Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Tényleg legyőzte Dávid a...

Tényleg legyőzte Dávid a Góliátot?

Figyelt kérdés

Dávid története telis tele van ellentmondásokkal, képtelenségekkel és meghökkentő dolgokkal.

Maga Dávid személye is meglepő vonásokat tartalmaz: Isten felkent kiválasztottja időnként az ellenséghez pártol, rablóvezérként öldököl, mindenkit kiirt, akiket kirabol, aztán ugyan nemes lelkűnek akarják ábrázolni, de galádul megöleti Uriást, hogy a feleségét megszerezze, stb...

A történet is gyakran ellentmondásos, pl. Samuel parancsára Saul az amalekiták irmagját is kiirtja, csak a királyt hagyja meg, akit aztán a próféták szétcincálnak, de láss csodát, ezek a már kiirtott amalekiták később Ciklágban több várost felprédálnak, Dávidnak kell szétverni őket és visszaszerezni az elrabolt asszonyokat.

Ilyen vagy - vagy események bőven vannak a történetben, amelynek max. az egyik változata történhetett meg, ha ugyan valami is igaz belőle, de lássuk a Góliátos részt.

A három métert erős túlzásnak találom Góliát esetében, itt megszaladt a fantáziája a történet kiagyalójának.

Dávid ekkor már zenész Saul udvarában, illetve a király fegyverhordozója is. (1Sám 16,19-23).

Röviddel később viszont az apja küldi a juhok mellől a táborba, hogy bátyjainak élelmet vigyen, akik nem egészen úgy bánnak vele, mint aki bejáratos a királyi udvarba.

Még le is teremtik, hogy merte otthagyni a juhokat a pusztában. (17,28)

A diadalmas párviadal után Saul ki akarja nyomoztatni, ki lehet az ifjú és később sem ismer rá, meg is kérdezi:

"- Ki vagy te, oh gyermek? -" (17,55-58).

Aztán Dávid a levágott fejet Jeruzsálembe (!) viszi, (17,57) pedig az akkor még Jebúsz névre hallgat és a jebezeusok kezén van.

Csak két évtized múlva tudja majd Dávid elfoglalni és az ország fővárosává tenni.

Végül maga a Biblia cáfolja meg a párviadalt, hiszen Sámuel második könyvének 21. fejezetében, ahol a fileszteusok ellen küzdő kiemelkedő harcosokról van szó, ezt olvashatjuk:

"...Jaharé Oregimnek a fia megölé a Gitteus Góliátot, kinek kopjanyele olyan vala, mint ..." (19. vers)

A híres neves Dávid és Góliát párviadal így hát még a Biblia szerint sem történt meg, későbbi betoldás nyilvánvalóan a szent Könyvbe, ha ugyan ennyi képtelenség után még lehet szentségről beszélni.



2016. ápr. 20. 15:25
1 2 3
 1/27 anonim ***** válasza:
100%
Mondjuk a Dávid és Góliátnál tényleg az számít, hogy megtörtént vagy sem?
2016. ápr. 20. 15:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/27 A kérdező kommentje:
A Biblia szavahihetősége a lényeg.
2016. ápr. 20. 15:32
 3/27 Papi Gonzales ***** válasza:
46%

nem dávid története van telen ellentmondásokkal hanem az egész könyv...de persze ezt elvárja az ember egy 2000 éve kecsketöcskölő pásztorok mendenmondáiból összeállított, kétse körülmények között összeállított és többszörösen átfordított könyvnél...

és igen...egy ilyen iromány minden csak nem szavahihető...


more info: www.skepticsannotedbible.com

2016. ápr. 20. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/27 anonim ***** válasza:
47%
Az a szánalmas, hogy mindennek van magyarázata, de aki tagadni akarja a Bibliát (aminek mindig oka van), az úgyis tagadni fogja. Ha a két szemeddel látnád a sztorit, akkor sem hinnéd el, ha nem akarnád. Minden napra jut ilyen kérdés, mi lenne, ha egyszer használnátok már a keresőt???
2016. ápr. 20. 15:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/27 anonim ***** válasza:
Olvasd el Hellertől az Isten tudja című regényt, talán választ ad pár kérdésre. Mindenesetre nagyon szórakoztató írás Dávid királyról.
2016. ápr. 20. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/27 Alain Delon ***** válasza:
2-re: Ha akarod, minden mesét elhihetsz.
2016. ápr. 20. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/27 A kérdező kommentje:

Engem komolyan érdekel ez, mi a véleménye erről egy Bibliában hívőnek?

Miért lenne ez szánalmas?

Tessék, válaszolj rendesen!

2016. ápr. 20. 15:52
 8/27 anonim ***** válasza:
81%

Akkor íme egy hívő vélemény:


Nincs bizonyíték arra, hogy a dávidi történet valós történelem, vagy fikció-e, mivel maga a cselekmény a Kr.e. 10. században játszódik, a klasszikus történetírás pedig csak a Kr.e. 5. századtól indul be Hérodotosztól. Ez azt jelenti, hogy párhuzamos, Biblián kívüli történeti leírás nincs róla. Magát a Sámuel könyvét egyébként megközelítőleg Kr.e. 926-587 között írták, [lásd itt: [link] tehát egy több évszázados hagyományozás eredménye. Így igen, elméletileg lehetnek benne későbbi betoldások, de ez nem meglepő, hiszen az ószövetségi könyvek általában több évszázados munka eredményei.


A Biblia nem történelemkönyv, - pusztán történeti részek is vannak benne - hanem vallásos-szépirodalmi alkotás, amelyet az tesz különlegessé, hogy a tartalma Istentől sugalmazott a keresztény hit szerint. Semmit nem von le az értékéből az, ha a történet nem historikus történetírás, már csak azért sem. Maximum a fundamentalistákat zavarja, akik a Bibliát történelemkönyvként kezelik.


