Ha minden Ádámtól és Évától kezdődött szaporodás szempontjából akkor hogyan lettek a négerek?

Mikor volt ’a kezdet’?

A teremtési beszámoló ezzel az egyszerű, de jelentőségteljes kijelentéssel indul: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). A bibliatudósok megegyeznek abban, hogy az a cselekmény, amit ez a vers ír le, az nem azonos a 3. verstől említett teremtési napok eseményeivel. És ez nagy horderejű kérdés, tudniillik a Biblia azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy a világegyetem, beleértve a mi Föld bolygónkat is, már egy meghatározatlan idővel azelőtt létezett, hogy a teremtési napok elkezdődtek volna.

A geológusok úgy becsülik, hogy a föld megközelítőleg 4 milliárd éves, a csillagászok pedig úgy kalkulálnak, hogy a világegyetem akár 15 milliárd éves is lehet. Vajon ezek a megállapítások — vagy azok a lehetséges kiigazítások, melyeket a jövőben ezzel kapcsolatban tesznek — ellentmondanak az 1Mózes 1:1-nek? Nem. A Biblia nem határozza meg pontosan ’az ég és a föld’ tényleges korát. A tudomány nem cáfolja meg ezt a bibliai szövegrészt.

Milyen hosszúak voltak a teremtési napok?

Mit mondhatunk a teremtési napok hosszúságáról? Betű szerint 24 órásak voltak? Némelyek úgy érvelnek, hogy mivel Mózes — a teremtési beszámoló írója — a későbbiekben úgy utal vissza a hat teremtési napot követő napra, mint ami a heti sabbat mintája, ezért minden teremtési napnak egy betű szerinti 24 órás napnak kell lennie (2Mózes 20:11). De vajon a teremtési beszámoló szóhasználata ezt a következtetést támasztja alá?

Nem, mert a „napnak” fordított héber szó nemcsak egy 24 órás időszakot, hanem különféle hosszúságú időt jelenthet. Például amikor Mózes Isten teremtési munkáit összegzi, a hat teremtési napról együttesen úgy beszél, mint egyetlen napról (1Mózes 2:4). A Szentírás tehát egyáltalán nem ad alapot arra, hogy valaki önkényesen 24 óra hosszúságúnak jelentse ki a teremtési napokat.

Milyen hosszúak voltak tehát a teremtési napok? A Mózes első könyvében az első és a második fejezet szóhasználata azt mutatja, hogy meglehetősen hosszú időszakokról van szó.

Egy beszámoló összeállításának módja is látszólagos ellentmondáshoz vezethet. Az 1Mózes 1:24–26-ban a Biblia azt mutatja, hogy az állatok az ember előtt lettek megteremtve. De az 1Mózes 2:7, 19, 20-ból úgy tűnik, hogy az ember lett megteremtve az állatok előtt. Miért van ez az eltérés? Mert a két beszámoló a teremtést két különböző nézőpontból írja le. Az első bemutatja az ég és a föld megteremtését mindazzal együtt, ami rajtuk található (1Mózes 1:1—2:4). A második az emberi faj teremtésére és a bűnbeesésre összpontosít (1Mózes 2:5—4:26).

Ezenkívül az első beszámoló időrendben, hat egymást követő „napra” van felosztva. A másodikban az eseményeket fontossági sorrendben írták le. Ezért a beszámoló egy rövid bevezetés után egyenesen Ádám teremtésére tér rá, majd az ő és családja történetét tárgyalja (1Mózes 2:7). A további információkat szükség szerint fűzték a beszámolóhoz. Megtudjuk, hogy megteremtése után Ádám Éden kertjében élt. Ekkor említi az Édenkert ültetését (1Mózes 2:8, 9, 15). Jehova azzal bízza meg Ádámot, hogy nevezze el „a mező minden vadon élő állatát, és az egek minden repdeső teremtményét”. Ezért itt az ideje megemlíteni, hogy „Jehova Isten megformálta a földből” mindezeket a teremtményeket, bár az ő teremtésük jóval azelőtt kezdődött, hogy Ádám megjelent a színtéren (1Mózes 2:19; 1:20, 24, 26).