Igaz, hogy a tudományok darabokra szedik szét, és tapossák meg a vallásokat?

Miért, ha bebizonyosodik pl milyen agyhullámtevékenységgel működik az ima, nem inkább örülnötök kellene? Most mi van abban ha valaki kideríti. Ha működik, nincs mitől félnetek, a tudományban van a tapasztalati úton megismerés (empirikus), meg a levezetés (logikai).

Ha elég bizonyítékotok van, akkor jók vagytok az empirikusban legalább, amíg meg nem érkezik az elvi levezetés.

A VALLÁST és a tudományt olykor egymás halálos ellenségének tartják. Némelyeknek úgy tűnik, mintha ez a két terület olyan harcot vívna, melyben az egyik csak úgy szerezhetné meg a másik fölötti győzelmet, hogy közben megadja neki a kegyelemdöfést.

Az egyik táborban olyan tudósok vannak, mint amilyen Peter Atkins kémikus is, aki úgy érzi, hogy „lehetetlen” összeegyeztetni a vallást a tudománnyal. Atkins szerint „a józan ész megcsúfolása” az abba vetett hit, „hogy Isten létével bármi is megmagyarázható, arról az állításról nem is szólva, hogy minden Istenre vezethető vissza”.

A másik táborban olyan vallásos emberek vannak, akik a tudományt hibáztatják a hit lerombolásáért. Ezek a személyek úgy vélik, hogy a mai tudomány csalás; a tények, melyeket feltár, talán pontosak, de félreértelmezik őket, és ezzel aláássák a vallásos emberek hitét. William Provine biológus például azt mondja, hogy a darwinizmus „nem tud biztos erkölcsi alapokat nyújtani, és nem tud rávilágítani az élet végső céljára”.

William Provine mikor és hol mondta ezt?

Tudnál forrást adni hozzá?

Az életrajza alapján erre semmilyen oka nem volt...

@24:

"a darwinizmus nem tud biztos erkölcsi alapokat nyújtani, és nem tud rávilágítani az élet végső céljára”

Mint ahogy a hidrodinamika nem tud biztos naranccsal töltött kacsa recepteket nyújtani és nem tud rávilágítani a fűszervaj végső kalóriatartalmára, vagy ahogy a Lewis-féle sav-bázis elmélet nem tud biztos alapokat nyújtani az oktáv farkaskvint nélküli felosztásához és nem tud rávilágítani a tiszta hangközök végső megtartására.

Van ez így néha. Az élet kegyetlen.

"Atkins szerint „a józan ész megcsúfolása” az abba vetett hit, „hogy Isten létével bármi is megmagyarázható"

Ha belegondolsz, egy bármire képes lény, bármire is lehet magyarázat, de pont ezáltal elveszíti magyarázó jellegét. Az 'Isten miatt' a 'mert csak'-kal egyenértékű magyarázat bármire, és ha az ilyen válaszokat elfogadjuk legitim érvelésnek, az valóban a józan ész megcsúfolása.

A 'tudomány és vallás kéz a kézben' elképzeléssel pedig nem is lenne bajom, ha azt látnám hogy a vallás valóban a keblére öleli a tudomány legújabb eredményeit. Csakhogy nem sokszor tapasztaltam hogy a vallások jó néven vennék, hogy megcáfolnak valamit amit eddig hittek.

#25 William Provine mikor és hol mondta ezt?

Tudnál forrást adni hozzá?

Igen, itt van!

William Whiston tudós, matematikus, lelkész és termékeny író, valamint az angol fizikus és matematikus, Sir Isaac Newton munkatársa volt. 1702-ben Whiston örökölte Newton Lucas-professzori állását az angliai Cambridge-i Egyetem matematika tanszékén. Ezt a pozíciót mindig is a tudomány és a technika világának legjelentősebb képviselői töltötték be.

WHISTON arról is jól ismert, különösen a Biblia tanulmányozói előtt, hogy lefordította angolra az első századi zsidó történetíró, Josephus Flavius írásait. A The Works of Josephus című művéből sok mindent megtudunk a zsidók történelméről és a korai keresztények életéről.

WHISTON HITNÉZETEI

Whiston nagyon sok témában kutatott, főként a tudomány és a vallás érdekelte. Hitt abban, hogy a Biblia teremtési beszámolója pontos, és szilárd meggyőződése volt, hogy a természetben megfigyelhető tervezettség, szépség és rendezettség egy emberfeletti tervezőre mutat.

Továbbá azt vallotta, hogy a kereszténység azért bomlott fel rengeteg kis felekezetre, mert a papság eltért a Bibliától. Jobban ragaszkodtak zsinatokon megfogalmazott és egyházatyák által elfogadott tanításokhoz és hagyományokhoz, melyek ellentmondtak a Bibliának.

