A templomba járó emberek egy elég jelentős hányadánál vettem észre a gonoszság olyan fokát, hogy az már elborzaszt! Mi a véleményetek ezekről az emberekről, illetve ismertek-e ilyeneket?

Nem vagyok biztos abban, hogy azok a legmelyebb hivo emberek, akik ott feszitenek a templomban.

Ezen kivul meg, szerintem csak a tobbi embert tudjak becsapni, Istent nem.

Azok az emberek azt hiszik, megtehetik, mert ők a nagy vallásossággal/templomba járással kiváltják a gonoszságot, nekik meg van bocsátva,sőt, ők kimondottan jónak számítanak Isten szemében mert templomba járnak...

na az ilyen embereknek kb. annyira fejlett az érzelmi intelligenciájuk, mint egy gyomnövénynek...

Az olyan emberek nem a hitük végett járnak templomba, hanem csak magamutogatásból.

Képmutatás az egész.

Én magam nem járok templomba,de nagymamám igen,és ő is mesélt ilyen emberekről.Sőt,ebben a vidéki templomban az is előfordult,hogy a pap elkezdett politizálni,és a legutóbbi választás előtt azt mondta,hogy ha valaki nem a helyes pártra szavaz,az pokolra kerül.Mamám mesélte,hogy jár oda egy jól öltözött nő a férjével.Nagyon álszent emberek,osztják az észt,közben a fiúk sátánista rocker aki megpattant otthonról:)

Mikor ezt mami mesélte,azt hittem belehalok a nevetésbe.Szerintem manapság nagyon kevés az olyan ember,aki őszinte hitből jár oda,és még több,aki csak a hasznát nézi.Most nem akarok senki vallásába beletaposni,de például ha katolikus vagy,és bűnt követsz el,elmondasz pár Miatyánkot,és minden meg van bocsájtva.Nekem valahogy ez sem tűnik korrektnek.

Én mélyen vallásos, 25 éves, templombajáró srác vagyok. Nem tartom magam bűntelennek, nekem is nagyon sok hibám és bűnöm van, ahogy bárki másnak.

Ez az álszent viselkedés, amit leírt a Kérdező, ez inkább a falusiakra vonatkozik. Én is falusi vagyok, s egy tipikus példát el is mesélnék:

Nagypénteken köztudott, hogy előadják a Passiót, nálunk ezt kb 10 idősebb ember teszi. Nagyon szép dolog ez, sokat készülnek rá, és szépen előadják. Nagypéntek Jézus halálának és temetésének az ünnepe nálunk. A szertartáson még a gyász uralkodik, majd ahogy a passiós emberek kimennek a templomból, átmennek a plébániára, ahol vendégeskedés várja őket. Esznek-isznak, beszélgetnek, jólérzik magukat, sokat nevetnek. Mindez azért, mert így köszönik meg, hogy betanulták a Passiót. Ez helyes dolog, de miért pont Nagypénteken kell ezt csinálni? A pap is velük együtt viccelődik. Szóval ez tipikus képmutatás, hiszen a "vallásosság" csak addig tart, míg a templomban ülnek.

Viszont néhány dologgal sérted a másikat, Kérdező. Egyrészt, csak a templombajáró katolikusokat szidjátok. A reformátusokat és egyéb vallásúakat akkor miért nem? Ott is ugyanúgy vannak képmutató álszentek mint nálunk.

Másik dolog: Aki templomba jár, és gyakorolja vallását, az biztos hogy képmutató és gonosz? Mert a fentebb olvasottakból ez jött le nekem, hogy aki templomba jár, az gonosz. Én járok templomba minden vasárnap, de misekezdésre érek oda, leülök a leghátsó padba, ahol szinte senki se lát, majd a végén az elsők közt megyek ki (mivel közel vagyok az ajtóhoz), nem állok meg senkivel beszélgetni. Otthon sokat imádkozom, igyekszem megbocsátani másoknak, segíteni másokon. Ettől függetlenül nekem is sok bűnöm van, de nem értem miért kell a templombajárókat rögtön ilyen negatív színben festeni?

És még néhány dolog:

Szerintem becsülendő a templombajárókban, hogy míg a többiek vasárnap délelőtt otthon lustálkodnak, addig ezek az emberek a legnagyobb szakadó esőben is elmennek a templomba. Meg azok az öregasszonyok, akik már alig bírnak menni, de elmennek akkor is a templomba, az miért elítélendő? Az én nagymamám is jár meinden vasárnap. kb 500 m-re van tőlünk a templom. Elindul hamarabb, és kb 3-4-szer megáll pihenni, annyira nehezen megy, de mégis elmegy, mert szereti Istent. Ez szerintem becsülendő, hogy Istenért áldozatot hoz valaki nem?

Bírom az olyan embereket, akik azt mondják: "nem kell a templomban képmutóskodni, mert nem az számít, hanem az, hogy az ember belül mit érez" Ez magyarul annyit jelent, hogy az illető semmit nem tesz Istenért. Nem imádkozik, nem jár templomba, nem gyakorolja a felebaráti szeretetet, hanem csak úgy van, mert az számít hogy ő "belül mit érez". :)

Még egy dolog: Írta valaki azt, hogy aki halála előtt megbánja bűneit, a mennybe jut. Így van. Ezt Jézus maga mondja a Bibliában, abban a példabeszédében, amikor a szőlőmunkásokról beszél, hogy ugyananyni fizetést kapott a nap végén az, aki reggeltől kint dolgozott, és ugyanannyit az, aki csak a nap végén, 1 órácskára ment ki. Az egész nap kint dolgozók zúgolódtak emiatt. A gazda erre azt mondta, hogy megadta ami jár, mert ennyiben egyeztek meg. Vagy fáj neked hogy másokkal jót teszek? Ez tipikus példa, hogy az isteni dolgokat nem szabad földi szemmel nézni, és hogy bármikor van lehetőség a megtérésre, mert Isten mindenkinek megbocsát, mert mindenkit szeret.