Miért erőltette korábban a Katolikus Egyház a latin nyelv használatát?

A katolikus egyház az egykori Római Birodalom területén alakult ki, az egyházszervezet kiépítése még a birodalom idején indult, tehát természetes volt, hogy latinul beszéltek és írtak. Azt megértették a birodalom távoli vidékein is, voltak rá papok és hivatalnokok, hogy lefordítsák a helyi nyelvre.

Később a birodalom szétesett, de Róma maradt a kereszténység egyik központja. Konstantinápoly, később Bizánc meg a másik, ott a görög nyelv terjedt el és az egyházszakadás után ez nem is volt akadály, mert a keleti és nyugati rítusú keresztények nem nagyon álltak szóba egymással. Viszont a nyugati rítusúaknál maradt a latin nyelv, ugyanis egyrészt a korábbi iratok mind latinok voltak, másrészt a latin nyelv volt alkalmas az írásbeliségre. Annak volt nyelvtana, helyesírása, míg az Itáliában akkoriban kialakuló ilyen-olyan helyi nyelvekről ezt még évszázadokig nem lehetett elmondani. Olasz nyelvről ugyanis még nagyon sokáig nem beszélhetünk: Dante Isteni színjátékáig nem volt széles körben ismert olasz írásbeliség és néha két szomszédos hercegség lakói sem értették egymást szóban. Úgyhogy jobb megoldás híján maradt a latin nyelv.

#3

Az egészen más.

Az angol a világ legkönnyebb nyelvre, ráadásul tanítják, tanulható autodidakta módon is.

A középkorban azonban műveletlenség volt. Ha jól tippelek, az emberek nagy része a saját anyanyelvén sem tudtak írni, olvasni. Hát még latinul...

Nagyon logikátlan lépés volt a latin nyelv erőltetése az Egyháztól.

A modernitást megelőző korok mindegyikére jellemző volt, hogy az írástudás nem volt tömeges jelenség, mert nem volt modern oktatási rendszer.

A régi világnyelvek (klasszikus latin, attikai görög, klasszikus arab, szanszkrit, klasszikus kínai) rögzített grammatikájú nyelvek voltak, és ezeket az adott régió politikái, vallási, tudós elitje használta elsősorban. Ahogy a prákrit nyelvek eltértek a szanszkrittól, úgy a nép által beszélt nyelv is eltért a klasszikus nyelvállapottól.

Az angol a modernitás világnyelve, eddig soha nem látott nagyságú területen használják. Viszont emiatt változni és széttagolódni fog egy idő után.

#4

Miért volt nagyon logikátlan egy közvetítőnyelv használata, amit amúgy nem csak az Egyház, de az akkori (sokszor a mostani) tudomány is általánosan használt, valamint az államigazgatás is?

Az első állításod értelmezni se tudom, a latint nem tanították, nem lehetett tanulni? Sőt tovább megyek, autodidakta módon is tanulható és régen is az volt.

#6

És kik tanulhattak latinul? Nyilván az elit réteg.

Vagy talán az Egyház által fenntartott egyetemekre jártak egyszerű jobbágyok is?

Mátyás király egy elég sok adót kivetett rájuk, volt azoknak elég baja... Mária Terézia idejében volt az oktatásnak újítása, mikor nagyobb lehetőség nyílt a tanulásra.

De igazából nem is volt a baj, hogy az Egyház ragaszkodott a latin nyelvhez, hanem az, hogy a korszakban a vallásos életmód meghatározó volt, viszont a nép nem értette a prédikációt. Így inkább a szentképek, és a szobrok "prédikáltak". A reformáció újítása volt, hogy a nép nyelvén kell prédikálni, ezért volt nagy dolog a Luther Biblia. Persze, gondolom, sokan azt sem érthették meg, viszont mégiscsak több embernek lett világosabb a keresztény vallás - az apostoli hagyományok értelmezésével, mert anélkül eretnekség lett az eredmény.