Whiston hitte, hogy a Biblia az igazságot tartalmazza Istenről. Éppen ezért elutasította a pokoltűzben való örök kínzás gondolatát, mint ami elképzelhetetlen, kegyetlen és Istenre nézve sértő. Legfőképpen azért került szembe az egyházzal, mert nem hitt a háromságban, mely szerint egy Istenben három egyenlő és örökkévaló személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A HÍRES PROFESSZORBÓL KITASZÍTOTT LETT

Gondos kutatás eredményeként Whiston arra a következtetésre jutott, hogy az első századi keresztények nem hittek a háromságban, és az csak később szivárgott be a keresztény egyház tanításaiba a többi pogány hitnézettel együtt. * A barátai figyelmeztették Whistont, hogy veszélybe sodorhatja magát, ha publikálja a véleményét, de ő nem tudta figyelmen kívül hagyni azt a felismerést, hogy az egyházban elferdült nézetet vallanak Jézusról, aki igazából Isten Fia és teremtménye.

A Cambridge-i Egyetem mindenkit eltávolított az állásából, aki az anglikán egyház tanításaival ellentétes hitnézeteket hirdetett. Ezért Whiston pozíciója is veszélybe került. Ám még ekkor sem hallgatta el a véleményét, nem úgy, mint Newton, aki szintén hamis tanításnak tekintette a háromságot, de titokban tartotta a nézőpontját. Whiston ezt írta: „Semmilyen világi érdek. . . sem tart vissza.”

Mivel nem volt hajlandó megalkudni a hitnézeteiben, „a híres professzorból kitaszított lett”

1710-ben Whistont száműzték a Cambridge-ről. Mivel nem volt hajlandó megalkudni a hitnézeteiben, a híres professzorból kitaszított lett. Mindez nem félemlítette meg. Noha eretnekséggel vádolták, írt egy többrészes esszét Primitive Christianity Revived (Felélesztett őskereszténység) címmel. Később az őskereszténység előmozdítása érdekében alapított egy társaságot, mely a londoni otthonában tartott gyűléseket.

Bár elvesztette a professzori állását, és anyagilag is sok kár érte, Whiston továbbra is publikált és előadásokat tartott londoni kávéházakban. Hogy betekintést nyújtson az első századi keresztények korába, 1737-ben kiadta a fordítását Josephus írásairól, melyet a mai napig nyomtatnak.

Bátor kiállása, ám nem túl népszerű álláspontja miatt Whistont sokan „különcnek” tartják, mondja James E. Force író. Mások viszont felnéznek rá mint bibliatudósra, az igazság őszinte kutatójára, egy olyan emberre, aki tartotta magát a hitnézeteihez.

TUDTAD?

William Whiston (1667–1752) és Sir Isaac Newton jól ismerték egymást, és sok vallásos hitnézetben egyetértettek.

Newton egy ideig támogatta Whiston karrierjét, de később megszakította vele a kapcsolatot.

Whistont eretnekséggel vádolták, de sosem bizonyították rá.

„Whiston egyik kiemelkedő tulajdonsága az őszintesége volt” (English Versions of the Bible).

Egy tudós, aki nem követte a tömeget

Josephus Flavius művei William Whiston fordításában

„A társai túlbuzgónak tartották, amiért feláldozza a karrierjét az elveiért, Whiston pedig őket találta túlbuzgónak abban, hogy bármilyen elvet feláldoznak az előmenetelükért” (William Whiston—Honest Newtonian).

„Whiston felhasználta a tudományos ismereteit, hogy kutasson, elmélkedjen és következtetéseket vonjon le vallásos kérdésekben. A háromságellenes nézőpontja és az őskereszténységbe vetett hite a sok olvasás és elmélkedés eredménye” (dr. Robert Bruen).

#24 írod: "William Provine biológus például azt mondja, hogy a darwinizmus ..."

#25 rákérdezek: "William Provine mikor és hol mondta ezt?"

#29 írod: "William Whiston tudós, matematikus, lelkész ..."

Bocsi, de miről beszélsz???

Neked nem tűnik fel valami furcsa eltérés???

Provine akitől idéztél(?!) nem azonos Wistonnal!

[link]

"William Ball Provine (February 19, 1942 – September 1, 2015) was an American historian of science and of evolutionary biology and population genetics."

Annak, hogy Whistonnal mi történt az ezerhétszázas években mi köze van ahhoz, hogy egy huszadik századi ateista tudós szájába olyan idézetet adtál, amit soha nem mondott?!!!

Egyébként, Whinstonról szólva (ha már említve lett):

Tudós volt, ez igaz - de nem biológus,hanem teológus, történész, természet filozófus és matematikus.

Tehát ha Ő mondta azt amit egy más tudós szájába adtál

(megjegyzem a #29-es meglehetősen hosszú, ám érdektelen válaszodban sem adtál az idézett szöveg eredetére vonatkozó forrást, erre még várnék adatot),

akkor egy biológiai kérdésben az ő véleménye és a szomszéd Mari néni véleménye is pont olyan súllyal esik latba, mivel a biológia egyiküknek sem szakterülete.

Tehát felejtős...