Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Mózes törvényei mikor keletkez...

Mózes törvényei mikor keletkeztek?

Figyelt kérdés

A bibliakutatók szerint a mózesi törvények többsége sokkal később keletkezett, csak a Biblia végső megszövegezése alkalmával visszavetítették időben és a tekintély növelése érdekében Mózes szájába adták.

Az ősi szemet szemért elvek mellett szelídebbek is találhatók, amelyek egy későbbi felfogást tükröznek, ilyen például az adós védelme.

Maga Mózes személye is legendás, már a születésének a körülményei jelzik, hogy valószínűleg kitalált személy, vagy legalább is erősen eltúlzott minden tekintetben, hiszen a folyóra kitett gyermek számos mondában szerepel.

A jogtörténet kutatói kimutatták, hogy a mózesi törvények nem csekély része és főleg a bennük található felfogás és szellem az óbabilóniai Hammurabbi törvénygyűjteményének erős hatását mutatja. (i.e. XVIII. sz. amíg Mózes korát kb. i.e. XII. sz.-ra saccolják)

Különösen a szexuális és erkölcsi törvények keletkezési ideje későbbi, szórványos időkből, de a kultikus életet szabályozók talán a legkésőbbiek, valószínűleg a fogságból visszatért időkből valók, hiszen azok szellemiségét tükrözik.

A kor szokásai főleg az egyiptomi kultúra /- amely erőst hatást gyakorolt a környező kisebb népekre - / tanulmányozása során ismerhetők meg és ezekről vannak adataink.

Köztudott például, hogy a fáraók gyakran vették feleségül saját lánytestvéreiket és nincs okunk feltételezni, hogy a kis zsidó népnél ez másképpen lett volna.

Természetesen megértem, hogy egy keresztény számára a tudomány eredményei kétségesek, ha az szemben áll az olyannyira preferált szent Könyvükkel, a Bibliával, de éppen ez a lényeg, hogy szórványosan ugyan, de számos erre utaló bizonyíték található a Bibliában.

Például megemlítem, hogy sokkal későbbi korban, vagyis Dávid utódlásának kérdésében fedeztem most fel egy erre árulkodó részletet.

A tónörökös a legidősebb Amnon, de a harmadszülött Absolom szintén aspirál a trónra, ám ezt csak bátyja halála árán érheti el, akit az emberei le is kaszabolnak, de azért, hogy tettét némileg jogosnak, vagy legalább is érthetőnek tűntessék fel, a következő magyarázatot adják:

Amnon megerőszakolja féltestvérét Támárt, aki Absolom édes húga.

Támár könyörög neki, hogy ne erőszakolja meg, hanem kérje inkább feleségül, ami ugye a mózesi törvények szerint vérfertőzés, de úgy tűnik, hogy ebben a korban, vagyis több szász évvel Mózes után még elfogadott és teljesen természetes jelenség, akárcsak az egyiptomiaknál.

Mindez azt bizonyítja, hogy a papi szerzők nem egy történetet átírtak a későbbi felfogás szempontjai szerint, bár itt, ott sok minden elkerülte a figyelmüket és magában a Bibliában találhatunk erre bizonyítékokat.



2016. ápr. 25. 15:34
 1/3 anonim ***** válasza:
73%

Üdvözletem!


Szerintem ez egy nagyon érdekes téma, így leírnám a véleményem:


Az számomra teljesen egyértelmű, hogy a Tórát évszázadokkal később Mózes kora után írták, az okmányelmélet például pont ezt támasztja alá. Bár természetesen van ennek cáfolata, abból kifolyólag viszont hogy a tudományos Szentíráskiadásokban [SZIT, KNV meg talán az MBT] még mindig az okmányelmélet szerepel, úgy tűnik, nem sikerült megcáfolni azt.


