Mit gondoltok helyénvaló-e, hogy valaki elhagyja a szülei vallását?

Teljesen természetes, előbb utóbb minden vallás megszűnik és vagy átadja a helyét egy korszerűbbnek, vagy marad az ateizmus, mint utolsó állomás.

Azért nem irigyellek, a családi béke kedvéért neked kell áldozatokat hoznod, felesleges kiélezni a helyzetet, sőt inkább arra kellene törekedned, hogy elsimítsd az ellentéteket.

Van ismerősöm, aki tökélyre fejlesztette már ezt, általában mentséget keres, hogy miért nem vesz részt vallási programokon, de ha nagyon muszáj, akkor még el is megy és remekül érzi magát, megfigyeli a ceremóniát, hallgatja a szép szavakat, közben rendszerezi a saját gondolatait és sohasem szít vitát, ellenkezőleg, ha valamilyen konfliktus adódik, az elsimítására törekszik.

Egyébként soha nem hazudik, de kitérő válaszokat ad, ha egyenesen rákérdeznek, így csak azt gondolják, lagymatag a hitében és némi kisebb, apró agitáció után békén hagyják, a családi béke nincs megbontva, mindenki jól jár, de persze ehhez nagy önuralom, fegyelmezettség is kell.

Ha szereted a szüleidet, akkor nem lesz nehéz tapintatosnak lenni, de a saját utadat magad szabod meg, egyáltalán nem kötelező úgy elfogadni a világot, ahogy ők teszik, sőt, ajánlatos némi kritikával szemlélni a múltat a jövő érdekében.

A újabb korosztályok egyébként is abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy mindig kissé okosabbak az elődeiknél, mert tanulhatnak azok hibáiból és eredményeikből, ha képesek rá.

Hát persze, ha neki más a meggyőződése.

Semmi sem írja elő, hogy mindenben követni kellene a szülők véleményét.

Arra nem gondoltatok, hogy esetleg a kérdező a szülő, és az ő gyereke nem akarja továbbvinni az általa egyetlen igaznak hitt vallást?

A kérdés ugyanis nem egyértelmű...

#7

"Arra nem gondoltatok, hogy esetleg a kérdező a szülő, és az ő gyereke nem akarja továbbvinni az általa egyetlen igaznak hitt vallást?

A kérdés ugyanis nem egyértelmű..."

Ez miért befolyásolná a válaszát bárkinek? Itt most nem érzelmekről beszélünk, nem arról kinek a lelki világába gázolunk bele, ha mondunk valamit, hanem, vannak érvek, azt leírhatja bárki szabadon, aztán meg megvitatjuk őket, szabadon. Senkinek nem kell a helyébe képzeld magad, senkivel nem kell együtt érezned, legalábbis én a kérdést nem emberi érzelmekre értem, és értettem, hanem egy egyszerű eldöntendő, megmagyarázandó, megvitatandó kérdésnek.

Az nagyon távol van az ésszerűtől, hogy ha valami mellett azért állok ki, mert azt mondtam korábban, vagy olyan mondta, akit szeretek. Érvek mellett kell kiállni, ez nem Karácsony.

Van helye az érzelmeknek, az együttérzésnek, de ha együtt érzek egy kiskutyával azt nem azt jelenti, mindenben helyeslek neki. Én okosabb vagyok, mint a kiskutya. Én jót akarok neki. Én szeretem a kiskutyát. Ha ostobaságot csinál, akkor leállítom. Megmutatom neki, hogy kell átmenni az úton, hogy ne üssék el, mert figyelek rá, nem pedig én is lemegyek négykézláb, és random módon futkározok át az úton, mint ahogyan ő is teszi, pedig nagyon szeretem őt, sőt pontosan azért nem utánozom le őt, mert szeretem, és segíteni akarok neki.

Szia

"szülei vallása"

Hát ha erről az oldalról nézzük, akkor bibliában szereplő sok embert lehetne megkövezni, mert elhagyta a "szülei" vallását, és Isten népéhez kezdett el tartozni

Pl Akvilla, és Priscilla akik a római Istenségeket elhagyták és keresztények lettek.

Vagy Pál apostol felhagyott "szülei" vallásával, és szintén keresztény lett.

De az ókorban is történtek ilyenek, például az Egyiptomból való kivonuláskor.

Sok Egyiptomi otthagyta a "szülei vallását" és Isten népéhez csatlakoztak, mert felismerték hol van az igazság.

Egyébként pedig maga Isten szólít fel a Bibliában hogy ha rájöttünk a helyes útra, hagyjuk le a hamis "vallást" mert Büntetést kapnak azokkal együtt akik Nagy Babilonhoz a Hamis vallás világ birodalmához tartoznak

(Jelenések 18:4, 5) 4 És hallottam, hogy egy másik hang ezt mondja az égből: „Menjetek ki belőle, népem, ha nem akartok részestársai lenni a bűneiben, és nem akartok kapni a csapásaiból. 5 Mert bűnei egészen az égig halmozódtak, és megemlékezett Isten az igazságtalanságairól.

Isten megfog emlékezni azokról a vallásokról, akik Bűnös életet éltek Isten tiltása ellenére, és a Híveket is szabadjára engedték.És belefolytak olyan dolgokba amihez egy kereszténynek köze sincs.