Magyarországon a Katolikus Egyház nem is akart kiadni magyar nyelvű bibliafordítást, bár Károli Gáspár 1590-es fordítása arra sarkallta őket, hogy előálljanak egy hivatalos fordítással, amit Káldi Györgyre biztak.

Szóval egy szónak is száz a vége: a népnek a saját nyelvén kellett volna prédikálni.

"És kik tanulhattak latinul? Nyilván az elit réteg."

Pont azok, akik adott anyanyelven tanulhattak. Nem volt külön latinul tanulható réteg.

"Mátyás király egy elég sok adót kivetett rájuk, volt azoknak elég baja..."

Gondolom egész Európában Mátyás uralkodott sok évszázadon keresztül :)

"viszont a nép nem értette a prédikációt"

Miért nem értette? Nem kell ennyire hülyének nézni a népet, azért a saját nyelvükön értettek. Vagy most az próbálod behazudni, hogy a prédikáció is latinul volt? Mert ezt már most cáfolom.

"A reformáció újítása volt, hogy a nép nyelvén kell prédikálni, ezért volt nagy dolog a Luther Biblia."

Nem volt ilyen újítása, mindig a nép nyelvén prédikáltak. Bibliát is fordítottak már korábban, szóval ezt se gondolnám túl nagy újdonságnak.

Miért próbálod meg az embereket félrevezetni?

#8

Senkit nem akarok félreveztni, és nem hazudik. Azt írtam le amit tudok. Ha tévesek a történelmi ismereteim, akkor elismerem a tévedésemet.

Viszont jó lenne, ha adnál forrást arra vonatkozóan, hogy mindig a nép nyelvén prédikáltak, mert én ennek az ellenkezőjét hallottam. Köszönöm.

#9

Hogyne akarnál félrevezetni másokat, amikor olyan hajmeresztő dolgokat állítasz tényként, amik teljesen szembe mennek az ismert történelemmel.

Igyekeztem nagyon finoman fogalmazni...

Igazából neked illene képtelen állításaidat igazolni, nem fordítva. De nyilván ezeket a kitalált állításokat nehéz, ezért hozok én pár cáfolatot.

[link]

Idézek is belőle:

"Az 1100 körüli esztergomi zsinat a prédikáció tartalmát illetően utasítja a papokat: ünnepnapokon a nagyobb templomokban a leckét és az evangéliumot kell magyarázni a népnek, a kisebbekben a Hiszekegyet és a Miatyánkot. A nagyobb helyeken homíliát mondtak tehát, a kisebbeken egyszerű hitoktatás folyt. A Halotti Beszéd és Könyörgés (1150 k.), illetve annak latin megfelelője az első teljes terjedelmében fennmaradt magyarországi prédikáció, sajátos alkalomhoz, a temetéshez kötődik."

"A 13. század végétől több kiváló sermogyűjtemény jelzi, hogy a domonkosok mekkora súlyt fektettek a hazai prédikátorképzésre. A legkorábbi ferences beszédgyűjteményünk a Gyulafehérvári Sorok néven számontartott nyelvemlék révén vált nevezetessé. A 14. század eleji latin kódex margójára a magyar nyelven prédikáló barát néhány sermo rímes felosztását (divisio) emlékeztetőül lejegyezte."

Ezekből látszik, nem csak hogy magyar nyelven történt, de külön műfajjá nőtte ki magát, sőt legelső magyar írott nyelvemlékeink is ehhez köthetők.

A bibliafordítások kapcsán elég lett volna felütnöd a wikipédiát, számtalan Luther előtti fordítást bemutat?

[link]

Idézet innen:

"A legelső nyomtatásban megjelent német nyelvű Biblia 1466-ban készült Strassburgban. A fordítás alapja a Vulgata volt, a szöveget folyamatosan javították: a Luther előtti időkben 13 kiadást ért meg."