Az ősrobbanás elmélet az ateisták istenpótléka?

@Kérdező

Az ősrobbanás modellt egy római katolikus pap dolgozta ki a múlt század elején. Az ateisták onnan vették át. Ezért tartom ostobaságnak felhasználni ezt a modellt Isten létezése ellen.

"Az ősrobbanás elmélet az ateisták istenpótléka?"

Nem. Az ősrobbanás és az istenelmélet is egy magyarázat a világ kialakulása témában.

De ilyen kérdésre csak ezt tudom mondani:

"Ősi pukkanás, ki az űrben durrogtatsz!

Szenteltessék meg a te tüzed,

amint a kezdetben, úgy a végzetben is!

Legyen meg a világunk, miként a húrjaid rezegnek,

Evolváld számunkra az élet magas minőségét,

de a természetes kiválasztódástól kímélj meg bennünket,

Segíts, hogy génjeinket utódainknak adhassuk tovább! Az őszi naplementében, napkitörések mellett. Hamen"

-13-

Csak épp az előbbiben van logika és a világunk fizikai törvényeinek az ismereteivel racionálisan levezethető, míg a másikban egy öregember 6 nap és néhány bekezdés alatt lezavarja azt, ami amúgy kb. 15 milliárd év alatt történt. Azt hiszem van némi különbség a vallás és a tudomány között, az más kérdés, hogy egyesek annyira ragaszkodnak a saját kis világképükhöz, hogy mindenbe bele akarják magyarázni, hogy legitimálni tudják az "elméletüket", amit igazából 3-4 ezer éve élt emberek találtak ki.

Vizsgáljuk egy estlegesen létező Isten valódi mibenlétét a vallások (többek közt a kereszténység) által kialakított istenképektől elvonatkoztatva. (Ez nyilvánvalóan minden estben egyéni istenképek kialakításához vezet)

Az istenképek és a tudományok kialakulása az ember a világ megértése iránti vágyából fakad.

A világot felvázolhatjuk úgy, hogy áll egy rakás (lehet, de nem biztos, hogy végtelen) "anyagszerűségből" és egy rakás törvényszerűségből, amely ezen "anyagszerűségek" viselkedését szabályozza.

Az utóbbira a (természet)tudományok a "fizika törvényszerűségei" kifejezést alkalmazzák.

Egyes lehetséges istenképekben a világ anyagszerűségei egyenlőek Isten testével, míg az őket működtető törvényszerűségek egyenlőek Isten elméjével/tudatával.

Az ehhez hasonló istenképek talán a legobjektívebbek közül valóak (ezt abból feltételezem, hogy az emberek tapasztalataihoz igen közel állnak, mert "akár így is lehet", cáfolni nem lehet, csak azt állítani, hogy ugyanolyan valószínűséggel van nem így, mint így [bocsi ezért a szemléletesség szándékából kitört nyakú kifejezésért], és érdemesnek találtatik elgondolkodni azon, hogy a világ általunk tapasztalt csodálatos bonyolultsága nem egy tudatos rendező elv [egy valamiféle isten] szerint alakult-e így, mindazonáltal mentesek az olyan, tapasztalatokkal kevéssé megalapozható, töltelékektől, minthogy pl. 6 nap alatt teremtette a világot, vagy pl. agyagból gyúrta az embereket).

A tudományos érdeklődésű és objektíven szemlélődni képes ateisták, csak annyit állítanak, hogy vannak az "anyagszerűségek" meg a törvényszerűségek, de ezek nem egyenlőek Isten testével és tudatával, mivel hogy valószínűbbnek tartják valamilyen megfontolás mentén, hogy nem szükséges valamilyen felsőbbrendű tudatos rendező elv (Isten) a világ működtetéséhez, minthogy mégis csak.

Az előző szemlélet szerint az ősrobbanás, mondjuk azt, hogy valamiféle teremtéselmélete az univerzumunk mai állapotának (,annak előzménye), ami lehet(!) az ateisták (nem istenpótléka, hanem) teremtéselmélete, ha feltételezik, hogy azt nem befolyásolta semmiféle isten (mivel hogy nem létezik), DE akár(!) lehet(!) teremtéselmélete istenhívő embernek is, ha feltételezi, hogy Isten keze van e történés mögött.

[Sajnos egyes ateistáknak lehet istenpótléka az ősrobbanás elmélet, ha ők keverik a szezont a fazonnal...]

Csak néhány kiegészítés:

A lényeg: az ősrobbanás elmélet egy TUDOMÁNYOS elmélet. Felfedezõje, Georges Lemaître az általános relatvitáselméletbõl VEZETTE LE.

( A felfedezõrõl még annyit, h nem egyszerûen fizikus és csillagász volt, hanem egy belgiumi katolikus egyetem elméleti fizika professzora. )

Az elmélet történetének érdekessége: a Vatikán örömmel üdvözölte, h lám, a tudomány is kiszámolta a Teremtést, tehát, hogy a Világ a semmibõl lett.

Viszont Einsteinnek elõször nem tetszett, csak késõbb ismerte el. ( Talán ezért kajánkodnak néha: "ahhoz, h egy elméletet a tudományos világ elfogadjon, legalább két ember kel, aki érti, de nem szükségszerû, h egyikük az elmélet szerzõje legyen" :) - Einstein elõtt valóban egy másik, hasonlózan nagytekintélyû tudós fogadta el. )

Mint már szintén írták, az igazi kisérleti bizonyítékok a múlt század közepére kezdtek összegyûlni, azóta fogadták el teljesen. Ma az LHC-ben ( Genf mellett ) - többek között - azt kutatják, milyen is lehetett az elsõ billiomod ( nem tévedés, billiomod = 10 a minusz 12ediken! ) másodperc elsõ töredékeiben. :)

Az is igaz, hogy a materializmus keretében még nekünk az egyetemen '59-ben és a '60-as évek elején a térben és idõben végtelen világot tanították. Ha valaki rákérdezett, azt mondták, az más és még különben sincs bebizonyítva. Azóta persze már tudomasul vették. :)