Azonban vigyázz! Volt már úgy, hogy a Biblia túljárt a kutatók eszén. Régen bizonyára azon is jót mulattak, hogy a Szentírás Babilon uralkodói között említ egy Belsazár nevű embert, noha ilyen név egyetlen egy ókori forrásban sem. Később az élet mégis a Bibliát igazolta, attól függetlenül, hogy már a görög-római korban is elfelejtette a történetírás ezt a királyt. :-)

2016. ápr. 20. 16:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/27 A kérdező kommentje:

Valamikor olvastam Heller könyvét, de már alig emlékszem rá és igazad van, jól szórakoztam rajta.

Mostanában az Ószövetséget böngészem néha és egészen elcsodálkoztam, hogy ennyi faramuci képtelenséget hordanak benne össze, hiszen nem is az összeset, csak egy részét írtam ki.


Kedves Dante, én nem értékelem le a Bibliát, hiszen ezért is olvasgatom, még ha nem vagyok vallásos.

Hérodotosz még nem igazi történetíró, csak esetleg a történetírás atyja, hiszen sokat pletykál, beszámol fejetlen emberek országáról, egy csomó képtelenségről és csak ott hiteles, ahol mások is megerősítik

Azért mégis találhatunk információt a műveiben.

Ha ugyanis mondjuk arról ír, hogy az ő kora előtt ezer évvel egy nép tevéket használt, az ugyan nem biztos, hogy igaz, de az ő korában már biztosan ismerték a tevét, hiszen különben nem írna róla.

Nagyjából ez igaz a Bibliára is, ezért olvasgatom, számos néprajzi, szokás és eljárásbeli leírást tartalmaz és nekem nagyjából mindegy, hogy háromezer, vagy csak kétezer ötszáz éves a történet, mert az is borzasztóan régi.

Azért az isteni sugallat furcsán működik, ha működik egyáltalán, már ugye ha ilyen teljesen egyértelműen képtelen dolgok vannak benne és azt sem értem, hogy mi alapján tudod így eldönteni, hogy mi az, ami isteni sugallat, mi az ami esetleg nem?

Mi a badarság, mi az ami nem?

Érted, ugye? Ha a sztori lehetőségeiben az egyik üti a másikat, akkor valamelyik biztosan hazugság, ami ugyan nem teszi a másikat biztosan igazsággá, de a szavahihetőség oda van.

2016. ápr. 20. 17:13
 10/27 anonim ***** válasza:
56%

Igen valóban legyőzte.


(1Sámuel 17:4) 4 A filiszteusok táboraiból pedig kijött egy Góliát nevű bajnok, aki Gátból való volt. Hat könyök és egy arasz volt a magassága.

körülbelül 2 m 90 cm

Valószínűleg a Góliát név jelentése „Feltűnő”.



(1Sámuel 16:19) 19 Saul akkor követeket küldött Isaihoz ezekkel a szavakkal: „Küldd el hozzám Dávid fiadat, aki a nyáj mellett van.”


Dávid itt már felkent királyaként volt Isten kiválasztottja, de még nem jött el az ideje, mert Saul uralkodásának nincs vége.

Az hogy a Királynak szolgál, nem jelenti azt, hogy nem megy haza, akkor kell a királyi udvarba mennie, amikor a király hívatja.

Nincs itt semmilyen ellentmondás.

A Király nem magát a fiút kérdezte, hanem a származását, kinek a fia Dávid?


Az 1Sámuel 16:17–23-at figyelembe véve miért kérdezte meg Saul, hogy kinek a fia Dávid? Saul nem egyszerűen Dávid apjának a nevét szerette volna megtudni. valószínű, hogy arra volt kíváncsi, hogy milyen ember lehet az apja annak a fiúnak, aki bámulatos módon képes volt megölni egy óriást.


(1Sámuel 17:55–58) . . .„Kinek a fia ez a fiú, Ábner?” Ábner erre így szólt: „Lelked életére mondom, ó, király, hogy nem tudom!” 56 A király ezért ezt mondta: „Tudd meg, kinek a fia ez a legény.” 57 Így aztán amikor visszatért Dávid a filiszteus leterítése után, Ábner fogta őt, és bevitte Saul elé. A filiszteus feje még a kezében volt. 58 Saul ekkor így szólt hozzá: „Kinek a gyermeke vagy, te fiú?”, mire Dávid ezt mondta: „Szolgádnak, a betlehemi Isainak a fia.”


Jebusz névre halgat..

Valami tévedésben vagy:

(1Sámuel 17:55–57) 55 Saul pedig, amikor látta, hogy Dávid kimegy a filiszteus ellen, rögtön odaszólt a hadvezérnek, Ábnernek: „Kinek a fia ez a fiú, Ábner?” Ábner erre így szólt: „Lelked életére mondom, ó, király, hogy nem tudom!” 56 A király ezért ezt mondta: „Tudd meg, kinek a fia ez a legény.” 57 Így aztán amikor visszatért Dávid a filiszteus leterítése után, Ábner fogta őt, és bevitte Saul elé. A filiszteus feje még a kezében volt.


Ha figyelmesen olvastad volna, akkor láthatod, hogy többször volt háború, és egyetlen olyan magas ember volt, akinek 6, ujja volt kezén lábán, a többinek nem. csak magasak voltak,

A Refaiták leszármazottjai között előfordultak magasra nőtt emberek. mint említettem, a góliát név Feltűnőt jelent.

(2Sámuel 21:22) 22 Ők négyen születtek a refaitáktól Gátban; . . .


ennél fogva nincs ellent mondás, csak felületes olvasás.

2016. ápr. 20. 17:21
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!