Nevezhető-e a bibliai ószövetség haragos és büntető istene démonnak?

na most aztán jól odamondtál!

lehet, hogy kitérek a hitemből.

Szia!

Szerintem nem. Véleményem szerint az Ószövetség Istenképe és az Újszövetség Istenképe alapjaiban nem különbözik egymástól, a probléma inkább abban van, hogy az emberek igyekeztek azt rosszul értelmezni.

A Teremtéstől kezdve azt látjuk, hogy az Isten szereti az embert és mindent megtesz a boldogulásáért. Valóban szörnyűek az ítéletek, de vajon igazságtalanok voltak? Vajon nem arról van-e szó sokkal inkább, hogy Isten mindent megtett azért, hogy mentse a menthetőt, hogy biztosítsa azoknak az életét és biztonságát, akik Őt kívánták követni. Isten nagyon sok időt adott az embereknek a megtérésre, az Özönvíz előtt 120 évig hirdették az Isten ítéletét, de csak 8 ember hallgatott a felhívásra. Ábrahámék nem szálltak szembe az emóreusokkal, mert azok gonoszsága még nem telt be. Isten mindent megtett az ítéletek előtt hogy megmentse a népeket, és sokszor sikerrel is járt: lásd pl. Jónás esetét a Ninivebeliekkel...stb. Egy démon sohasem küzdött volna azért, hogy az emberek megváltozzanak. Ez a világ Sátán uralma alatt van. Isten csak próbálja menteni akit lehet.

Üdv. Péter

A Bibliában sok helyen önző célokra használják fel Isten nevét.egy prófétának pl.szabad embert ölni,de másnak nem,mert a tízparancsolat tiltja.a kiforgatás,és az álszentség csúcsa,amikor valaki embert öl,és Istennel takarózik,hogy ne lehessen megfeddni.Tehát a Bibliai Istent ilyen értelemben nevezhetjük egy agyafúrt diabolikusnak.

Péter,ehhez szeretnék hozzászólni.

"Szerintem nem. Véleményem szerint az Ószövetség Istenképe és az Újszövetség Istenképe alapjaiban nem különbözik egymástól, a probléma inkább abban van, hogy az emberek igyekeztek azt rosszul értelmezni."

a kereszténység fő Isteni személye Jézus Krisztus.aki kereszténynek vallja magát,az elvileg Krisztust követi,az ő szava az egyik legfőbb mérvadó.Jézus,mint próféta,Isten szavát közvetíti a Biblia szerint.Ha azt mondom,hogy Jézus soha egy szóval nem mondta senkinek,hogy kövezze meg a másik embert,sőt helytelenítette,a parázna nő esetében is ez volt a válasza a hűtlen nőt megkövezni kívánó emberek felé:"az vesse rá az első követ,aki bűntelen közületek",ezzel szemben Mózes,aki a Biblia szerint szintén Isten szavát közvetíti,a féltékenységi törvénynél kimondja,hogy a hűtlenkedő asszony Isten nevében halállal lakoljon,kövezzék meg,akkor,hogyan mondhatjuk,hogy az ószövetség és az újszövetség Istene alapjaiban nem különbözik egymástól? és ebben mit lehet rosszul értelmezni? Isten nem mondhatja ugyanarról a dologról Jézusnak ezt,Mózesnak meg amazt,teljesen az ellenkezőjét.

"A Teremtéstől kezdve azt látjuk, hogy az Isten szereti az embert és mindent megtesz a boldogulásáért. Valóban szörnyűek az ítéletek, de vajon igazságtalanok voltak? Vajon nem arról van-e szó sokkal inkább, hogy Isten mindent megtett azért, hogy mentse a menthetőt, hogy biztosítsa azoknak az életét és biztonságát, akik Őt kívánták követni. Isten nagyon sok időt adott az embereknek a megtérésre, az Özönvíz előtt 120 évig hirdették az Isten ítéletét, de csak 8 ember hallgatott a felhívásra. Ábrahámék nem szálltak szembe az emóreusokkal, mert azok gonoszsága még nem telt be. Isten mindent megtett az ítéletek előtt hogy megmentse a népeket, és sokszor sikerrel is járt: lásd pl. Jónás esetét a Ninivebeliekkel...stb. Egy démon sohasem küzdött volna azért, hogy az emberek megváltozzanak. Ez a világ Sátán uralma alatt van. Isten csak próbálja menteni akit lehet."