Természetesen annak is van valóságalapja, hogy amit olvasunk a Tórában azok nem Mózes szavai, hanem a későbbi szerzők [illetve szerkesztő] mondatják el maguk szavait Mózessel. Az ókorban azonban nem meglepő ez a gyakorlat. A Prédikátor könyve is Salamon király neve alatt fut, ma azonban már világos, hogy Salamonnak semmi köze nincs hozzá. A könyv valószínűleg a Kr.e. 3. században keletkezett, egy ismeretlen szerző írta, aki úgy próbált tekintélyt szerezni a művének, hogy a királyt beszélteti benne.


Az valóban igaz, hogy Mózes személye legendás, mindazonáltal én nem zárnám ki, hogy egy valóságos történelmi személy volt. Valószínűbb, hogy arról van inkább szó, hogy a személye köré későbbi legendák fűződtek. Az pedig egyébként, hogy a Tóra különlegessége vitatható, már az elején is kitűnik. A Teremtés könyve elején ugyanis az Őstörténet képanyaga egy az egyben a kortárs mitologikus képanyagra vezethető vissza, amit a szerzők a maguk gondolkodásmódjának megfelelően alakítottak.


Itt azonban meg kell jegyeznem valamit:


Ez az egész csak a fundamentalista hívőket zavarja, akik a Biblia tévedhetetlenségéhez ragaszkodnak.

2016. ápr. 25. 15:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
mondjuk úgy inkáb saját tévedhetetlenségükhöz ragaszkodnak, valaki elolvassa a bibliát, történelmi háttérismeretek ,vagy bármiféle hozzáértés nélkül kitalálja, hogy csak és kizárólag az ő értelmezése a helyes, aztán történészek és filológusok hada sem tántoríthatja el, sem a követőit... más felekezetekkel való vitákban gyakori érvük "mi úgy gondolkodunk ahogy Isten" vagy "...ahogy a biblia"
2016. ápr. 25. 20:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Mikor keletkeztek, vagy mikor lettek írásban is lejegyezve? A kettő nem feltétlenül esik egybe.


Az egyébként teljesen bizonyos, hogy az Ószövetség könyveit csak a babiloni fogság idején kezdik el lejegyezni, és nem is a mózesi könyvek azok, amiket először lejegyeznek. Maga a héber írás is akkor születik csak meg.


Ettől függetlenül ezek sokkal régebbi hagyomány őriztek meg. Ezért is van nem kevés, nem csak mezopotámiai, de egyiptomi szövegpárhuzam is.


(Zárójelben megjegyzem, hogy teológiai szempontból ezek a párhuzamok egyáltalán nem jelentenek problémát. Mert hát miért is ne jelenhetne meg az isteni szándék egy-egy részeleme akár Hamurabbi, vagy akár a fáraók törvényeiben?)


Az is jó kérdés, hogy Mózes valós személy volt-e vagy sem. Itt tulajdonképpen a hagyomány és a tudomány viszonyáról van szó, mennyire tekintjük hiteles forrásnak a hagyományt. Én arra hajlok, hogy a hagyomány tudományos szempontból is inkább megbízható, mintsem megbízhatatlan forrás.


Gondoljunk bele, több mint másfél ezer évig az volt az elfogadott tudományos álláspont, hogy a deuterokanonikus könyvek utólagos betoldások, és eredetileg görög nyelven íródtak. Egyedül az egyházi hagyomány mondta azt, hogy mégsem. Aztán néhány évtizeddel ezelőtt Qumránban előkerült jó néhány deuterokanonikus könyv héber nyelven az Kr.e. 1. - Kr. u. 1. századokból. Az egyházi hagyomány beigazolódott, a másfél ezer évig igaznak tartott tudományos álláspontot pedig ki kellett dobni a kukába. :)


Igazából tehát szerintem nincsen semmi okunk kételkedni Mózes valóságosságában.


Sőt, szerintem a Biblia minden szereplője valós személy volt, Ádámig visszamenően, csak nem feltétlenül abban a kontextusban, ahogy a leírt történetekben olvassuk. Ádám pl. valamilyen nagy jelentőségű családfő/nemzetségfő/népvezér lehetett, még a zsidóság etnogenezise előtt.

2016. ápr. 30. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!