Ha isten annyira igazságos megérteő és kegyelmes akkor miért kell neki esdeekelni meg templomba járni és imádni őt?

Van egy olyan: szakrális szertartás - melyet szakrális terekben tartanak.

(amióta világ a világ így van, igaz, ma sok ember a bankot érzi szentnek és áldoz a szent Pénznek)

De a világért nem menj el ilyenre.

Menj öldökölj, óbégass, törj-zúzz - mert Isten annyira végtelen irgalmas, kegyelme végtelen, hogy meg fogja érteni, hogy csak rossz napod van, de te jó vagy, és szelíden magához ölel.

Nem kell se esdekelni, se imádni. Ezek nem őszinte érzések.

Aki hisz, az nem ilyen céllal hisz, hogy majd eljátssza a templomban a nagyhalált és akkor ő jó ember lesz. Inkább megpróbál helyesen cselekedni, stb. És vannak szertartások is, amiket valakit szigorúbban, van, akik kevésbé szigorúan tartanak meg.

Isten nem egy valaki, és nem várja el tőled, hogy templomba járj, hogy esdekelj, hogy imádjad őt. E dolgokra csak az embereknek van szüksége.

Isten mégis igazságos, megértő és kegyelmes, de hogy ezt megérthessük, el kell hagyni a klasszikus elképzelést Istenről mintha egy valaki lenne.

Isten nem egy személy. Isten egy személynél minden tekintetben végtelenszer több, nagyobb, hatalmasabb, bölcsebb, stb., stb. De válhat nekünk személyessé, mint ahogy Názáreti Jézusnak személyessé vált, aki Őt mennyei atyának nevezte és úgy szólította, tudva hogy a saját isteni kilétével van dolga.

Közelebb állunk a valósághoz, ha Istent úgy képzeljük el mintha egy önfejlesztő Ihlet lenne, az eredeti Ihlet, a végtelen Tudat, minden hatalom, bölcsesség és szeretet kimeríthetetlen Forrása bennünk és körülöttünk mindenütt, melynek minden más létező a fejleménye, kiáradása; mint a mindenható Törvény, a vezérlő Alapelv mindenben.

Isten nem teremtett semmit, Isten mindenné fejlődött, te és én, és mi mindannyian Isten fejleményei vagyunk és hozzáférhetőséggel rendelkezünk az isteni forrás minden kiáradásához, amit csak saját érdeklődésünk határoz meg.

Isteni származásunk révén értelmi képességünk segítségével isteni kilétünkre ébredhetünk. Ehhez hozzájárulhat az ima, a templomba járás, de nem nélkülözhetetlen, mert vannak más utak is.

(Jelenések 4:11) 11 „Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.”

Az ember, ettől különbözik az állat világtól, mivel van szellemisége, szellemi éhsége, és tud is hálát mondani az életadójának az életéért.

Valaki írta, hogy nem kötelező semmi.

Viszont akik értékeléssel vannak az életadójuk iránt, azoknak ez nem teher, nem kellemetlen kényszer.

Hiszen, a szüleinknek is köszönettel tartozunk, hogy neveltek minket, elláttak amíg fel nem nőttünk, mindennel, ami az élethez szükséges.

Mennyivel inkább jár akkor annak, aki mindent elkészített, ennek lehetőségére.

"Valaki írta, hogy nem kötelező semmi.

Viszont akik értékeléssel vannak az életadójuk iránt, azoknak ez nem teher, nem kellemetlen kényszer.

Hiszen, a szüleinknek is köszönettel tartozunk, hogy neveltek minket, elláttak amíg fel nem nőttünk, mindennel, ami az élethez szükséges."

Nyilván,de én azokról a félrevezető emberi kitalációkról beszéltem,amiket a kérdező írt.Ezek közül egyiket sem várja el a teremtő.