Akkor újra Mózest hoznám fel példának:

Szándékos és nem szándékos bűnök:Móz.4;15.30-36

Itt azért kell meghalnia egy embernek,mert szombaton fát szedett....ezért kell az Úr nevében halálra kövezni.szó nincs arról,hogy a követői életét,és biztonságát biztosítani kellett volna.senki nem volt veszélyben,az az ember csak fát szedett,senkit nem bántott.de egy bugyuta törvény,felfogás miatt meg kellett halnia.Isten mint megmentő.....Én nagyon úgy látom,hogy Mózes meg volt tévesztve a Sátán,az önzés által.a Sátán is csak azzal a szándékkal bíztatta gyilkosságra,hogy mentse,ami menthető.De minderre Isten nevében bíztatta!

Nekem az egész egyféleképpen tűnik elfogadhatónak, amiben Isten valóban a legfőbb erény képviselője.

Az, hogy az egész történetet ő indította el, ő hagyta, sőt akarta, hogy az ember „bűnbe essen”, és végigjárja ezt. Ha nem akarta volna, nem is említi a tiltott fát, és gondoskodik arról, hogy az ember számára sohasem legyen elérhető. De azt sem mondhatta, hogy "egyél csak a fáról", mert akkor hamar megutálja őt az ember.

De miért akarta ezt? Mert az ember csak így lehetett jónak és rossznak tudója (abban mi bűn lenne, hogy tudod mi a jó és mi nem), vagyis így válhat valóban azzá, amivé lett "Isten saját képévé". Lucifer pedig elvállalta a rossz fiú szerepét, ő hozza a gondot és bajt, hogy az ember megtalálja belőle a kiutat (Fényhozó). Ha minden az ölünkbe hullik, akkor mi vesz rá a fejlődésre?

Csak ha ez ember ezt úgy, ahogy van, elfogadja, akkor azt mondja, hogy "ja, ezek ketten sakkoznak hétmillió paraszttal, akkor miféle bűnömet bánjam meg, egyáltalán miért kövessem ezt a fajankót, aki unalmában homokozik, aztán árvizeset játszik?" Azért, hogy a szabad akaratból tett cselekvéseink után megtanuljunk felelősséget vállalni. Rávarrhatjuk Istenre, hogy ő tett minket ilyenné, és ez igaz is. Csak akkor nem fejlődünk. Ha minden az emberakarata szerint történne, egy idő után már azt is kifogásolná, hogy este lemegy a Nap.

Fodor Ákos, magyar haiku költő ezt írja:

morális örök-

mozgó: amit nem emelsz

- szűntelen – süllyed

A felnőttek is "hazudoznak" a gyerekeknek Mikulásról, krampuszról meg húsvéti nyusziról, hogy csak a jó gyereknek kap ajándékot. Aztán persze mindig kap valami "jutalomfalatot", káros, önbizalom-romboló is lenne, ha nem így történne. Vele együtt viszont megkapja a tanulságot is, amit szépen lassan megért és elfogad. Pedig a hibáinak nagy részét szülői mintákból veszi át. Az egyén bűne legtöbbször a közösségé is. Miért lesz egy bűnözőből bűnöző? A legritkább esetben azért, mert nem épelméjűnek született. Könnyű belátni, hogy nincs eredendő bűn, legfeljebb eredendő hajlam a bűnre. Nem is szeretem ezt a szót, túlságosan súlyos (de ez csak az én véleményem).

Isten ugyanezt játssza az emberrel nagyban, amit a felnőtt a gyerekkel. A végén mindenki megkapja az "ajándékot", Pokolról a Biblia sem ír. A pokol az az állapot, amikor megkapod az ajándékot úgy, hogy tudod, nem érdemelted meg. Akkor te magad utasítod vissza, Isten nem ítélkezik, csak tükröt tart eléd. Nem jársz úgy, mint Anániás és Szafira, az népriogatás. Isten elküld, és azt mondja, hogy ha rendbe tetted ezeket a dolgokat, akkor gyere vissza, és várlak szeretettel.

Nekem ilyen az Igaz Isten, és ezt belül érzem. Függetlenül attól, mit ír a Biblia, és mit mondanak a katolikus, református, ortodox, kopt keresztény és más felekezetek hívei.