Tudtok valamennyire azonosulni azzal amit a Jethro Tull (IAn Anderson) írt a Hymn 43 című dalában?

Hát nyilván, de ebben nincs semmi újdonság.

Attól, hogy valaki vallásosnak mondja magát, még lehet rossz ember. Az ilyet hívják átvitt értelemben farizeusnak. Jézus korából származik az elnevezés, a Bibliában is sokat szerepelek és az alapján vette át a köznyelv az olyan emberekre, akik verik a mellüket, hogy mekkora hívők, de közben nem úgy élnek.

De azért az nagy általánosítás lenne, hogy minden vallásos ilyen, de sajnos sok van közöttük.

Igen, a "vallásos" szó ma már nem jelent megkülönböztetést, nem következik belőle, hogy az illető jó ember. (Az se, hogy rossz.)

A tettek minősítik az embert, nem pedig az, hogy milyen közösségbe jár rendszeresen, vagy, hogy milyen könyveket olvas, olvasott.

A "vallásos" az csak egy szó. Attól, hogy valaki kijelenti magáról, hogy ő vallásos, még nem változott meg. Egyszerűen csak egy szót használt, egy szót alkalmazott önmagára.

Az a nagy kérdés, hogy az ember mitől tud igazán megváltozni, mi az, ami igazán segít neki.

Az csak egy felületes életszemlélet, ha valaki azt hiszi, hogy bölcsességek olvasgatásával, bölcs ember lesz belőle.

Csak ha teljes mélységében megérti és életébe, tetteibe is beleviszi a bölcs gondolatokat, tud megváltozni.

Egyébként a dolog visszafelé is igaz. Attól, hogy a vallásos írásokból dogmákat, szektákat csináltak és sok bűnt követtek el a vallás nevében, még nem jelenti azt, hogy maguk az írások hibásak, rosszak, tévesek. (Csak az ember használta őket a saját önző céljaira.)

Mindenkinek őszintén kellene elolvasnia ezeket az ősi bölcsességeket, mert rengeteg értékes gondolatot tartalmaznak.

Ha például a "Szeresd felebarátodat mint önmagadat" tanítást minden ember (vagy mondjuk az emberek többsége) valóban megfogadná és életszemlélete alapjává tenné, akkor (logikusan) megoldódna minden ellenségeskedés.

Kérdés, hogy miért nincs meg az emberekben a belátás és az erő, hogy egy ilyen mondatot életszemléletük alapjává tegyenek.

Sőt, épp ellenkezőleg, önmagunkat szeretjük egyre inkább, mindent magunkért teszünk, csak az önzés szemüvegén keresztül ítélünk meg minden dolgot. Mindig azt nézzük, hogy nekem jó-e, vagy nekem rossz-e.

Nem a szeretet igazsága kérdőjeleződik meg, hanem az, hogy az ember meg akar-e változni.

Ha nem akar, akkor a gyűlölködés uralkodik majd el a bolygón.

Ha viszont meg akar, minél hamarabb el kell kezdenie önmaga gyökeres megváltoztatását.

"Bármennyire is nem vagyok vallásos, de ha néhány parancsolatot betartanának azok közül, amelyek a Bibliában vannak, akkor az ország sem morálisan, sem másként nem itt tartana."

Igen. A Biblia is az életből vette a példáit és az élethez ad tanácsot. Nem egy elvont írás, csak a nyelvezete kicsit régies. De nem annyira régies, hogy a mai ember ne tudna belőle tanulni, ha akarna. Nagyon sokat lehet belőle tanulni.

Csak nem úgy kell olvasni mint egy meseregényt, hanem mint egy tankönyvet. És nem passzívan kell olvasni, hanem aktívan, ami azt jelenti, hogy az olvasottakat meg is kell valósítani. Kísérletezni kell, a saját életünket másképp nem alakíthatjuk át.