Magyarok mi 1000 környékén tértünk át a kereszténységre, ősapáink pogányok voltak akkor ők a pokolra jutottak?

Most én érzem úgy magam, mintha az epsomi derbyn lennék, de ne zavartasd magad.

Sajnos semmit nem tudok a keleti vallásfilozófiákról, a világosság nekem akkor van, ha felkapcsolom a pilácsot.

Annyit azért figyelembe vehetnél, hogy ha Krisztusnak nem akadnak követői, akkor neve elsikkadt volna, őt magát senki sem ismerné. Lényegében a római leírások is csak akkor térnek rá ki, amikor a keresztény hit már figyelemreméltóan elterjedt a birodalomban. A kezdeti hírek Krisztusról amúgy is semmitmondóak, lényegében a kialakuló kereszténység, aminek tartalma levelekben, írásokban terjed szoros összefüggésben van ezekkel az iratokkal és ebből áll össze később a Biblia.

Jézus szavait sehonnan sem ismernénk különben, sem a tetteit. Lényegében róla nem is tudunk semmit konkrétan, minden, ami róla szól, ezekből az írásokból tárul elénk és ezt sem ő írja, közvetlenül semmi köze a Bibliához, mindent mások írnak róla, vagyis ezek nélkül az írások nélkül Krisztus nem is lenne benne a fogalomtárunkban.

Egyszerűen nem ismernénk.

Nem ismerhetnék a muszlimok sem, de szerintem keleten sem hallott volna róla senki, ami nem is csoda, ha egyszer soha nem járt arra.

Egyszerűen nem értem ezt az egészet, hogy az alapjait is megkérdőjelezed annak a kereszténységnek, amit ezek nélkül az alapok nélkül el sem lehet képzelni.

Hogyan beszélhetsz krisztusi útról a Biblia nélkül, ha a Biblia hiányában semmit sem tudnánk róla?

# 41!

Nem baj, ha nem ismered a keleti filozófiákat, ugyanis amiről írtam, nem filozófia. A világosság minden ember valósága, nem egy kidolgozott adathalmaz. Krisztusnak nincsenek követői, mert Krisztus minden ember közös valósága. A történeti Jézusnak, mint embernek voltak és vannak, ez a vallás, személyi kultusz, bálványozás. A bibliában a történeti Jézusról olvasol, míg a saját világoságodról nem kell olvasni. A kereszténység nem azért ismert és nem azért nem tűnt el, mert arról feljegyzések készültek, hanem mert az az ember saját élő világossága, amely minden emberben él.

Oké, szóval nem keleti filozófia, amiről írsz, bár nekem olyannak tűnt, mert szerintem hasonlít hozzá, legalább is felületesen.

Továbbra sem értem a 'világosság' szót, mert alul van definiálva. Ha valaki megért egy matematikai törvényszerűséget, mondjuk a Pithagorasz tételt, vagy a gyökvonást, akkor szokták mondani, hogy Világosság gyulik az agyában és ez már valóban egy jó hasonlat, de ez egy tényleg meghatározott forma, ami mindenkinél hasonló eredményre vezet, ezzel szemben a te megfogalmazásod olyannyira sejtelmes, misztikus, hogy még a feltevést sem értem.

Nekem úgy tűnik, hogy az a valóság amit így el lehet érni, az minden emberben más, egy teljesen szubjektív egyéni valóság, ami az egyén sajátosságának lehet, hogy megfelel, hiszen pusztán abból táplálkozik, de a valósággal aligha lehet kapcsolata.

Ha nem ismered a krisztusi tanításokat, akkor honnan tudod, hogy az a világosság ami benned él, az Krisztusi?

Azt pedig csak a Bibliából tudhatod meg, mert sehol máshol nincs róla szó.

Nekem, mint mezei ateistának ez a két szó is nagyjából egyet jelent, hogy Jézus, meg Krisztus, de azért sejtek valami különbséget, valami olyasmit, hogy Jézus egy konkrét személy, aki ugyan szintén elég misztifikált alak, hiszen a különféle megközelítések, vallások más tulajdonságokkal ruházzák fel, de Krisztus egy nála általánosabb fogalom, amit éppen személyként Jézus alakja is betölthet.

Nekem valami ilyesmi dereng ebből, de lehet, hogy számomra közrejátszik a saját véleményem, ami nagyjából annyi, hogy nem hiszek a krisztusi megváltásban és Jézust is egy embernek gondolom. Mégpedig olyan embernek, aki nem biztos, hogy a valóságban élt, hiszen alakjára nincs közvetlen bizonyíték. Minden információ, ami róla szól, másod, harmadkézből való. Természetesen én azt sem állítom, hogy nem létezhetett a valóságban is, hiszen valakiknek ki kellett találnia a tanokat, amely tanok nem egyszerre, hanem fokozatosan lettek kitalálva és később összekapcsolódva visszamenőleg Jézus személyében összpontosultak, mintegy tőle eredeztetve. Mivel az akkori beszédek nem lettek rögzítve hangfelvétellel, csakis az írásokból tudunk, vagy nem is tudunk, hanem inkább sejtünk valamit, hiszen még az eredeti írások sem maradtak fenn, így tulajdonképpen senki, semmi biztosat nem mondhat sem Jézusról, sem Krisztusról, így az általa fémjelzett útról sem, ami a számodra olyannyira fontosnak tűnik.

Annyi bizonyos, hogy ennek a visszamenőleg megalkotott Jézus képnek, ami a különböző személyek által leírt irományok alapján keletkezett, nagy hatása volt az egyházak kialakulására és ezek az ókeresztény egyházak, amikből még ma is tucatnyi létezik, valamilyen képet megalkottak róla, ami a kereszténység alapja lett és ez került a Bibliába, ahonnan megismerhetjük Jézus alakját és fogalmat kaphatunk róla.

Abban persze igazad lehet, hogy az a krisztusi út, vagy más szóval az a Jézus kép, ami így keletkezett, az erősen befolyásolt az őt létrehozó, már kialakult egyház nézőpontjától, hiszen lényegében az teremti meg ezt a képet, de nincs ez másképpen nálad sem, hiszen valójában semmit sem tudsz közvetlenül Krisztusról, így az a világosság, amit vele kapcsolatba hozol, az teljesen tőled függ és csak te tudhatod, hogy mennyire kapcsolódik, mennyire távolodik el az egyház és a Biblia által létrehozott Jézus-képhez, vagy képtől és te személyesen mivel ruházod fel ezt a képet, amit a saját szempontjaid szerint világosságnak tartasz.

Lényegében te két évezred elmúltával pontosan ugyanúgy kezeled ezt a dolgot és pontosan hasonló a folyamat, mint az korábban volt, egy már kialakult elképzelést tovább bonyolítva visszavezetsz egy kiindulópontra és abból egy új vallást kreálsz.