveléből!

”Júdás levele a hitelesség szempontjából vált megkérdőjelezetté, ugyanis az Énokh könyve c. pszeudoepigráf iratból idéz (14-15. vers). Nyilvánvaló lett azonban, hogy csak a maga céljainak megfelelő részletet ragadja ki, olyan jelleggel, ahogy Pál is idéz pogány, görög szerzőktől (Ap. csel. 17:28; I. Kor. 15:32; Tit. 1:12). Egyáltalán nem hitelesíti a művet mint egészet, nem a szent írások idézésénél használt formulával idézi. Egyesek bizonytalannak tartják Énokh könyve i. e. I. századra datálását is, és azt vallják, hogy a könyv későbbi, és Énokh könyve idéz Júdás leveléből, és nem fordítva.”

[link]

Üdv. Péter

Sziasztok,

Ez az idézet dr. Reisinger János irodalomtörténész bevezetés a Biblia tanulmányozásához című könyvéből származik. Igen, ez egy protestáns álláspont ami szembemegy a tudományos bibliakritika álláspontjával. Nem hiszem, hogy “normális” álláspont az hogy a próféciákat utólag írták meg, ez kifejezetten “hitetlen” álláspont!

Üdv. Péter

#9

"Nem hiszem, hogy “normális” álláspont az hogy a próféciákat utólag írták meg, ez kifejezetten “hitetlen” álláspont!"

Ezzel nem értek egyet, de ahogy gondolod, nem nyitok erről vitát.

Ismerem azt a könyvet, olvastam. Ő társszerző benne, Vankó Zsuzsával írta. De Reisinger János irodalomtörténész nem pedig hittudós.

Nekem a katolikus szentírástudomány megbízhatóbbnak amúgy jobbnak tűnik.